Tüdőrák: kiderült, mi jelenti a legnagyobb veszélyt a nem dohányzókra

Régóta köztudott, hogy nem csak azoknál alakulhat ki tüdőrák, akik aktívan dohányoznak vagy korábban dohányoztak, esetleg nap mint nap ki vannak téve a cigarettafüstnek. Mutatjuk, hosszú távon mi növelheti e rosszindulatú daganatos betegség kockázatát.

A tüdőrák régóta az egyik vezető halálok. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikája szerint 2020-ban ez volt a leggyakoribb, halállal végződő rosszindulatú daganatos megbetegedés, ami világszerte 1,8 millió áldozatot követelt.

tüdőrák, dohányzás
A tüdőrák kialakulásának kockázatát számos tényező növelheti. Képünk illusztráció. Forrás: Getty Images

Köztudott, hogy vannak bizonyos életmódbeli tényezők – például a dohányzás – amelyek igencsak megnövelik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) közlése szerint azonban a tüdőrákos betegek 10-20 százaléka soha nem dohányzott, vagy ha mégis, életük során kevesebb mint száz szál cigarettát szívott el – írja a Medical News Today.

Nem mindegy, milyen típusú a tüdőrák

A rákos sejtek méretétől függően két fő tüdőráktípust különböztetnek meg a szakemberek: a kissejtes tüdőrákot (SCLC) – ami agresszív lefolyású, gyorsan növekszik és fokozott áttétképződési hajlammal jár –, valamint a nem kissejtes tüdőrákot (NSCLC), ami lassabban növekszik, és kevésbé gyorsan képez áttéteket. Utóbbi gyakoribb: a tüdőrákos esetek mintegy 80-85 százaléka tartozik ebbe a típusba. 

A legnagyobb kockázatot jelentő tényező

A több mint 1200 tudóst foglalkoztató brit Francis Crick Intézet (FCI) és a University College London (UCL) kutatócsoportja nemrégiben azt vizsgálta, hogy a nem kissejtes tüdőrákkal diagnosztizált nem dohányzó embereknél milyen környezeti hatások válthatták ki a betegséget. Rájöttek, hogy a vizsgálatba bevont alanyok többsége olyan helyen él, ahol a légszennyezettség mértéke meghaladja a WHO által elfogadottnak tartott határértéket.

Bár a légszennyezést a szakemberek már évtizedek óta összefüggésbe hozzák a tüdőrák előfordulási gyakoriságával, eddig nem sikerült pontosan meghatározni a rosszindulatú daganat kialakulásának mechanizmusát. Az FCI és a UCL kutatócsoportja viszont áttörést ért el e téren: megállapították, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű részecskék – amelyek jellemzően a járművek kipufogógázával és a fosszilis tüzelőanyagok füstjével kerülnek a levegőbe – növelik a nem kissejtes tüdőrák kialakulásának esélyét. Ezek a nitrogén-oxidokból, talajközeli ózonból, kén-dioxidból, por- és koromszemcsékből, valamint a többi szennyező anyagból származó apró részecskék a tüdőbe jutva gyulladást okoznak, és az esetlegesen már mutációkkal rendelkező tüdősejteket rosszindulatú elváltozásra késztetik.

Így bizonyították, hogy a légszennyezés tüdőrákot okozhat

A kutatók első körben több mint 463 ezer Angliában, Dél-Koreában és Tajvanon élő ember adatait vizsgálták meg. Arra jutottak, hogy a 2,5 mikron vagy annál kisebb átmérőjű szennyezett részecskéknek való kitettség összefügg a tüdőrák kockázatával a nem dohányzóknál. Ezután egereken végzett laboratóriumi vizsgálatokkal igyekeztek kideríteni az ok-okozati összefüggést. Megállapították, hogy a légszennyezésnek való kitettség jelentős mértékben növelte a rákos megbetegedések számát és súlyosságát azoknál az egereknél, amelyek két gén, az EGFR – epidermális növekedési faktor receptor – és az egyes fehérjék működését szabályozó, az áttétképződést is befolyásoló KRAS már meglévő mutációival rendelkeztek.

"Az életkor előrehaladtával a rákkeltő mutációkat tartalmazó sejtek természetes módon gyarapodnak, ám általában inaktívak maradnak. A légszennyezés azonban felébreszti ezeket a sejteket a tüdőben, arra ösztönözve őket, hogy növekedjenek és potenciális tumorokat képezzenek” – idézte a Medical News Today Charles Swantont, a kutatócsoport vezetőjét, a University College London professzorát, aki eredményeiket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság éves konferenciáján ismertette. A kutatók becslése szerint 600 ezer sejtből körülbelül 1 rejt rákkeltő mutációt.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A felfedezés több szempontból is rendkívülinek számít: amellett, hogy felhívja a figyelmet a légszennyezés okozta egészségügyi kockázatokra, rávilágít a tüdőrák megelőzésének jövőbeli módjaira is.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. A Tiszántúlon és a déli országrészben előfordul havazás, havas eső (észak felé egyre inkább szilárd halmazállapotú a csapadék). Ahol megszűnik a tartós csapadékhullás, ott egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél a Dunántúlon és a középső országrészben időnként erős lesz. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra