A leggyakrabban az úgynevezett proto-onkogének aktiválódása miatt alakulhat ki tumor a szervezetünkben. A szövetregeneráció során ez rendellenes utósejtek képzéséhez vezet, ami még nem feltétlenül jelent gondot. Szervezetünkben naponta mintegy ezer alkalommal keletkeznek ilyen rendellenes sejtek, az immunrendszer azonban felismeri és elpusztítja őket még azelőtt, hogy betegséggé fejlődnének. Bizonyos sejteknek azonban sikerül rejtve maradniuk a szervezet ellenőrzőrendszere elől, a kutatások elsődleges célja, hogy az immunrendszer védekezősejtjei, a limfociták látóterét ezekre is sikerüljön kiterjeszteni.
Bizonyos immunmoduláló antitestek (checkpoint inhibitorok) használata, mint például a PD-1-gátló pembrolizumab, vagy a nivolumab, már ezen az elven nyújthatnak alternatívát a standard kemoterápiás és radioterápiás kezelés mellett. Ugyanakkor ezek bizonyos mellékhatásokkal járnak, amelyek az egész immunrendszert érinthetik. A legújabb kísérletek a tumorban található, rákos sejteket felfaló T-limfocitákat célozták meg. Ezek DNS-ét változtatták meg úgy, hogy PD-1 receptoruk blokkolásával felismerjék és semlegesítsék a megbúvó tumorsejteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: BBC
