A Svájci Állami Műszaki Intézet (ETH, Zürich) munkatársai új stratégiát fejlesztettek ki, melynek segítségével le lehet győzni a rákot: a daganatsejtek környezetében lévő erek elpusztítása a daganat "kiéheztetéséhez" vezet.
A modern rákellenes szereket biotechnológiai háttér mellett fejlesztik, az alapot gyakran az antitestek jelentik, melynek segítségével a daganatsejtek célzottan támadhatóak. Mindazonáltal az alkalmazott antitesteket gyakran módosítás nélkül vetik be, ami kevés kivételtől eltekintve nem eléggé hatásos. Új megközelítési módot jelentenek a kémiailag módosított antitestek, például azokat hagyományos kemoterápiás szerekhez kötik, ami a hatásfok növelését teszi lehetővé.
Dario Neri professzor és munkatársai a Philochem nevű céggel együttműködve erre alapozva fejlesztettek ki egy szert. Ennek köszönhetően a kísérleti körülmények között a rákos állatok kétszer tovább éltek, mint a kezeletlen csoport egyedei. Az Angewandte Chemie International Edition oldalain bemutatott módszer számos ponton eltér az eddig alkalmazott módosított antitestektől. A makromolekula nem közvetlenül a daganatsejteket célozza, hanem a tumor környezetében lévő, újonnan képződött ereket. Az eljárás ezáltal meggátolja, hogy a tápanyag a daganatszövethez jusson, ami megakadályozza annak növekedését. A stratégia nem csupán egy daganattípuson lehet hatásos, hanem elméletben szinte minden tumornál. Ráadásul ezáltal a daganatban valószínűleg lassabban alakul ki a kemoterápiás szerrel szembeni rezisztencia.
Egy másik lényegi különbség, hogy a makromolekulák nem a daganat sejtfelszíni mintázatát ismerik fel, hanem a szövet kocsonyás alapanyagát, az extracelluláris mátrixot. Ily módon a kemoterápiás szer csupán a daganat környezetében szabadul fel, és el is jut addig a pontig. Harmadrészt az antitest és a sejtméreg nem egy kötőmolekulán keresztül, hanem közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, ami leegyszerűsíti az előállítást, és könnyebbé teszi az irányítást. Ráadásul kiküszöbölhetővé válik számos probléma, melyet a kapcsoló molekula idézne elő.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A módszer ugyan állatkísérletes körülmények között hatásosnak bizonyult, azonban az emberek bevonásával zajló klinikai vizsgálatig még további kutatásokra van szükség.
Ez is érdekelhet
Animáció: HáziPatika.com
Legjobban: