Mikor tavaly interjú készült vele az Egészséghősök pályázat kapcsán, Cserháti-Herold Janka még csak egy volt a jelöltek között. Utána elnyerte a közönségdíjat az influencer kategóriában. Akkor azt nyilatkozta, tervei közt szerepel, hogy könyvet adjon ki a testtudatról, a hormonmentes fogamzásgátlásról. Azonban az utóbbi hónapokban ez a terv háttérbe szorult, a fókuszt átvette a harmadik gyermeke közelgő érkezése. Ám ez nem jelenti azt, hogy hanyagolná a felvilágosító, ismeretterjesztő tevékenységét - számára ugyanis ez nem csupán munka, hanem hivatás.
Házipatika.com: Itthon teljesen egyedülálló, amit képvisel. Hogyan lesz valakiből termékenységtudat-szakértő, illetve oktató? Személyes érintettség vezette?
Cserháti-Herold Janka: Igen, teljesen saját problémakörből fejlődött ki a vállalkozásom. A kiindulópont 2015-ben még a webshopunk volt. Akkor az volt a cél, hogy végre Magyarországon is bárki számára elérhetőek legyenek a természetes, hormonmentes fogamzásgátlás eszközei. Viszont az indulás után rá kellett jönnöm, hogy ez kevés. Özönlöttek a kérdések a női termékenységre és a szexualitásra vonatkozóan, amelyekre nem lehetett csak eszközökkel és termékekkel választ adni. És bár már akkor is nagy háttértudásom volt a témában, elvégeztem egy angliai oktatóképzést, így 2016 óta hazánkban egyedülálló online képzés keretein belül tanítom a termékenységtudatot is. Negyedévente indítok tanfolyamokat a webshop mellett a hormonmentes.hu -n. Még mindig úgy látom, hogy óriási szükség van arra, hogy mélyebb ismereteket szerezzünk a testünk, termékenységünk működéséről.
Házipatika.com: Milyen visszajelzéseket kapott a webshop, a blog, a tanfolyam, majd a YouTube-csatorna indulásakor?
Cs-H. J.: A reakció nagyon hasonló volt minden esetben, csak a léptékek változtak: rengeteg visszajelzés a "közös tapasztalatokról", szinte megszámlálhatatlan kérdés, gyakran zavarba ejtő privát problémákkal, illetve meghívások előadásokra. A blogom indulásakor elsősorban a Magyarországon akkor még újdonságnak számító termékeink - pesszárium, méhszájsapka, átlagtól elütő menstruációs kelyhek - felől érdeklődtek, nagyon sokszor biológiai kérdésekkel. A tanfolyamom elindulása után fogalmazódott meg bennem, hogy szükség volna egy intim témákat "feltáró" nagyobb platformra, mert olykor ijesztő, hogy - nők és férfiak egyaránt - mennyire nincsenek tisztában a saját testük működésével, mennyire tabuként vagy virágnyelven kezeli ezt a közbeszéd, a média, az oktatás. Ebből született meg a YouTube-csatorna. Néhány videóm elképesztő nézettséget ért el, ami a nyíltsággal kezelt témák miatt szült negatív reakciókat, olykor vonzotta a trollokat is, ám összességében nagyon pozitív a kép, és napi szinten kapok jóleső, néha kifejezetten szívbemarkoló visszajelzéseket.
Házipatika.com: Mivel a szexualitás témája itthon még mindig kényes terep, nem akarta a környezete eltántorítani ettől a fajta nyilvánosságtól?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Cs-H. J.: A hozzám közelállók a csatorna indulására már megszokták, tudomásul vették, hogy én szívesen foglalkozom ezekkel a témákkal. A csatorna 2018 tavaszán indult, addigra már 3 éves volt a vállalkozásom, túl voltam számos interjún, kényes blogcikken és előadáson, például a TEDx beszédemnél 600 ember előtt vetítettem ki egy csiklót a prezentációmban, szóval a saját határaimat is rendesen feszegettem. Ezután a környezetem már nem lepődött meg a csatorna témáin. És ami a legfontosabb: a férjem mindenben támogat, az ő véleménye az, amire igazán adok, ő az, aki azt is jelzi, ha esetleg valamit túlzásnak tart.
Házipatika.com: Két éve indult el a YouTube-csatornája. Hogyan alakult azóta? Min változtatott, miket tanult a kommentekből, visszajelzésekből?
Cs-H. J.: A YouTube-csatornámon keresztül érek el a legnagyobb közönséghez. Amikor hirtelen rengeteg érdeklődő, feliratkozó jött ide, az megmutatta, hogy mekkora igény van a nyílt kommunikációra, illetve hogy értetlenség, kétség, félelem is övezi a szexualitás, a fogamzásgátlás, a női test működésének témáit. A személyemet is támadták, ám ez idővel csillapodott. Én pedig úgy voltam vele, hogy ha már beleállok, akkor csináljam rendesen, akár kisebb provokáció árán is. Ugyanakkor bennem is tisztázódott sok minden: eleinte fontosnak éreztem, hogy minél több emberhez eljussanak az üzeneteim, míg az utóbbi időben arra koncentrálok, hogy a követőtáboromat - azokat, akik valósan érdeklődnek a téma iránt - "szolgáljam ki", ezért gyakran szakmai oldalról is feldolgozok témákat.
Házipatika.com: Ha már feljött a téma: ki pontosan a célközönsége? Kik látogatják a legtöbbet az oldalait, és kiket szeretne még elérni?
Cs-H. J.: A webshopomnak, a tanfolyamoknak, illetve a közösségi oldalaimnak is másként lehet meghatározni a célközönségét, ám mindannyiukban közös, hogy elsősorban nők, akik tudatosan vagy tudatosabban igyekeznek gondolkozni a testükről. Az álmom az, hogy ne legyen Magyarországon olyan felnőttkorba lépő lány, aki nem hallott még a hormonmentes fogamzásgátló eszközökről, illetve a termékenységtudatról.
Házipatika.com: Mit jelentett ön számára az Egészséghősök közönségdíja?
Cs-H. J.: Nagyon nagy megtiszteltetésnek élem meg, hogy a közönség érdemesnek tartott az Egészséghős díjra. Főleg azért, mert én az egészségügy határterületén dolgozom. Nem vagyok orvos, de mégis küldetésemnek érzem az egészséges testtudat fejlesztését, hogy kapocs legyek a nők és a testük között. Ebből sokszor adódott belső bizonytalanságom az évek során, így már a jelölésnek is nagyon örültem. Az, hogy nyertem, csak hab a tortán.
Házipatika.com: Honnan szerzi az inspirációt, szakmai tudást az újabb posztokhoz, videókhoz?
Cs-H. J.: Ma már szerencsés helyzetben vagyok, mert megteremtettem magamnak a lehetőséget és az időkeretet, hogy munkaidőben is azzal foglalkozzak, ami egyébként is érdekel, ami vonzza a figyelmem. Persze a vállalkozásom építése is visz el időt, de tudok arra szánni, hogy képezzem magam. Szakmai oldalról szakcikkeket, kutatásokat olvasok, míg a másik oldalon intenzíven követem azokat a platformokat, külföldi véleményvezéreket, akik újat mondanak a témában. És emellett azt sem hallgathatom el, hogy van egyfajta exhibicionizmus bennem, ami világéletemben inspirált arra, hogy fontos kérdésekben ne hallgassam el a gondolataimat: a blogom, a YouTube-csatornám, illetve az Instagram-oldalam egyben egyfajta szakmai önkifejezés is. És azt is nagyon fontosnak tartom, hogy nem lépem át a saját kompetenciahatáraimat: ha a téma megköveteli, akkor orvosokkal, más szakértőkkel is tudok együtt dolgozni.
Házipatika.com: Mit gondol, a mai harmincas nők hogyan viszonyulnak a testükhöz az előző generációhoz képest?
Cs-H. J.: Én szerencsére egyre nagyobb nyitottságot és tudásvágyat látok. Merünk kérdezni, tájékozódni, tapasztalatot megosztani. Sok a hiányosság a testünk működése kapcsán, hiszen a minőségi, rendszerszintű felvilágosítás a legtöbbünknek kimaradt, és gyakran a szüleink generációja is tabuként kezelte a témát. Viszont közben kinyílt a világ és egyre több ismeretet tudunk szerezni, és élünk is ezzel a lehetőséggel.
Házipatika.com: Mi az, aminek véleménye szerint nagyobb szerepet kéne kapnia a szexuális felvilágosítás során?
Cs-H. J.: Ó, itt nagyon sok mindent mondhatnék, de két dolgot emelnék ki. Az első, hogy a szex alapvetően nem rossz. A felvilágosítások nagy többsége másról sem szól, mint a veszélyekről: nem kívánt terhesség, nemi betegségek, bűnös vágyak, és a többi. És nem látjuk, hogy ezek ismételgetése nem ér célt, mert egy alapvetés kimarad, ami miatt ezek az üzenetek hitelüket veszítik: a jó szex nagyon jó - és egyben persze felelősség is. A második pedig ezzel szorosan összekapcsolódik: a szexben semmit sem kell. Mert ha bármit kell, az a jó szex halála. Rendkívül fontos lenne, hogy a szexuális nevelés ne egy gyors, 45 perces alkalommal letudható kötelesség legyen, hanem egy hosszabb folyamat, ami rengeteg határterületet érint, magában foglalva a testtudatosságot és önismeretet is.
Házipatika.com: A saját gyermekeit hogyan tervezi majd felvilágosítani?
Ez is érdekelhet
Cs-H. J.: A jó felvilágosítás nem olyasmi, amin egyszer, előre megkreált mondatokkal túl lehet lenni. Szerintem még az iskolában sem, de otthon semmiképp. Ez egy folyamat, ami állandó nyitottságot igényel a gyermek felé. Az érdeklődésének és a korosztályos nyelvezetének megfelelően kell őszintén kommunikálnunk velük a jelenségekről. Ez az én 6-7 éves kisfiaim esetében természetesen nem konkrét megnevezésekkel zajlik, de minden kérdésükre nyíltan válaszolok onnantól kezdve, hogy hogyan kakil egy kígyó, odáig, hogy hogyan került a kistesójuk a pocakomba. Mindig jó stratégia visszakérdezni, hogy pontosan mi érdekli őket az adott téma kapcsán. Remélem, hogy ez a nyitott, támogató légkör elősegíti a jövőbeni őszinte beszélgetéseket, akkor is, ha kényesebb témákról lesznek kérdéseik.
