"A dohányzásról való leszokásnak hatalmas előnyei vannak. Például akik abbahagyták, öt éven belül 38 százalékkal csökkenthetik a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát azokhoz képest, akik továbbra is hódolnak a káros szenvedélynek" - mondta Meredith Duncan, a Vanderbilt Egyetem kutatója az IFLScience tudományos online magazinnak.
A Vanderbilt kutatócsoportja egyelőre még nem publikálta a tanulmányt, amely a hosszú távú és átfogó Framingham szívkutatási projekt adatai alapján készült. A vizsgálatok 1948-ban kezdődtek csaknem 5200 felnőtt önkéntessel a massachusettsi Framinghamben . A résztvevők életét sok éven át követték a kutatók, akik értékes információkat nyertek arról, hogy milyen életstílus-tényezők kapcsolódnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.
Így született meg a kockázati tényező
Ma már közismert, hogy a tanulmány elsőként mutatott ki kapcsolódást a megromlott szívfunkciók és a stroke, illetve a dohányzás, a koleszterin és a magas vérnyomás között. Valójában a "kockázati tényező" fogalmát is az egyik korai tudományos nyomozó alkotta meg. A tanulmány résztvevői köre kiszélesedett, faji szempontból is színesebb képet mutat, illetve a korábbi résztvevők gyermekeit és unokáit is bevonták a vizsgálatokba. A mostani tanulmányhoz a Vanderbilt tudósai 8687 ember átlagosan 27 évet felölelő egészségügyi eredményeit, leleteit elemezték. Mindegyik alany mentes volt a szív- és érrendszeri betegségektől , amikor csatlakozott a projekthez, és körülbelül 50 százalékuk dohányzott.
Az eredmények azt mutatják, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések több mint 70 százaléka (például a szívroham , a szívelégtelenség és a stroke) azoknál az embereknél fordult elő, akik naponta legalább egy csomag cigarettát elfüstöltek 20 éven keresztül. Ezt az erős dohányosok alkotta alcsoportot kívánta Duncan és csoportja megvizsgálni. A statisztikákat az életkorra, a nemre, az iskolai végzettségre, a magas vérnyomásra, a cukorbetegségre, a BMI-re, a teljes koleszterinre és az alkoholfogyasztásra tekintettel állították össze.
Ezért sohasem késő abbahagyni
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Tudjuk, hogy a leszokás a dohányzásról előnyös, függetlenül attól , hogy mennyi ideig vagy mennyit füstölt valaki, ezért soha nem késő abbahagyni" - magyarázta Duncan. Elmondta, hogy kutatási céljuk a dohányzás hatásainak tapasztalati adatokkal való igazolása. "Úgy éreztük, hogy a korábbi becslések nem elég jók, mert a dohányzók kardiovaszkuláris kockázatát és a soha nem dohányzókét szimulált adatokra támaszkodva hasonlították össze. Ezeknél a becsléseknél a dohányzás státusza és/vagy intenzitása kevésbé mérhető, nem állt rendelkezésre információ arról, hogy mi történik valójában az emberekkel a hosszú távon szigorúan gyűjtött adatokra alapozott becslések szerint" - fejtette ki.
Ez is érdekelhet
A New England Journal of Medicine folyóirat 2013-ban közzétett úttörő tanulmánya szerint a dohányzók, akik soha hagynak fel rossz szokásukkal, valószínűleg egy évtizedet veszítenek várható élettartamukból, ám akik 40 évesen abbahagyták, visszanyernek kilenc évet. Akik már 35 éves koruk előtt leálltak, visszanyerik a teljes 10 évet, míg akik 45 és 54 éves koruk között fejezték be a dohányzást, hat évet szereznek vissza. Természetesen ezek a számok csupán statisztikai értékek, nem pedig a természet szigorú szabályai. Ráadásul a tanulmány nem mérte, hogy hány évet éltek le ezek az emberek a dohányzás hatásaiból fakadó rossz életminőséggel. Mégis: elég bizonyíték gyűlt össze arról, hogy a fiatal dohányosok fel tudnak gyógyulni abból a rombolásból, amit a dohányzás végzett a szervezetükben. Persze, erre csak akkor van lehetőségük, ha végleg felhagynak a dohány élvezetével.
Legjobban: