Ha visszatekintünk az év elejére, és megnézzük, hogy 2017 a nagyközönség számára milyen egészséggel összefüggő digitális újítások megjelenését hozta, akkor sok egyéb mellett a következőket találjuk:
- az életfunkcióinkat figyelő okosórák
- a szívverésünket ellenőrző és elemző viselhető kütyük
- a peteérésről a mobiltelefonunkon tudósító okos hüvelygyűrűk
- viselhető alvásmonitorok
- arcfelismerő tükrök, amelyek a vonásaink alapján egészségi figyelmeztetéseket adnak
- testre tapasztható digitális lázmérők, amelyek a mobiltelefonunkra küldik az értékeket, és őrzik a beteg gyermekek álmát
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- fittneszkarkötők , amelyek nemcsak életfunkcióinkat elemzik, hanem közösségbe is szerveznek bennünket
- az autóvezetőket ébren tartó eszközök
- okos munkavédelmi eszközök, amelyek mérik a zajártalmat és a légszennyezést, vagy akár kiparancsolnak a munkából, ha elértük teljesítőképességünk vagy az előírások határait.
Minden ilyen eszközben közös vonás, hogy valamilyen adatokat szerez be rólunk, és azok alapján hat ránk vagy tájékoztat. Ez a vonás az e-health, azaz a digitális technológiát használó egészségügyi megoldások teljes körére igaz. Olyan eszközökre is, amelyek akár az egész országot lefedik. Idén ennek legjobb példájával találkozhattunk, amikor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) szolgálatba állt, és a betegek minden adatát egyetlen nagy rendszerbe vitte, amelyből a rájuk tartozó részt láthatják az érintettek. Jó pár cikket írtunk róla, így itt most nem is mélyedünk el benne.
Elérhető adatok
A digitalizálás első nagy trendjeként az EESZT tehát megtapasztalható módon demonstrálja (és most tekintsünk el a rendszer gyermekbetegségeitől, amelyek a bevezetése után jelentkeztek), hogy az adatok hozzáférhetővé tétele hogyan segít gyorsabban és olcsóbban meggyógyulni. De azt is megmutatja, hogy ha digitális eszközökkel átláthatóvá teszik egy bonyolult struktúra működését, akkor ez pénzt és fáradságot takarít meg, miközben javít a hatékonyságon. Ez pedig éppenséggel nemcsak az iparban vagy a bankvilágban, hanem az egészségügyben is igaz.
Digitális beavatkozás
De vannak itt még további, tartósnak ígérkező tendenciák, amelyekre 2018-ban érdemes lesz figyelni. Az első a digitális egészségügyi beavatkozás gyakorlata. Nem olyan talányos és sci-fi-szerű, mint amit elnevezése sugall. Arról van szó, hogy adataink alapján az orvosok (vagy az orvosok és más egészségügyben dolgozó szakemberek által megállapított értékhatárokat figyelő eszközök, alkalmazások) üzeneteket, felszólításokat küldenek a betegeknek. Ezek egy része olyan, amelyet az okostelefonok is küldözgetnek. Például: "Tegnap csak 15 percet volt aktív a szükséges 30 helyett. Mozogjon többet, hogy egészséges maradjon!" De ha valaki szigorú rendszer szerint alkalmazandó gyógyszert szed (például valamilyen idegrendszeri betegségre), akkor nem bocsánatos mulasztás kihagyni egy adag bevételét. A rendszer ezért figyelmeztetheti, hogy vegye be a gyógyszert. Ha pedig nem teszi (vannak már készítmények, amelyek képesek a bevételről digitális jelet küldeni), akkor az orvos látja ezt, és figyelmeztetheti. A digitális beavatkozásnak számtalan formája alakulhat ki, és valószínűleg életünk szerves részévé válik majd a betegségek megelőzését és a terápia előírásainak betartását segítő gépi figyelem.
Automatizált adminisztráció
Mindenkinek van olyan élménye, hogy hosszú ideig várakozik az orvosi rendelőben, mire nagy nehezen a doktor színe elé jut. A vizsgálat nem tart túl sokáig, de ekkor jön a tapasztaltak rögzítése. Ezt vagy az asszisztens végzi el, vagy az orvos maga áll neki bepötyögni a számítógépbe a vizsgálat során tapasztaltakat. Ez időnként kínosan lassan történik meg, miközben a betegek odakint várnak egy olyan tevékenység miatt, amely nélkülözhetetlen ugyan, de az effektív gyógyítástól veszi el az időt. A digitális technológia erre is kínál megoldást. A bediktált szöveget szabványos formában lehet rögzíteni, az orvosnak pedig gyakorlatilag csak jóvá kell hagynia az elkészült változatot. Ennek a rendszernek azonban van még mit fejlődnie, hiszen ha túlságosan sablonszerűvé válik minden, akkor az orvos-beteg találkozásokból épp a lényeg veszik el, vagyis a spontán létrejövő helyzetekben megjelenő információk kiszűrésének esélye romlik. Az ilyen fejlesztéseknek azonban mégis van két hatalmas haszna. Az egyik, hogy az orvoshiány hatása a jobb időkihasználással mérsékelhető, másrészt a dokumentációs terhek csökkenése az orvosoknak lehetővé teszi, hogy több figyelmet fordítsanak a betegekre.
Gépi tanulás
Az előbbiekkel szorosan összefügg a gépi tanulás térnyerése. Az Oracle előrejelzése szerint 2018-ban a gépi tanulás nagyobb változást hoz majd az emberek életében és munkájában, mint bármely más technológia az internet felemelkedése óta. A cég magyarországi ügyvezetője, Remény Csaba szerint a technológiát felhasználó szervezetek a gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalnak köszönhetően nagyobb ütemben fejlődhetnek. Például az ügyfélközpontokban mesterséges intelligencia veheti át az emberek helyét. Olyan fejlettek már ezek a rendszerek, hogy az információkérő chatek során az ügyfeleknek fel sem tűnik, hogy nem ember van a vonal másik végén . Mivel az egészségügyben rengeteg ilyen jellegű interakció van, ezek az alkalmazások hatalmas segítséget jelenthetnek. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen alkalmazások összeköthetőek az ügyfélszolgálati szoftverekkel, és a páciensek személyre szabott kérdéseket kaphatnak. Például ha bizonyos vizsgálatokat meghatározott sorrendben kell elvégezni, akkor a rendszer a beteget a sorban következő pontra irányíthatja. A gépi tanulásnak az egészségügy minden területén óriási hasznát lehet venni, ahol jól azonosítható mintázatok találhatóak. A képalkotó diagnosztikában máris igen látványos eredményeket értek el a tanuló számítástechnikai rendszerek.
Big Data és analitika
Újabb rejtélyes fogalom, amely közelebbről szintén sokkal egyszerűbbnek látszik. A betegekről rengeteg adat keletkezik. Sokat elmond róluk testsúlyuk, vércukorszintjük, látásélességük, EKG-eredményük , gyógyszerezési történetük, érzékenységük a fertőzésekre, allergiáik és számtalan más dolog, amely az egészségügyi rendszer adatbázisában szerepel. Ráadásul nemcsak egy beteg adatai fontosak, hanem az adott betegségben érintetteké, az egy területen élőké, az azonos korúaké, a hasonló foglalkozásúaké stb. A tömegesen előállt adatok elemzésével következtetni lehet egy adott beteg állapotára, betegsége várható lefolyására, az alkalmazható terápiákra, hatékonyságukra, a kockázatosságra, de egy ragály terjedési sebességére, egy beavatkozás várható költségeire vagy egy beruházás valószínűsíthető eredményére is - és így tovább. Mivel pedig az adatok nem elkülönülve léteznek, hanem a felhő- és hálózati technológiák segítségével bármikor összevethetőek, egymásra hatásuk analizálható, az orvosok, illetve az egészségügyi intézmények vezetői sokkal jobb döntéseket hozhatnak.
Biztosítási szempontok
Ez is érdekelhet
Az adatok azt is megmutatják, hogy egy beteg meggyógyítása mennyibe kerül. Ennek megfelelően a társadalombiztosítás vagy a magánbiztosítók kalkulálni tudnak a kockázatokkal. A betegeket be tudják sorolni alacsony vagy magas kockázatú csoportokba. Mivel többnyire a kockázati tényezők is elég pontosan azonosíthatóak, a kockázatközösségek kialakításánál (ami a biztosítási tevékenység alapja) figyelembe vehetik az egyéni jellemzőket. Tudják ugyanis, hogy száz emberből hány fog szenvedni bizonyos betegségben, és ennek mekkora a költsége. Ezt a költséget a kockázatközösség tagjainak kell viselniük. A társadalombiztosítás esetében az összes állampolgár érintett, a magánbiztosítóknál csak a társaság ügyfelei. Digitális technológia nélkül nem lehetett minden adatot (beleérve például az életmódra vonatkozóakat) rögzíteni, ami megnehezítette a testre szabott számításokat. Pedig nyilván más a kockázata egy fiatal biztosítottnak, akinek nincs túlsúlya, nincsenek káros szenvedélyei, egészségesen táplálkozik , és még sportol is, mint annak, aki már megette a kenyere javát, eközben meg is hízott, otthon ül, a boltba is csak ritkán jár el, de néhány sör lecsúszik mindennap, meg egy doboz cigi is elfogy. Ha lesznek eszközök, amelyekkel ezek a kockázatok feketén-fehéren kimutathatóak, akkor a biztosítók fel fogják használni. Aki kockázatosabb, annak többet kell majd fizetnie. Ez pedig akár oda is vezethet, hogy anyagi érdekeiket szem előtt tartva az emberek egyre nagyobb hányada kezd el majd egészségesebben élni.
