Aki nem tud parancsolni a gyomrának, jól figyeljen: itt a magyarázat! Nem nagyon szoktunk belegondolni, hogy a testünk működését szabályozó vegyi anyagoknak köszönhetjük többek között az éhségérzetet is. Ezek a bonyolult fehérjék képesek igen erősen stimulálni az agyat a test túlélése érdekében. Az evolúció által létrehozott stratégia, amely az ősöknek hasznos volt a szavannán, a fejlett civilizáció keretei között azonban hibás étkezési szokásokhoz és elhízáshoz vezethet. A bőség körülményei között ugyanis a kalóriabevitelt akaratlagosan kellene szabályoznunk (ami persze szintén biokémiai folyamatok sorát jelenti), ám a hormonok gyakorta erősebbnek bizonyulnak az akaraterőnknél. Csak körül kell néznünk az ismerőseink között, sőt elég lehet a tükör elé állni, hogy ennek a tételnek az igazságát bizonyítva lássuk.
A test a külső és belső hatásokhoz való alkalmazkodással egyensúlyra és állandóságra törekszik. Ez a homeosztázis , az élő szervezetek legfontosabb jellemzője. Ha kevés élelmiszert fogyasztunk, szervezetünk ahhoz is alkalmazkodni fog, ha sokat, ahhoz is. De erre csak bizonyos határok között képes. Normális esetben a táplálkozást szabályozó hormonok harmonikusan működnek, kiegyensúlyozzák egymást és fenntartják az optimális vércukorszintet, ezért soha nem érezzük magunkat túlságosan éhesnek, és nem eszünk többet, mint amennyi a megfelelő működéshez szükséges. Ha valaki nem figyel eléggé a táplálkozására, és több kalóriát fogyaszt, mint amennyit felhasznál, akkor szép lassan meg fog hízni, ha pedig le akar fogyni, akkor szembetalálja magát a hormonális ellenállással. Aki próbált fogyókúrázni, tudhatja, hogy az ellenállás bizony elég kemény. A dietetikusok manapság éppen ezért arra igyekeznek megtanítani a pácienseiket, hogy miként térhetnek vissza a hormonok harmonikus működéséhez a velük folytatott harc helyett - állítja a The Chalkboard . Ismerkedjünk meg tehát az akaraterőrombolás vegyifegyvereivel!
Inzulin - a tárolóhormon
Ez talán a legismertebb hormon, hiszen a népbetegségnek számító diabétesz miatt mindenki találkozik vele az ismerősei körében, a családjában vagy önmagánál megjelenő vércukorproblémák miatt. Az a szerepe e hasnyálmirigyben termelődő anyagnak, hogy lehetővé tegye a sejtek glükóz(vércukor)felvételét energiafelhasználás vagy tárolás céljából. De a zsírsejtek lebontását is megakadályozza. Amikor az inzulinegyensúly kibillen, akkor hiperinsulinemia (krónikusan emelkedett inzulinszint), inzulinrezisztencia, metabolikus szindróma, fokozott éhség és sóvárgás jelentkezhet.
Leptin - jóllakottsághormon
Ez a zsírsejtek által termelt hormon a hipotalamuszt veszi célba. Azt jelzi az agynak, hogy elegendő mennyiségű zsír van a raktárban, ezzel pedig megakadályozza a túlfogyasztást. Amikor a dolgok rossz irányba kanyarodnak, a leptinjelzés sérül, és nem indítja az agyat az éhséghormonok termelésének csillapítására. Ez olyan hiba, amely elhízáshoz, krónikusan megemelkedett inzulinhoz és a hipotalamusz gyulladásához vezethet.
Ghrelin - az éhséghormon
Normál esetben addig táplálkozunk, amíg fizikailag tele nem leszünk. Az evést szabályozó ghrelin a bélben akkor kezd termelődni, amikor a gyomor üres, képződése pedig leáll, amikor a has (a gyomor és a vékonybél) telítődik és kifeszül. Utóbbi állapot kiteljesedést írja le szemléletesen a szólás, hogy "úgy jóllaktam, mint a duda". A ghrelin szintje a táplálkozás előtt a legmagasabb, és egy órával az evés után a legalacsonyabb. Elhízott betegeken végzett vizsgálatok szerint a bennük keringő ghrelin mennyisége nem csökken, ezért az agy nem kapja meg a jelzést, amely az evés abbahagyására szóló utasítást kiváltaná.
GLP-1, glukagon-szerű peptid - teltséghormon
A bélben termelődő GLP-1 akkor jelenik meg, amikor az élelmiszer belép a belekbe. A hormon arról tudósítja az agyat, hogy tele vagyunk. Akkor keletkezhet zavar ebben a jelátvitelben, ha krónikus gyulladás csökkenti a GLP-1 termelést, ami negatívan befolyásolja a jóllakottság jelzését. Ilyenkor fontos a körültekintő étkezés és a probiotikumok alkalmazása.
Kolecisztokinin - jóllakottsághormon
A sejtek ezt a hormont az emésztőcsatornában és az idegrendszerben termelik. A kolecisztokinint a patkóbél szabadítja fel, serkentve ezzel az epehólyag összehúzódását, valamint a hasnyálmirigy és a gyomorsav szekrécióját, továbbá lelassítja a gyomorürítést, és elnyomja az energiafelvételt. Az irritábilis bél szindróma (IBS) a hormon túltermelését okozhatja, ami fokozza más hormonok, a prolaktin, a kortikotropin és a kortizol kiválasztását.
Peptid tirozin tirozin - kontrollhormon
Ez a gasztrointesztinális traktus ellenőrzőhormonja, amely az étvágyat csökkenti, azaz fő feladata, hogy figyelmeztessen: jóból is megárt a sok! Az inzulinrezisztencia és a krónikusan megemelkedett vércukorszint azonban csökkenti a peptid tirozin tirozin termelését. Ezért ezen csak az segít, ha a vércukorszint kiegyensúlyozottá válik.
Neuropeptid Y - stimulálóhormon
Ennek a hormonnak igen összetett feladatai vannak a szervezetben, például a táplálkozásban is. Az agyban és az idegrendszerben kiválasztódó anyag a szénhidrát fogyasztása iránti vágyat fokozza. Miatta nehéz ellenállni például egy szelet dobostortának . Ezzel a hormonnal akkor támad bajunk, ha megnő a stressz, amely ugyanis megnövelheti a neuropeptid Y termelését, ami vagy étvágytalansághoz vagy túlzott étvágyhoz vezet. Ugye, ismerünk olyanokat, akik ha leszúrást kapnak a főnöktől, képtelenek ebédelni. De olyanokat is, akik a szőnyeg széléről távozva a lehető leggyorsabban magukba tömnek egy cukormázas fánkot. A böjt is kiválthatja a hormon termelésének fokozódását.
Kortizol - stresszhormon
A kortizolt a mellékvese termeli, ha a szervezet stresszt érzékel. A krónikusan megemelkedett kortizolszint túlérzékenységhez és súlygyarapodáshoz vezethet. A kortizol magas szintje a hasi zsírhoz kötődik a nőknél. Egy ostoba főnök, rosszindulatú kolléga vagy lelketlen családtag viselkedése furcsa módon képes lehet hozzájárulni a hízáshoz.
Dopamin - jutalomhormon
Amikor eszünk, dopamin szabadul fel agyunkban, amitől jól érezzük magunkat. Ez ugyanaz a hormon, amely a függőség bármely más formájánál megjelenik. A dohányost például az agy ugyanúgy jutalmazza egy cigaretta elszívásáért, mintha egy szalámis szendviccsel végezne. Persze az élmények nyilvánvalóan különböznek, de a jutalmazás mechanizmusa változatlan. Az élelmiszer feldolgozása a szervezetben nagy adag dopamin termelődésével jár. Ha valaki folyamatosan eszik, akkor a szervezet hozzászokik ehhez, leállnak az agy dopaminreceptorai, és a boldogságérzés kiváltásához egyre nagyobb adagokra van szükség.
Most, hogy ismerjük a hormonok szerepét, már azt is könnyebb belátni, hogy miért olyan nehéz harcolni ellenük. De éppen a tudatosság segíthet sokat. Olyan magatartást kell követni, amely kiváltja vagy éppen visszafogja a hormonok termelését . Ha nem így cselekszünk, akkor ez a kilenc vegyi anyag mogyoróként töri össze az akaratunkat.