"Minek fizetem a TB-t?!" – Így dolgozik a betegjogi képviselő

- A ma emberére jellemző a hatalmas információéhség, ami miatt rengeteg – nem feltétlenül a betegjogok miatt érkező – megkeresésük van – mondta el Dr. Lengyel Ingrid betegjogi képviselő a nemrég megrendezett Betegbiztonság Világnap és IME Infekciókontroll és Betegbiztonság Konferencia keretében (az eseményt a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság szervezte).

A „Csak azt mondja meg, legyen kedves…” kezdetű mondatok gyakoriak, és azt mutatják, hogy a betegek sok esetben tájékozatlanok, esetleg nem is tudják, hol keressék az információkat.

A betegjogi képviselő független az egészségügyi intézményektől, kormánytisztviselőként végzi munkáját. Feladata a betegek jogainak védelme, segíti őket azok megértésében és érvényesítésében. Munkája során kapcsolatot tart az egészségügyi szolgáltatókkal és számos gazdasági és szakigazgatási szervvel is. Fontos, hogy a betegjogi képviselőhöz mind az állami, mind pedig a magánegészségügyben tapasztalt jogsértéssel fordulhatunk.

Diktál a beteg, írja a doktor…

Amikor egy beteg panaszkodik, hogy megsértették egy rendelésen, néha elragadják az indulatai. Megesik, hogy úgy kezdi a mondatát: „nekem jár”, „magának az a dolga”, „nehogy már megmondja nekem”,”minek fizetem a TB-t?”.  Csak, hogy az enyhébbeket soroljuk. Bár a betegjogi képviselők igyekeznek segíteni őket, információkkal és támogató mondatokkal látják el a hozzájuk fordulókat, nem feltétlenül ez lenne a feladatuk. – Vajon jól, pontosan és hitelesen mondjuk-e el a tüneteinket az orvosnak? Nem lehet, hogy elhallgatjuk a tegnapi ájulást a konyha padlóján? „Végül is nem történt semmi, szerencsére nem tört el a kezem, mikor ráestem – na jó, kicsit fáj – nem látta senki, jól vagyok.”  Az orvos az alapján diagnosztizál, amit a beteg elmond, kiegészítve a manuális vizsgálatokkal és egyéb diagnosztikai eszközök segítségével nyert adatokkal. Ha a beteg nem sorol fel mindent, vagy „szépít”, netán torzít, amikor elmeséli, miért is van a rendelésen, bizony megeshet, hogy nem feltétlenül derül ki, mi is a baja. Mindennek ellenére azt gondolja, hogy most kap egy gyógyszert, kiváltja, beszedi és meggyógyul. Bárcsak ilyen egyszerű lenne…

Egészségügyi adatnak számít az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa, vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (például magatartást, környezetet, foglalkozást érintő információ).

A betegjogi képviselő, egészségügyi adatokat nézeget felhőkben?

Már a megnevezés is sok esetben félrevezethet egy laikust. Ha azt olvassa a rendelő ajtaján, hogy jogi képviselő, akkor gondolhatja, hogy valami jogászféle az illető. Pedig nem minden betegjogi képviselő jogi végzettségű szükségszerűen; többféle felsőfokú végzettségű lehet, aki ezt a pozíciót tölti be. Így aztán sokszor csörög a telefonjuk végrendelet írása, közjegyző keresése, válóper, és más jogi procedúrák kapcsán, ami messzemenően nem az ő kompetenciájuk, és még csak nem is egészségüggyel kapcsolatos kérdés. Ezen kívül szinte a legsűrűbb ez a kívánság: „nézze már meg a felhőben ezt és ezt a leletemet”. Amit minden állampolgár megtehet a saját egészségügyi adatokat tartalmazó információs felhőjében, de a betegjogi képviselőnek erre nincs joga. Viszont vannak a betegtől független tennivalói is. Mindenekelőtt rendszeresen tájékoztatnia szükséges az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról vagy azok változásáról. Különös figyelmet kell fordítania a kiszolgáltatott helyzetben lévők betegjogi védelmére. Minden egészségügyi szolgáltatónak és ott dolgozónak, orvostól az ápolóig, aki a beteggel közvetlen kapcsolatba kerül, kötelessége tudni arról , hogy az adott intézményben milyen eljárás vonatkozik például a dokumentáció kiadására, másolására, ez mennyibe kerül és hasonlók, amiről tájékoztatnia is kell a beteget. Ezzel kapcsolatban sok a visszás információ, és nem feltétlenül a félretájékoztatás vagy az információhiány az, amiből a problémák fakadnak - hangsúlyozza a szakember.

Tájékoztatáshoz való jog: a betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, ahogyan arra is, hogy szükség esetén tolmácsot vagy jelnyelvi szakértőt biztosítsanak neki.

Ki van itt és ki áll ott?

A betegeknek arra is joga van, hogy megismerje, ki az, aki az ellátásban részt vesz. Sajnos, sokszor tapasztalható, hogy az ezzel kapcsolatos kérdésre durva válasz érkezik. „Nem mindegy az magának?”, „Nem mondom meg”. Az emberi reakció egy ilyen elutasító magatartás esetében az akaratlan összehúzódás, eltávolodás. Milyen egyszerű, amikor a rendelők ajtaján felirat jelzi, hogy kihez lépünk be, vagy rápillanthatunk a nővér köpenyére, és egyértelműen tudjuk megszólítani.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

Az internet számos lehetőséget ad, hogy sérelmünket ilyen módon adjuk a világ tudtára. Ám egyáltalán nem biztos, hogy így sikerül érvényre juttatni a jogainkat, csupán a „felesleges gőz” távozik, megkönnyebbülünk. Ám az emberi méltósághoz való jogunk érvényesülése és védelme nem csupán fellengzős jogi mondat, hanem hús-vér valóság, amikor közvetlenül tapasztaljuk, hogy csorbát szenved. Van lehetőségünk, jogaink, de felelősségünk is. Ha megtehetjük, lehetőleg már akkor keressük a megoldást, amikor adódott a probléma, de később is kérhetünk segítséget.