A betegségek szörnyűséges terhei

Ma is milliók halnak meg olyan betegségek következtében, amelyekre van gyógymód, de legalábbis el lehetne kerülni őket. Tudósok óriási csoportja dolgozik azon, hogy ne vesszenek el feleslegesen emberéletek. Az erről szóló jelentés eredményeit ismertetjük.

Két kutató - az ausztrál Alan Lopez és az amerikai Christopher J.L. Murray - 1990-ben kezdeményezte, hogy mérjék fel, mekkora terhet jelentenek a betegségek az emberiségnek. Ebből lett a Világbank segítségével a Global Burden of Desease, röviden GBD projekt, amely mára hatalmas, globálisan közel kétezer szakembert megmozgató tudományos együttműködéssé fejlődött. Ennek jelentéseit 2015 óta évente kiadják, a legutóbbit pár hete tette közzé a The Lancet tudományos folyóirat .

A higiénia, az immunizálás, a beltéri levegőminőség és a táplálkozás javítása lehetővé tette, hogy a szegény országokban a gyermekek az elmúlt 25 évben egyre tovább éljenek, állapította meg a GBD jelentése, amely több mint 300 betegség és sérülésfajta 195 országban és territóriumon rögzített adatainak új tudományos elemzésén alapul. A további javulást azonban lelassíthatja, hogy egyre több embert fenyeget komolyan az elhízás, a magas vércukorszint, valamint a visszaélés az alkohollal és a kábítószerekkel.

túlsúly
Miközben csökkent a gyermekhalandóság, más kockázatok megnőttek, például a túlsúlyé

Christopher J.L. Murray - aki a GBD-projekt koordinációját ellátó IHME egészségügyi adatelemző intézet igazgatója - megállapította, hogy a fejlődés előrehajtja, de nem határozza meg az egészségügyi helyzetet. "Egyes országokban sokkal gyorsabb a népegészségben mutatkozó fejlődés, mint amit a jövedelem, az oktatás vagy a termékenység magyarázhat. És vannak olyan országok - köztük az Egyesült Államok, és, tegyük hozzá, sajnálatosan Magyarország is -, amelyek sokkal kevésbé egészségesek, mint amennyire fejlettségük alapján elvárható volna.

Globálisan a várható élettartam 1980 és 2015 között 62 évről közel 72-re emelkedett. Ebben szerepet játszott, hogy több, a Szaharától délre fekvő afrikai országban visszaszorították a HIV/AIDS okozta halálozást. Illetve a gyermekhalandóság is gyorsan csökkent, ahogy a fertőzések miatt kialakuló betegségek száma is. De minden ország kénytelen saját kihívásokkal is megküzdeni, és saját fejlődési pályát bejárni. Franciaországban például kevesebb lett az öngyilkosság, Nigériában pedig a közúti balesetek miatti halálozások száma esett vissza, míg Indonéziában visszaszorultak az asztmával kapcsolatos halálesetek.

Ebben az évben a kutatók valamennyi ország helyzetét egy szociodemográfiai index alkalmazásával is elemezték, amely figyelembe vette az oktatási, a termékenységi és a jövedelmi helyzetet. Ez az új kategorizálás meghaladja a hagyományos "fejlett", illetve "fejlődő" vagy a kizárólag a jövedelmet figyelembe vevő gazdasági felosztást.

A teljes jelentést hat tanulmány alkotja, amelyek mindegyike mélyreható elemzést ad a halálokról, az anyai halandóságról, az 5 év alatti gyermekek halálozásáról, az általános betegségterhekről és a várható élettartamról , a fogyatékkal leélt évekről és az egészségveszteséget okozó kockázati tényezőkről.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A világ nagy részén a születés biztonságosabbá vált az elmúlt 25 évben mind az anyák, mind az újszülöttek számára. A gyermekágyi halálozások száma 1990 óta közel 29 százalékkal esett vissza, a 100 ezer élve szülésre számított ráta a 1990-es 282-es értékről 196-ra süllyedt 2015-re. 24 országban azonban még mindig 400 felett van ez az érték, ami a szakértők szerint elviselhetetlenül magas. Ezen országok közé tartozik a Közép-afrikai Köztársaság (1074 haláleset 100 ezer élve születésre), Afganisztán (789) és Sierra Leone (696).

A gyermekágyi haláleseteknek ez a még mindig igen magas szintje jelzi, hogy bőven van tennivaló a reproduktív egészség javításában, és nem csak az említett három országban. Máshol is nagy még a lemaradás ugyanis az ENSZ által megjelölt célértéktől, amely 100 ezer élve születésre 70 halálesetnél húzta meg a limitet. Ehhez jobb rutinszerű egészségügyi ellátás kell a terhesgondozásban és a szüléseknél, illetve az adatgyűjtési rendszereket is tovább kell fejleszteni.

A jelentés megállapította, hogy a halálozási ráta 1990 és 2015 között jelentősen csökkent. Ez a tendencia különösen erős volt az elmúlt évtizedben. Az elmozdulás 2005 és 2015 között több területen különösen jelentős volt. A HIV/AIDS-halálozás 42 százalékkal csökkent, a malária miatti veszteség 43, a koraszüléses szövődmények 30, az anyák szüléssel kapcsolatos rendellenességei miatt bekövetkező halálozás pedig 29 százalékkal esett vissza.

Globálisan 5,8 millió 5 év alatti gyermek halt meg 2015-ben, ami az 1990-es években tapasztalt halálesetekhez képest 52 százalékos csökkenését jelent. Az újszülött halálozása 1990 óta lassabban esett, 42 százalékkal 2,6 millióra. A halva születések száma 47 százalékkal esett 2,1 millióra.

Olyan betegségek esetében, amelyek nem feltétlenül halálos kimenetelűek, a felső légúti fertőzések (például a tüdőgyulladás ) és a hasmenéses betegségek okozzák a legtöbb gondot. A felső légúti fertőzések 2015- ben 17,2 milliárd egészséges életévet vettek el, a hasmenéses betegségek pedig 2,4 milliárdot.

Bill Gates, a világ egyik leggazdagabb embere nem akarja megtartani a pénzét, amelyet a Microsoft vezetőjeként keresett. Inkább hatalmas összegeket állít jó célok szolgálatába. Elsősorban a szegénység és betegségek ellen küzd. Részletek!

A világon minden 10 emberből hárman szenvednek fogszuvasodásban, ketten tenziós fejfájásban, és ugyanennyien vérszegénységben és halláskárosodásban. A nem halálos egészségveszteség további fontos tételeit adja a migrén, a látásromlás, a genitális herpesz és a parazitaférgek.

Az emberek egészségét különféle kockázati tényezők befolyásolják, amelyek egy részét képesek vagyunk kézben tartani. Az 1990 és 2015 közötti időszakban a nem elégséges és ezért nem biztonságos higiénia, a háztartások levegőszennyezése, a gyermekek életkorukhoz képest alacsony testsúlya, fejlődésbeli visszamaradottságuk, illetve a dohányzás mindegyike több mint 25 százalékkal csökkent. A foglalkozási kockázatok, a túl magas testtömeg-index és a kábítószer-használatnak való kitettség azonban ugyanebben az időszakban több mint 25 százalékkal emelkedett.

Egyéb kockázati tényezők is jelentős egészségügyi terhet eredményeznek, azaz számolni kell még a rossz táplálkozás, a mozgáshiány és a dohányzás hatásaival is. De a legfontosabb kockázati tényező 2015-ben a magas szisztolés vérnyomás volt a globális egészségveszteség több mint 9-százalékát adva. Ezt a dohányzás követte 6,3 százalékkal, majd a magas vércukorszint (6,1 százalék) és a magas testtömegindex, azaz BMI (5 százalék) következett.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.