A huszadik század elején az orvosok még azt hitték, hogy a belekben felhalmozódnak a toxinok és mérgezést okoznak. Egyesek meglehetősen radikális gyógymódoktól sem tartózkodtak. Például a vastagbél egy részének eltávolítását vagy rothadó hús fogyasztását javasolták. Akkoriban azonban mit sem tudtak a mikrobiomról : hogy szervezetünkben nagy mennyiségű mikroba él, csak sokkal később vált világossá. A kifejezést Joshua Lederberg Nobel-díjas amerikai kutató a század közepén alkotta meg, amikor az emberi testben élő mikroorganizmusok életműködésre és betegségekre gyakorolt hatásának fontossága mellett érvelt.
Rossz evés, rossz mentális állapot
Azóta már azt is tudjuk, hogy a rossz táplálkozás a korai halálozás egyik vezető kockázati tényezője, amely minden ötödik halálesetért felelős a világon. Az Eurostat adatai szerint a magyar felnőttek 10,5 százaléka szenved depressziótól. Ez rendkívül magas arány, tekintve, hogy az EU átlaga 6,8 százalék. Nem csoda, ha a legrosszabb helyen szerepelünk ebben a listában.
Az adott ország gazdagságának nincs köze a depresszióhoz, mert a luxemburgi, német, francia és brit polgárok között szintén több a depressziós, mint az EU-átlaga , miközben a románok, az osztrákok és a finnek kimondottan jól állnak ezen a téren. Az egyéni anyagi helyzet viszont számít, ugyanis az EU miden országában több a szegényebbek között a depressziós. Az EU-polgárok legszegényebb 20 százalékában háromszor több a depressziós, mint a leggazdagabb egyötödben. A felsőfokú végzettségűek fele akkora eséllyel lesznek depressziósok, mint a legiskolázatlanabbak. A nőkben nagyobb a hajlam a depresszióra, az EU átlagában 7,9 százalék az arányuk, a férfiaknál ez a szám csak 5,5 százalék.
A depresszió is igen elterjedt, olyannyira, hogy globálisan ma már ez a hátrányos helyzetbe kerülés vezető oka. Egy viszonylag új kutatási irányzat pedig azt állítja, hogy a kettő kapcsolatban állhat, azaz az egészségtelen táplálkozás előidézheti a depressziót, aki pedig már beteg, annak elmélyítheti mentális problémáit.
Egy nemrégiben publikált, több mint hat év táplálkozási megfigyeléseit összegző tanulmány szerint akik teljes kiőrlésű gabonát, gyümölcsöt és zöldséget hangsúlyosan tartalmazó - a magas vérnyomást megelőző - DASH-diétát követtek, sokkal alacsonyabb depressziós kockázattal néztek szembe, mint akik a hagyományos nyugati típusú étkezést preferálták. "Úgy vélem, hogy az élelmiszerekre gyógyszerként kell tekintenünk" - mondta Laurel J. Cherian, a chicagói Rush Egyetem orvosi központjának professzora, a tanulmány vezető szerzője, akit a The Atlantic idézett. Szerinte a depresszió kezelésére szolgáló gyógyszerek csodálatosak, de sok ember számára különféle dolgok kombinációja hoz inkább eredményt.
Korábbi spanyolországi kutatások már megmutatták, hogy a DASH-diétához redukált depresszió kapcsolódik a serdülő lányok körében. A tinédzserek eredményei arra utalnak, hogy az étrend jó megválasztása lehet az egyik módja, hogy néhány mentális zavart teljesen megelőzzenek, mivel a lelki betegségek fele már tizenéves korban elkezdődik.
A gazdagoknak könnyebb, de a szegényeket is meggyógyítja
Az eredményeknél azt is figyelembe kell venni, hogy melyik beteg milyen környezetből érkezik, mert a gazdagok általában boldogabbak és megengedhetik maguknak a jobb étkezést. Összességükben a jelek mégis arra vallanak, hogy az étrend még akkor is javít a depressziós tüneteken, ha olyan tényezőket is figyelembe vesznek, mint a jövedelmi helyzet vagy az iskolázottság - állítja Felice Jacka, az ausztrál Deakin University táplálkozási pszichiátria professzora.
Jacka 2010-ben úgy találta, hogy másokhoz képest azok a nők, akik sok húst, halat és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak kevésbé valószínű, hogy súlyosan depressziósok lennének vagy szoronganának. Azóta egy 21 vizsgálat adatait feldolgozó és összegző metaanalízis kimutatta, hogy a gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a halak, az olívaolaj, az alacsony zsírtartalmú tejtermékek, az antioxidánsok és az állati eredetű élelmiszerek korlátozott bevitelével jellemezhető étkezési mintázat összefügg a depresszió csökkenő kockázatával.
Ezek alapján ma már nem kérdéses, hogy az étkezés jelentős hatással van a depresszióra. Jacka egy tavalyi tanulmányban kimutatta azt is, hogy már egy három hónapos időszakon belül is nagy valószínűséggel javult azoknak a depresszióval küzdő betegeknek az állapota, akik megfelelő étkezést kaptak és nem csak társadalmi támogatást. Ennek az is komoly jelentőséget ad, hogy az ilyen beavatkozások igen költséghatékonyak.
A DASH-diétában amúgy nincs semmi forradalmi, hiszen egy tipikus vacsorája sovány húsból, sült burgonyából és sok zöldségből áll. A kutatók megpróbálják kideríteni, hogy ez miért olyan előnyös, de valószínűsítik, hogy a diéta a bél-agy kapcsolaton keresztül gyakorolhat hatást. Amikor az emberek főleg növények fogyasztásán alapuló étrendet tartanak, a növényi rostok erjedni kezdenek a bélben rövid láncú zsírsavakat hozva létre. E vegyületek pedig hatnak az immunrendszerre és befolyásolják a génexpressziót az agyban és a szervezet más területein. Azokban, akik sok rostot fogyasztanak, nagyobb a bélbaktériumok változatossága, amelyek a vegyi anyagok színes palettáját hozzák létre, ezzel pedig befolyásolják a hangulatot.
Jó étkezés, nagy hippokampusz
A gyulladásos molekulák - úgynevezett citokinek, amelyeket a testzsírszövetek termelnek -gyulladást okozhatnak máshol a szervezetben. A gyulladás pedig növeli a depresszió és más betegségek kockázatát azáltal, hogy károsítja az erek bélését. Eközben az egészséges zsírok megnövelik a neurotrofin nevű fehérjék termelését, amelyek arra ösztönzik az agyat, hogy felpörgesse az agysejtek előállítását a hippokampuszban . "Erős kapcsolat van az emberek étrendjeinek minősége és hippokampuszuk mérete között" - mondta Jacka.
Egyre inkább beigazolódik hát a régi tétel, miszerint azok vagyunk, amit megeszünk. Úgy látszik, ez a mentális állapotunkra nézve is igaz.
Legjobban: