Ha magunkba nézünk, és őszintén válaszolunk rá, hogy miért szexelnénk a párkapcsolatunkon kívül, akkor valószínűleg az izgalmat, az élvezetet és az új tapasztalatok iránti vágyat jelölnénk meg fő okként. Azaz mást-mást várunk a biztonságot nyújtó, hosszú távú partnerkapcsolattól és az alkalmi szextől. Az evolúciós pszichológusok úgy vélik , hogy akár hosszú távú, elkötelezett párkapcsolatokról, akár rövid távú alkalmi viszonyokról legyen szó, ezek visszavezethetőek őseink reprodukciós viselkedéséhez, amelyet a közösségi és a környezeti körülmények, például a megélhetési források határoztak meg.
Az alkalmi kapcsolatok komoly előnyökkel járnak a fajfenntartás szempontjából. Azok a férfiak, akik a nemzés után elhagyták a párjukat és születendő utódjukat, azzal számolhattak, hogy mind a gyermek, mind az anyja jó eséllyel túléli ezt a helyzetet, azaz kevés vagy semmilyen befektetés nélkül szaporíthatták a népességet a saját génjeiket hátrahagyva. A nők viszont egy számukra nagyon vonzó emberhez társulhattak, akiről ha tudták is, hogy valószínűleg nem marad velük, bízhattak benne, hogy gyermekeik apjuk jó minőségű génjeit hordozzák, és túlélik, hogy nem mellette nőnek fel. Persze, ehhez megfelelő körülményekre van szükség.
Környezeti hatások
Ha a kedvező körülmények megváltoznak, és a környezet erőforrás-hiányossá válik (például nehezen szerezhető be az élelem), akkor a rövid távú párkapcsolatok következményei is változni fognak. Nehézzé válik a gyermekek és az anyjuk túlélése, ha magukra vannak utalva. Ilyen feltételek mellett a hosszú távra elkötelezett partnerek választása kedvezőbb eredménnyel jár.
Az emberi fejlődés során a rövid és a hosszú távú kapcsolatok különböző előnyei miatt vegyes párkapcsolati stratégiák maradtak fenn a mai napig. Ezek fenntartották a lehetőséget és a képességet a részvételre mind a rövid, mind a hosszú távú kapcsolatokban. Ha ma megkérdezünk embereket az ideális partnerükről , akkor mindkét nembe tartozók hajlamosak különböző jellemzőket, tulajdonságokat említeni attól függően, hogy alkalmi vagy komolyan elkötelezett társra gondolnak-e. A jó megjelenés például fontosabb az alkalmi pár esetében, míg a kedvesség lényegesebb a hosszú távúnál.
Azaz a modern emberek képesek megváltoztatni a kapcsolatokat befolyásoló szempontjaikat a környezeti hatások függvényében. Erre az evolúció során kialakult pszichológiai eszközkészletük teszi képessé őket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mennyire hatnak ránk a benyomások?
Ennek a teóriának az igazolására a Swansea University pszichológia tanára, Andrew Thomas és munkatársai 414 önkéntes bevonásával lefolytattak egy többfordulós kísérletet . Fotókat mutattak nekik az ellenkező nemű résztvevőkről, akikről el kellett dönteniük, hogy rövid vagy hosszú távú kapcsolatot alakítanának-e ki velük. Ezután különböző benyomásoknak tették ki az alanyokat, amivel a környezet változásait igyekeztek szimulálni, és kérték, hogy vizsgálják felül a döntéseiket.
Olyan jeleket választottak , amelyek az ősidőktől befolyásolhatják a párválasztásunkat. Például az erőforrás-gazdagság jelzésére a résztvevőket luxuscikkek, ékszerek, gyors autók és drága házak diaképeihez kapcsolva mutatták be ismét. Vagy éppen jelezték, hogy kisgyermekeket kell gondozni, a környéken pedig veszélyes állatok fordulnak elő.
Az evolúciós előrejelzésekkel összhangban az összes kísérletben megváltoztak a kapcsolati preferenciák. A résztvevők leginkább azt jelezték - a kontrollcsoporthoz viszonyítva -, hogy ha a környezet erőforrás-gazdag volt, akkor általában inkább a rövid távú kapcsolatot preferálták. De ha kisgyermekekről kellett gondoskodni, akkor előtérbe kerültek a hosszútávú kapcsolatok.
Az eredmények arra utalnak, hogy az emberek különféle fokozatait különböztetik meg mind a rövid, mind a hosszú távú kapcsolatoknak, amelyek végső soron a választásukat befolyásoló tényezők viszonylagos erősségétől függenek . Tehát ha valaki elkötelezett kapcsolatban áll egy másik emberrel, akkor a hosszú távú párkapcsolatot részesíti előnyben az alkalmival szemben, de utóbbi preferálása még mindig ott lehet, csak a háttérbe szorulva. Magyarán előállhat olyan helyzet, amikor félrelép.
Túlélési ösztön
A mostani eredmények egy sor irracionális viselkedésre is magyarázatot adhatnak. Némiképpen indokolhatják a válások meglehetősen magas arányát, a sugar daddy - sugar baby kapcsolatokat, vagy a boldogtalan házasságok hosszú távú fennmaradását is. A mostani felfedezés nem valószínű , hogy alapvetően átírná az eddig ismert kapcsolataink működéséről szóló ismereteinket. A nagy többség biztosan nem fogja a stabil kapcsolatát feladni csak azért, mert meglát egy vonzó embert, aki drága ékszereket visel és jó autóban ül. Ha társunk preferenciái ennyire törékenyek, akkor a tartós kapcsolat létre sem jön. Azonban ha valaki erős és tartós jeleknek teszi ki magát, vagy ha környezete valamilyen módon komolyan megváltozott - elég például a munkanélküliségre, a gazdasági recesszió miatt megjelenő feszültségre gondolni, vagy egy örökségre, nyereményre, diplomaszerzésre, jó állásra stb. -, akkor ez megváltoztathatja a kívánatos kapcsolat típusát.
Ez is érdekelhet
Amit azonban most már tudhatunk, hogy döntéseinkben az evolúciós tényező sokkal jelentősebb, mint gondoltuk volna. Ha például hűtlenkedünk, akkor ez nem feltétlenül erkölcstelenséget vagy gyengeséget jelez, hanem a fajunk fejlődése során belénk kódolt stratégia megváltoztatását. Persze, eközben is erősen hatnak ránk a külső faktorok, amelyeket kultúrának, morálnak vagy spiritualitásnak neveznünk. Azok a tényezők tehát, amelyek segítségével uralkodhatunk az ösztöneinken, és amelyek miatt embernek tartjuk magunkat. Ezért az evolúciós pszichológusok most taglalt elmélete logikusan felmentést adhatna - ám ezt aligha fogadja el majd bárki is.
Legjobban: