A kék zónákban élők sikerének magyarázata látszólag egyszerű: olyan környezetben élnek, amely folyamatosan mozgásban tartja őket anélkül, hogy erre gondolniuk kellene. Például kertészkednek, egész nap sétálnak, és kézzel végzik el a házukban és az udvaron szükséges munkák javát - írja a Quartz magazin . A kék zónák kutatói megállapították, hogy a rutinból végzett természetes mozgás az egyik leghatékonyabb módja az élethossz növelésének, amely a legközönségesebb szokás a világ leghosszabb életű populációiban. Persze, nem élhet mindenki a kék zónák modellje szerint, hiszen a világ nagyon más irányba tart. Például 100 évvel ezelőtt a munkahelyeknek csak 10 százaléka volt ülő munkahely, ezzel szemben ma a 90 százaléka.
Ettől még figyelni kellene a szervezetünk igényeire, hiszen például a svéd Karolinska Intézet kutatója, Anders Hansen kimutatta, hogy a napi séta 40 százalékkal csökkentheti a demencia kockázatát. Ez azt mutatja, hogy nem feltétlenül kell konditeremben gyötörni magunkat a megfelelő állapot elérése érdekében. Az egyszerű, természetes mozgás még hatásosabb is lehet. Mindemellett érdemes végig gondolni, hogy a kék zónákból milyen hasznos ismeretek is származnak, amelyek meghosszabbíthatják az életünket és megnövelhetik az egészségben eltöltött életéveink számát.
Mik azok a kék zónák?
Dan Buettner amerikai felfedező és ismeretterjesztő magyarul is olvasható könyve, "A hosszú élet oázisai - Földünk Kék Zónái - A legidősebbek tanai a hosszú életről" tíz éve jelent meg a National Geografic gondozásában. A szerző azoknak a régióknak az életét tanulmányozta, amelyekben az emberek a legmagasabb életkort érik meg. E területeket nevezte el kék zónáknak, és az elmúlt egy évtizedben a kék zónák tapasztalatainak hasznosítását a boldogságkeresés módszereire és az étkezésre is kiterjesztette. Ami ennél sokkal fontosabb számunkra, hogy további kutatások is megerősítették: van olyanfajta hétköznapinak tekinthető életvitel, méghozzá a Föld legkülönbözőbb pontjain, amely hosszú ideig tartó jó egészséget és magas életkort eredményez.
Buetner és munkatársai öt kék zónát azonosítottak:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Ikaria szigete Görögországban található, ahol az emberek olívaolajjal, vörösborokkal és házi zöldségekkel gazdagon dúsított mediterrán étrendet követnek.
- Szardínia szigetén Ogliastra ad otthont a világ néhány legidősebb emberének, akik az olasz sziget hegyvidéki régióiban élnek, és jellemzően gazdaságokban dolgoznak, és sok vörösbort isznak.
- Okinava, Japán legdélibb szigete a legidősebb nők otthona, akik sokféle szójaalapú ételt fogyasztanak, és rendszeresen végeznek tai chi gyakorlatokat.
- A Nicoya-félszigeten, Costa Ricában egy bab- és a kukoricatortillák köré épülő étrend a meghatározó. Ezen a területen az emberek idős korukban is rendszeresen végeznek fizikai munkát.
- A kaliforniai Loma Lindában élő hetednapi adventisták nagyon vallásos emberek, akik szigorúan vegetáriánusok, és szorosan összetartó közösségeket alkotnak.
Nyilván vannak még más kék zónák is a világon, de ezeken a területeken számos tanulmány mutatta már ki, hogy sok a 90 vagy 100 év fölötti lakos. Ha valaki azt gondolná, hogy a genetika tehet ezekről az eredményekről, igaza volna, de az öröklött tulajdonságok hatása valószínűleg csak a hosszú élettartam 20-30 százalékáért felel - írja a Health Line szakportál. Azaz a környezeti hatások, beleértve az étrendet és az életmódot, igen nagy szerepet játszanak az életkor meghatározásában.
A kék zónákban közös, hogy az ott élők elsősorban - akár 95 százalékban - növényi táplálékot fogyasztanak. Bár a legtöbb csoport nem szigorú vegetáriánus , húst havi átlagban csak öt alkalommal esznek ezekben. A húsfogyasztás és a krónikus betegségek kialakulásának összefüggése ma már közismert az orvostudomány előtt, amit a kék zónák léte indirekt módon igazol.
Túlevés nincs, munka van
A kék zónák lakóira jellemző, hogy elkerülik a túlevést, illetve időszakonként böjtölnek. Okinaván például a 80 százalékos szabályt követik, azaz az étkezést akkor hagyják abba, amikor 80 százalékban, és nem 100 százalékban érzik jóllakottnak magukat. Ezt a szokást "hara hacsi bunak" nevezik. Az is jellemző ezekre a területekre, hogy igen mérsékelt az alkoholfogyasztás. Ahol mégis előfordul, legfeljebb napi két pohár vörösbornál megáll, ami még nem okoz károsodást a szervezetnek, de a borban lévő antioxidánsok segítenek elkerülni a krónikus betegségeket.
A fizikai munka az élet része ezeken a területeken, azaz a szükséges napi testmozgás mindig megtörténik, mert nincs is más lehetőség. Például Szardínián az állattartás, a hegyvidékeken a meredek lejtők rendszeres megmászása és a munkába gyaloglás teljesen közönséges tevékenység. A séta a kutatások szerint önmagában 20 százalékkal, egyéb fizikai tevékenységgel kiegészítve pedig 39 százalékkal mérsékeli a korai halál esélyét. A kék zónák lakói emellett eleget és hatékonyan alszanak, ami nélkülözhetetlen a magas kor megéréséhez. Ikarián és Szardínián a délutáni szunyókálás is elterjedt szokás.
Ez is érdekelhet
Amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy a kék zónákban élők többsége családban élő, mélyen vallásos ember. Vannak tanulmányok, amelyek kimutatták, hogy van összefüggés az erős hit és a magas életkor között. Ennek valószínűleg ahhoz van köze, hogy a hívők támogatást kapnak a közösségüktől a depresszió és a stressz leküzdéséhez.
