Audrey van der Meer , az NTNU (Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem) professzora úgy véli, nemzeti irányelveket kell bevezetni annak érdekében, hogy a gyermekek legalább minimális kézírás-képzésben részesüljenek. Több kutatás eredményei is azt mutatták ki ugyanis, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek képesek többet megtanulni és jobban emlékezni, amikor kézzel írnak, amit most az egyetem friss tanulmánya is megerősített.
Az NTNU szakemberei ezt a jelenséget először 2017-ben vizsgálták, majd 2020-ban újabb kísérleteket folytattak. Három éve 20 diák agytevékenységét analizálták, a minap közzétett tanulmányukban pedig tizenkét fiatal felnőtt és tizenkét gyermek agyi aktivitását elemezték. Ez az első alkalom, hogy ( digtális benszülöttnek számító) gyerekek részt vesznek egy ilyen vizsgálatban. Mindkét vizsgálat során EEG-vel követték és rögzítették az agy aktivitását, az agyhullámok változásait. A résztvevők egy olyan kapucnit viseltek (lásd a mellékelt képen), amely több mint 250 elektródát tartalmazott - számolt be az egyetem tudományos híreit közlő portál.
A kézírás segít az agynak az emlékezésben
Az agy aktív impulzusokat termel, az elektródák érzékelői pedig nagyon érzékenyek, és így felveszik a benne megjelenő elektromos aktivitást. Minden vizsgálat személyenként 45 percet vett igénybe, és a kutatók másodpercenként 500 adatpontot kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatal felnőttek és gyermekek agya sokkal aktívabb, ha kézzel írnak, mint amikor billentyűzettel. "A toll és a papír használata több kapaszkodót teremt, amelyre az agy rákötheti az emlékeket. A kézírás sokkal nagyobb aktivitást eredményez az agy szenzomotoros részeiben. Sok érzék aktiválódik a toll papírra nyomásával, a leírt betűk vizuális érzékelésével és az írás révén keletkező zaj hallgatásával. Ezek az érzékszervi tapasztalatok kapcsolatot teremtenek az agy különböző részei között, és megnyitják az utat a tanulás számára. Ilyenkor jobban tanulunk és jobban is emlékszünk" - mondja Van der Meer.
A professzor szerint saját és mások tanulmányai alapján fontos, hogy a gyermekeket már kiskorukban rászoktassák a rajzolásra, illetve különösen az iskolában az írásra. A mai digitális valóság az, hogy a gépelés, a kopogtatás és a képernyőidő a gyermekek és serdülők mindennapjainak nagy részét tölti ki. Az okostelefon állandó társ, amelyet szorosan követnek a PC-k és a táblagépek.
A gyerekek egyre többet ülnek a képernyők előtt
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az EU 19 országában készült felmérés szerint a gyerekek és a fiatalok rengeteg időt töltenek az interneten: a norvégok a legtöbbet. Magyarország ebben a vizsgálatban nem vett részt, de a környező országok tapasztalatai szerint nálunk sem lehet rózsás a helyzet. A lengyel 9-17 évesek zöme például mobilinternetet használ a leggyakrabban, 84 százalékuk naponta. A szlovákok 72 százaléka, a csehek 84 százaléka lép fel okostelefonjával minden nap a netre. A norvég gyerekek online ideje 2010 óta megduplázódott, és eléri a napi négy órát. Ezt fokozza, hogy az iskolák is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitális tanulásra. Van der Meer úgy gondolja, hogy a digitális tanulásnak számos pozitív aspektusa van, ennek ellenére a kézírásos képzést sürgeti.
"Tekintettel az elmúlt évek fejlődésére, fennáll annak a veszélye, hogy egy vagy több generáció elveszíti a kézírás képességét. Kutatásaink és mások vizsgálatai is azt mutatják, hogy ez a megnövekedett digitális aktivitás nagyon sajnálatos következménye lenne" - jelentette ki a professzor. Szerinte nemzeti irányelveket kell bevezetni, amelyek szavatolják, hogy a gyermekek legalább minimális kézírás-képzésben részesüljenek. A fejlett északi országokban, ahol a nagy távolságok, az időjárási körülmények és a közlekedési nehézségek is ösztönzök a digitális oktatási módszerek fejlesztését, úgy tűnik, hogy a szükségesnél előbbre szaladtak. Néhány norvég iskola teljesen digitális lett, a kézírás tanítását elhagyta. A finn iskolák pedig még a norvégoknál is digitalizáltabbak, és már csak nagyon kevés iskola kínál valamiféle kézírás-oktatást.
Ez is érdekelhet
A kézírásról vagy a billentyűzet iskolai használatáról folytatott vitában egyes tanárok úgy vélik, hogy a billentyűzetek kevésbé okoznak frusztrációt a gyermekek számára. Rámutatnak, hogy a gyerekek korábban és hosszabb szövegeket írhatnak, valamint motiváltabbak az írásra, mert könnyebben elsajátítják a klaviatúra használatát. "A kézírás megtanulása kissé lassabb folyamat, de a gyermekek számára fontos, hogy átmenjenek a kézírás elsajátításának fárasztó szakaszain. A bonyolult kézmozdulatok és a betűk alakítása több szempontból is előnyös. Ha billentyűzetet használnak, akkor ugyanazt a mozgást használják minden betűhöz. A kézírás azonban megköveteli a finommotorika és érzékszervek kontrollját . Fontos, hogy az agy minél gyakrabban kerüljön tanulási állapotba. A tanulmányt billentyűzettel írtam, de a jegyzeteimet kézzel készítettem" - fejtette ki Van der Meer. A kutató szerint a kézírás kihívást jelent az agynak, csakúgy, mint sok más tapasztalat és tevékenység, amely hozzásegíti agyunkat, hogy elérje a teljes potenciálját. Kihívások nélkül ez lehetetlen, ami kihathat az iskolai teljesítményre is.
