Az éghajlatváltozás borzalmas hatásairól jó ízelítőt adtak az ausztráliai bozóttüzek, amelyek nem csak a természetet pusztították, hanem egyértelműen rossz hatással voltak a nagyvárosokban élőkre is. A minap zárult davosi Világgazdasági Fórumon is a klímaváltozás állt a tanácskozás középpontjában. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szükséges cselekvésről szóló vita két oldalán a klímaaktivisták mellett az ENSZ és a tudomány emberei, másfelől a nagyvállalatok és az őket támogató politikusok állnak.
Jól kifejezte ezt, amit a két tábor prominensei mondtak. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára kijelentette: "Az éghajlatváltozás minket pusztít el, nem pedig a bolygót. Ez számunkra egyértelmű jelzés, feltétlenül meg kell változtatnunk az irányt." Károly walesi herceg ezt a következővel egészítette ki: "A globális felmelegedés, az éghajlatváltozás és a biodiverzitás pusztító vesztesége a legnagyobb veszély, amellyel az emberiség valaha szembesült". Velük szemben Donald Trump amerikai elnök arról beszélt : "Ahhoz, hogy megragadjuk a holnap lehetőségeit, el kell utasítanunk az végítélet örökös prófétáit."
Miközben a felszínen zajlik a retorikai csata, a nagyvállalatok egy része már hajlamos figyelembe venni stratégiai céljai között a környezeti szempontokat. (Mások azonban egyelőre teljesen elutasítják, hogy ilyen megfontolásokat érvényesítsenek a profitjuk kárára.) Azonban Davosban a világ legnagyobb vállalatai közül 140 bejelentette a csatlakozását egy új cégminősítési kezdeményezéshez . A vállalatvezetők ugyanis egyre inkább a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG), valamint a fenntartható fejlődési célokat (SDG) is fontosnak látják a hosszú távú üzleti értékteremtésben. A Nemzetközi Üzleti Tanács ( IBC ) kérésére a Világgazdasági Fórum a világ négy legnagyobb számviteli cégével együttműködve ezért javaslatot készít a közös ESG mérőszámokra.
Miért van veszélyben az egészségünk?
Ugyan nem túl régen, de az Európai Unió országainak többségében már konszenzus született a környezetvédelem fontosságáról (Magyarországon a jelek szerint ez még várat magára) a politika szintjén is. Tavaly az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) elkészítette a mérföldkőnek számító "Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szükségessége az emberi egészség védelmében Európában" című tanulmányt , amely egy sor aggodalmat vetett fel az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt lehetséges negatív hatásaival kapcsolatban. Illetve a szerzők rámutattak az egészségügyi- és éghajlatpolitika integrálásának fontosságára is.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi tendenciái azt mutatják, hogy a század végére a globális hőmérsékletet több mint 3 Celsius fokkal az iparosodás előtti szint fölé emelik. A kontinenseken a hőmérséklet emelkedése még drámaibb lesz, ami a világ népességét egyre több betegségnek és idő előtti haláleseteknek teheti ki. Ezért Európában az éghajlat stabilizálásának és a további globális felmelegedés enyhítésének elsődleges prioritásnak kell lennie a fokozott globális felmelegedéssel járó betegségterhek korlátozása érdekében - hivatkozik a European Scientist tudományos magazin a tanulmányra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A magasabb átlaghőmérséklet miatt arra kell számítani, hogy a fertőző betegségek egyre szélesebb kört érintenek majd, ideértve a szúnyogok által közvetített, a vízzel és az étellel terjedő betegségeket. Európa számos városában a levegőszennyezés meghaladja az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait. Emiatt máris érinti a csecsemők és gyermekek egészségét a légszennyezés, amely az agy fejlődésére és a kognitív működésre hat negatívan.
Fontos az egészségesebb, fenntarthatóbb étrend, amely mind az egészségre, mind a környezetre nézve előnyökkel járhat, mert csökkenti a betegségek - például a szívbetegség, a stroke és más kórok kockázatát -, valamint hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez. Ez úgy érhető el, hogy a termelők megváltoztatják a mezőgazdasági gyakorlatot a víz- és földhasználati igényük csökkentése érdekében. Ehhez azonban úgynevezett éghajlat-intelligens élelmiszer-rendszerek fejlesztésére van szükség a rugalmasabb mezőgazdasági termelés és az élelmezésbiztonság érdekében.
Mindazonáltal a jelenlegi tendenciák alapján Európában átlagosan az éghajlatváltozásnak tulajdonítható halálesetek a következő 90 évben jelentősen növekednek. Körülbelül 40 ezerrel több halálesettel várható a 2010 és 2040 közötti időszakban, és több mint 140 ezerrel több a század utolsó 30 évében - állítja az Európai Bizottság tanulmánya .
Amerikában sem jobb
A Nature Medicine folyóiratban egy nemrégiben közzétett tanulmány azt vizsgálta, hogy az Egyesült Államokban hogyan fog változni a halálesetek száma, ha a felmelegedés eléri az 1,5 Celsius fokot. Hasonlóan Európához, a halálozás emelkedését mutatták ki. Úgy találták, hogy évente további több mint 1600 amerikai halhat meg, még akkor is, ha nem számolják bele azokat, akik közvetlenül a hővel kapcsolatos problémák miatt veszítik életüket. Ha a globális hőmérséklet 2 Celsius fokkal növekszik, akkor a halálesetek száma évente 2135-re emelkedik.
A kutatók megvizsgálták, hogy a hőnek a hőgután és a kiszáradáson kívüli milyen hatásai okozhatnak betegséget és halált, illetve ezek a hatások évszakonként hogyan változnak. Az emberek hajlamosak többet inni vezetés közben is, ha melegebb van, ami hozzájárulhat a halálos autóbalesetek magasabb számához ebben az évszakban. A magasabb hőmérsékletet a támadások és öngyilkosságok miatt emelkedő halálozással is összekapcsolják, bár a kutatók még nem egészen értik, mi ennek az oka - írja a Gizmodo portál.
"Sokat tudunk a növekvő hőmérséklet és az éghajlatváltozás betegségekre gyakorolt hatásáról, köztük a fertőző betegségek miatti halálesetek számának emelkedéséről. Hiányosak azonban az ismereteink arról, hogy a meleg hogyan befolyásolja a sérüléseket. Az ilyen halálesetek közé tartozik az öngyilkosság , a támadás, a közlekedési baleset, a fulladás és esés. Mivel a sérülésekből eredő halálesetek szezonális jellegűek, megvizsgáltuk, hogy a hőmérséklet befolyásolhatja-e a sérülések halálozási arányának változásait egy adott éven belül" - számolt be Robbie Parks, a londoni Imperial College epidemiológiai és biostatisztikai kutatója.
Az 1,5 fokos hőmérsékletemelkedés mellett a legtöbb haláleset közlekedési sérülésekből származik. Az öngyilkosság ezt kicsivel lemaradva követi. A több szabadtéri tevékenység pedig a gyilkosságok növekedéséhez vezethet. "Ezek az eredmények hatással lehetnek az éghajlatváltozással és az egészséggel kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli politikára. Parks szerint ugyanis például, a jobb tömegközlekedésbe való beruházás jó hatással lehet a magánjárművek légszennyezésének csökkentésére, ugyanakkor melegebb időben a vezetési balesetek is csökkenhetnek.
Bármilyen furcsa, a klímaváltozás komplex hatása nem csak az egészséges életfeltételek elvesztését és ennek nyomán a betegedések megjelenését eredményezi, hanem a viselkedésünkre is úgy hat, ami számos élet szükségtelenül korai elvesztését okozza. Ez pedig nem csak emberek, de egyben fogyasztók elvesztését is jelenti. Akik csak profitban képesek gondolkodni , talán bekalkulálhatják ezt a tényezőt is. Ha ezen a módon jutnak a környezetet és az életfeltételeket megóvó döntésre, akkor még az is elfogadható, ha a számításukban az ember csak egy kartotékadat.
Legjobban: