Magyarország szerencsés, mert magas a lakosság átoltottsága, és az oltásellenesség nem nyert teret. Sőt mostanában kissé dagad a mellünk a büszkeségtől, hogy a nálunk általános BCG-oltás miatt (valószínűleg) kevesebb embert tudott megbetegíteni az új koronavírus. De a világban aggodalomra okot adó folyamatok zajlanak, így fontos annak megértése, hogy miért fordulnak szembe egyes emberek azzal a módszerrel, amely megmentheti saját vagy a családtagjaik életét.
A világ minden sarkában találni olyan embereket, akik a legkülönfélébb összeesküvés-elméletekben hisznek. Sőt minél veszélyesebbek tűnik egy összeesküvés, annál nagyobb félelmet kelt, és annál hihetőbbnek hangzik. Az oltáselleneség is ebbe a kategóriába tartozik. Mindannyian hallottunk róla, hogy egyesek összefüggést vélnek felfedezni az oltások és az autizmus között. De arra nincs magyarázatuk, hogy a Magyarországhoz hasonlóan szinte teljesen átoltott helyeken, miért nincs több autista, mint például azokban az európai országokban, ahol szabad döntés kérdése az oltás beadatása. És persze arra sincs válaszuk, hogy a vakcinaellenesség terjedése hogyan nyitott utat például a kanyarónak , amelyről már azt hittük, hogy sikerült teljesen legyőzni.
A tényekben és bizonyítékokban hívő többég a hétköznapjaiban nem foglalkozik az oltásokkal. Beadatja a vakcinákat, amikor előírt vagy indokolt, és már túl is lépett ezen a problémán. A hangos kisebbség viszont folyamatosan erről beszél, és posztol, teleszórva a netet és a közösségi médiát légből kapott, ellenőrizetlen vagy ideológiai alapon létrehozott bejegyzésekkel. Mivel a konteókra érzékeny közegben kevés az ezzel ellentétes, és még kevesebb közérthető vagy propagandaszerűen terjeszthető oltáspárti tartalom, az oltásellenesség lassan egyre erősebbé vált és szétterjedt. Egy 2018-as Franciaországban készített tanulmány szerint például a lakosságnak csak a 70 százaléka hitte, hogy a vakcinák általánosan biztonságosak.
Érdemes figyelni az oltásellenesekre
Kár volna azonban az oltáselleneseket folyamatosan hangosan ordibáló bolondok kisebbségének tartani. Nem csak olyan emberek vannak közöttük, akik konok meggyőződésük miatt nem oltatják be a gyereküket, majd végignézik, ahogy belepusztul egy betegségbe, amelyet egyetlen injekcióval megelőzhettek volna. Az oltásokkal kapcsolatos hamis tartalmak, félretájékoztatások, féligazságok és a rossz kommunikáció végül is mára olyan helyzetet eredményezett, amelyben az emberek jogosan teszik fel a kérdést, hogy mi a valódik helyzet ezzel a betegségmegelőző módszerrel? "Fel kell ismernünk, hogy van egy jelentős közönség, amelynek helyénvaló kérdései és aggodalmai vannak. Be kell vonnunk őket, mert veszítünk" - idézte Heidi Larsont, a londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola professzorát a Wired brit kiadása .
A vakcinákkal szembeni bizalom állapota online figyelhető meg legjobban. A washingtoni George Washington Egyetem kutatói a Facebook-adatait elemezve megállapították , hogy az oltásellenes csoportok hatékonyabban terjesztették üzenetüket "semleges" Facebook-oldalakon, mint azok a csoportok, amelyek kifejezetten az oltást támogatják. A Wired elemzése szerint az oltások elleni dezinformációt gyakran ideológiai szempontból vezérelt Facebook-oldalakról a helyi közösségek oldalaira helyezik át. Ott pedig az összeesküvés-elméletek figyelmet keltenek a templomi összejövetelekről, a helyi éttermekről és a forgalmi korlátozásokról szóló bejegyzések mellett.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vakcinaellenesség nem egységes, nagyon sokféle okból utasítják el az oltásokat. Vannak tehát, akik ideológiai okok miatt ellenzik a vakcinázást. De sok olyan hangadó van, akik az elkötelezett oltásellenesek között találnak érzékeny közönségre. Ezek az emberek jól felfegyverkeznek érvekkel, hogy miért kell elkerülni a gyermekek beoltatását. Larson szerint a kutatóknak s járványügyi szakembereknek ki kell lépniük az elefántcsonttornyukból ebbe az érzelmileg rendezetlen térbe, és hozzáértő, intelligens emberekkel felmérni az oltásokkal kapcsolatos nézetek jelenlegi dinamikáját. Ez megkívánja, hogy a közegészségügyi hatóságok átállítsák a gondolkodásukat, hogy kapcsolatba léphessenek az oltásellenes emberekkel. Azaz a kényszer miatt a korábbi személet változóban van, miszerint nem lehet vitatkozni azokkal az emberekkel, akik nem tudnak eleget a témáról, de (a Dunning-Kruger hatás miatt) szakértőnek gondolják magukat.
Min változtathat a koronavírus?
Nyilvánvaló, hogy hosszú évtizedekre visszatekintve egyetlen kórokozó sem okozott akkora problémát a normális életvitel fenntartásában, mint a SARS-Cov-2 . Az is nyilvánvaló, hogyha volna ellene hatékony oltás, akkor nem kellenének korlátozó rendelkezések, és nem szembesültünk volna hatalmas társadalmi és anyagi veszteségekkel. Az ma már mindenki számára világos, hogy ez a vírus halálosan veszélyes, ha nincs ellene megelőző intézkedés (távolságtartás, gyakori kézmosás, maszkviselés vagy vakcina), vagy nincs a nyomában kialakuló COVID-19 betegségre gyógyszer. Márpedig a vakcina sokkal korábban válhat elérhetővé, mint a betegséget legyőző hatóanyagok.
Ez is érdekelhet
Senkinek se legyen kétsége, hogy az oltásellenesek, az anti-vaxxerek (ahogy az angol szleng hívja őket) már készülnek a SARS-CoV-2 elleni vakcina elutasítására. Ám ha az oltási kampányok eredményesek lesznek, és az emberek emiatt visszatérhetnek a megszokott életükhöz, az komolyan megerősítheti az oltásokba vetett közbizalmat. A konteóhívők pedig háttérbe szorulhatnak, ami végső soron emberéletek megmentését jelentheti egyszersmind.
