A koronavírustól már sosem szabadulunk meg?

A járványtanban az endémia egy bizonyos betegség megszokott előfordulását jelenti egy adott népességben. Amikor egy vírus endemikussá válik, tulajdonképpen belakja magát egy meghatározott terület, például egy ország populációjába. A SARS-CoV-2-nek ez sikerült a világ legtöbb országában.

Az endemikussá (vagy endémiássá) vált vírusoktól igen nehéz megszabadulni, persze nem lehetetlen. Erre a kanyaró adott jó példát, amely a következetes vakcinázás hatására gyakorlatilag eltűnt. Aztán ahogy az oltásellenesség megerősödött, és akadtak, akik nem adatták be a vakcinát, a betegség mégiscsak előbújt, és újra áldozatokat szedett. Az új koronavírus is valószínű abba a státusba kerül, hogy ha megfelelő oltások és gyógyszerek állnak majd rendelkezésre ellene, akkor nem lesz képes komoly járványt okozni. Ám védekezés nélkül ismét felüti a fejét, mert ha nem is járványos mértékben, de lassan terjedni fog.

COVID-oltás
A SARS-CoV-2 belakta magát az emberi populációba. Együtt kell élnünk vele - Fotó: Getty Images

Hogy megvan a lehetőségünk egy veszélyes koronavírus lefegyverzésére, azt már láthattuk. A mostani járványért felelős kórokozó közeli rokonát a 2002-ben megjelenő, nyolcezer emberrel végző SARS vírust az intenzív elszigetelés, a kontaktuskutatás és a szigorú karantén segítségével 2004-re az emberi populációból kipusztították. A SARS-CoV-2 azonban sokkal könnyebben és gyakran tünetmentesen terjed. Ezért azok a stratégiák, amelyek sikeresek voltak a SARS ellen, most kevésbé hatékonyak, hiszen a COVID-19 terjesztésében szerepet játszó emberek közül sokan még azt sem tudják, hogy fertőzöttek. "Nagyon valószínűtlen, hogy lehetőségünk lesz olyanfajta győzelmet bejelenteni, amelyet a SARS felett arattunk" - idézte a The Atlantic magazin Stephen Morse epidemiológust, a Columbia Egyetem kutatóját.

Emlékeztető oltásokra is szükség lehet

Yonatan Grad, a Harvard Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója szerint a SARS-CoV-2 jövője a vírus elleni immunitás erősségétől és időtartamától függ. Csakhogy nem tisztázott, meddig tart a COVID-19 elleni immunitás , hiszen a vírus nem elég régóta fertőzi az embereket ahhoz, hogy a választ a gyakorlatból ismerhetnénk. De a rokon koronavírusok lehetőséget adnak ésszerű összehasonlításokra. A SARS-ban az ellenanyagok mennyisége - amelyek az immunitás egyik alkotóelemét jelentik - két év elteltével csökken. Néhány másik - közönséges megfázást okozó - koronavírus ellenanyaga pedig mindössze egy év alatt elhal. "Minél gyorsabban alakul ki a védelem, annál hamarabb tűnik el, ezért nagyon nehéz kutatni a betegség felszámolásának lehetőségét" - jelentette ki Grad. Ennek kihatása van a vakcinára is. Az egyszeri oltás helyett szükség lehet a COVID-19-re emlékeztető oltások beadására is az immunitás fenntartása érdekében. Lehet, hogy minden évben vagy minden második évben szükség lesz rá, hasonlóan az influenza elleni oltáshoz.

Még ha a vírust valamilyen módon eltávolítanák is az emberi populációból, az állatoknál akkor is tovább terjedhet és újból átugorhat az emberekre. A SARS-CoV-2 valószínűleg denevérvírusként alakult ki, és közbenső gazdaszervezetként egy még nem egyértelműen azonosított állat szolgált, amely továbbra is a vírus hordozója lehet.

Az emberek újrafertőzését lehetővé tevő állati rezervoárok miatt a tudósok nem beszélnek a vírusok felszámolásáról. Az ebola -vírus például valószínűleg szintén denevérekből származik. Annak ellenére, hogy az ebola emberről emberre terjedése végül a nyugat-afrikai járványban 2016-ban véget ért, a tudósok azt sejtették, hogy a vírus továbbra is alkalmas marad arra, hogy megfertőzze az embereket, ha a megfelelő közbenső gazdaszervezetet megtalálja. És valóban, 2018-ban az újabb ebolta-kitörés következett be a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ebola terjedése meggátolható a kontaktusok nyomon követésével, a fertőzöttek izolálásával és egy új vakcinával, de nem lehet felszámolni. A SARS-CoV-2 eltűnése esetén (bár még messze nem tartunk ott) ugyanez volna a helyzet.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az ötödik szezonális koronavírus

A legjobb esetben a vakcina és a jobb kezelések tompíthatják a COVID-19 súlyosságát, így sokkal kevésbé lesz már veszélyes és zavaró a mindennapi élet folytatásában. Az idő múlásával valószínűleg a SARS-CoV-2 csak egy újabb szezonális légúti vírussá válik, mint a másik négy koronavírus (229E, OC43, NL63 és HKU1), amelyek a megfázások jelentős hányadáért felelősek. Ezek a megfázást okozó koronavírusok annyira általánosak, hogy valószínűleg mindannyiunkat megfertőztek már valamikor, vagy talán többször is. Végül is a SARS-CoV-2 valószínűleg az ötödik koronavírussá válik, amely rendszeresen kering az emberek között.

Ahogy a koronavírus-fertőzések száma világszerte tovább nő, a SARS-CoV-2 vírust, és az általa okozott COVID-19 betegséget és annak hatását egyre jobban kiteljesedő terminológiával írják le a tudósok. A szélesebb közönség is egyre több szakkifejezést ismert meg a víruskitöréstől a pandémián át az endémiáig. De kell-e félnünk, ha azt halljuk, például, hogy az új koronavírus endemikussá válik? Részletek!

Vineet Menachery, a Texasi Egyetem orvosi karának koronavíruskutatója szerint a négy enyhébb betegséget okozó törzs azért is kevésbé halálos, mivel már gyermekkorunkban találkoztunk velük, és még akkor is, ha immunrendszerünk nem akadályozza meg az újbóli megfertőződést, a védettségünk arra elég, hogy ne okozhassanak súlyos betegséget. Mindez, valamint az oltásokkal szerzett immunitás, azt jelenti, hogy a COVID-19 idővel valószínűleg beáll ebbe a sorba, és sokkal kevésbé lesz zavaró. Az influenza esetében is az figyelhető meg, hogy pandémiát csak az új törzsek váltanak ki, de aztán azok is szezonális törzzsé szelídülnek.

Ily módon a COVID-19 hosszú távú kilátásai reményt adhatnak az életünk normál állapotba való visszatérésre. "Azt hiszem, ez a vírus a jövőben is velünk marad. De az influenza is velünk van, ami általában nem kényszeríti ki társadalmunk működésének korlátozását. Mert kezeljük" - mondta Ruth Karron, a Johns Hopkins oltáskutatója a The Atlanticnek. Azaz a tudósok szerint - ha a természet azon az úton működik, ahogy eddig - a SARS-CoV-2 nem fog eltűnni, de az életünk idővel mégis visszatér a normális kerékvágásba.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +8 °C
Minimum: +1 °C

Az alacsonyszintű felhőzet tovább halad kelet, délkelet felé, emellett a magasabb légrétegekben is érkeznek felhőtömbök, de az északkeleti harmadot leszámítva pár órás napsütésre van kilátás. Számottevő csapadék nem várható. Az északnyugatira forduló szelet az ország délnyugati felén általában élénk, helyenként erős lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 6 és 13 fok között várható, de a tartósabban borult vidékeken ennél több fokkal hidegebb lesz, míg a Dél-Dunántúlon 14, 15 fok körüli csúcsértékek is előfordulnak. Napközben egy melegfront súrolja az ország északi területeit, ami sokaknál válthat ki kellemetlenséget.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra