A magyar egészségügy ebből is rosszul jön ki

Eddig is tudtuk, hogy a magyar egészségügyre többet kellene költeni. Egy friss tanulmányból azonban világosan látszik, hogy lehetőségünk is lett volna rá: a hozzánk hasonlóan fejlett környező országok nagyobb ütemben fejlesztették egészségügyi ágazatukat.

A minap jelent meg az a nagy összefoglaló tanulmány a Lancet orvosi folyóiratban , amelyet a Világ Betegségterhe Hálózathoz kapcsolódó tudósok és szakértők állítottak össze az egészségügyre és a HIV/AIDS elleni küzdelemre fordított kiadásokról 188 ország 1995-től 2015-ig terjedő adatai alapján.

kórház
A magyar egészségügyi fejlesztés üteme elmarad a térség átlagától

A Bill & Melinda Gates Alapítvány által finanszírozott kutatás szerint az egy főre jutó globális egészségügyi kiadások 1995 és 2015 között éves szinten 3,1 százalékos növekedést mutattak. A leggyorsabb növekedést a közepes jövedelmű országok csoportjában mérték, amelynek felső szegmensében mintegy 5,4 százalékkal, alacsonyabb jövedelmű szegmenségben pedig 4,2 százalékkal emelkedtek az éves egészségügyi kiadások egy főre vetítve. Ez 2015-ben 9700 milliárd dollárt jelentett a világon. A magas jövedelmű országok 2015-ben 6500 milliárd dollárt, a teljes egészségügyi kiadás 66,3 százalékát költötték el, míg az alacsony jövedelmű országok mindössze 70,3 milliárd dollárt, az összkiadás 0,7 százalékát.

A gazdagok magukra költenek

Az egészségügyi fejlesztési támogatások 1990 és 2017 között 394,7 százalékkal (29,9 milliárd dollárral) nőttek. Tavaly a becslések szerint 37,4 milliárd dollár fejlesztési támogatást folyósítottak az egészségügyre, amiből 9,1 milliárd dollárt (a teljes összeg 24,2 százalékát) célzottan a HIV/AIDS leküzdésére. Ez utóbbira 2000 és 2015 között összesen 562,6 milliárd dollárt fordított a világ, amelyből a kormányok 57,6 százalékot finanszíroztak. A kór elleni fellépésre fordítható összegek azonban csökkenni kezdtek, ami azt eredményezheti, hogy a járvány ismét felerősödhet.

A számokból kiviláglik, hogy a legtöbbet a gazdag országok költik egészségügyre, míg a legkevesebbet az alacsony jövedelműek, ahol az egészségügyi kiadás évente (személyenként) kevesebb mint 100 (2017-es vásárlóerő-paritáson számolt) dollár. Ezzel szemben a magas jövedelmű országcsoportban a területre jutó kiadások személyenként meghaladják az 5000 dollárt. Bár ezek az egyenlőtlenségek viszonylag jól ismertek, a betegségspecifikus kiadások becslése világszerte hiányos egyes területeken.

Nehéz az összehasonlítás

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az egészségügy néhány területén - beleértve az anyák és a gyermekek egészségét, a vakcinákat, a maláriát, a tuberkulózist és a HIV/AIDS-t - jobb a dokumentáltság. A betegségre vonatkozó egészségügyi számviteli módszertanokat - például a nemzeti AIDS-kiadások értékelését - is számos országban fejlesztették. De a fejlődés ellenére igen nehéz az egyes országok, sőt régiók és időszakok összehasonlítása, így a kutatók hozzávetőleges (95 százalékos biztonságú) adatokkal számolhattak csak.

Miközben az egészségügy finanszírozásából az államot terhelő rész fenntarthatónak tűnik, a polgárok növekvő kiadásokkal szembesülnek. A rendszer így működőképes maradhat, de a jelenlegi trend egy mind kevésbé igazságos állapot felé tart. Részletek!

Ennek a módszernek a segítségével aztán össze tudtak állítani egy 188 országot tartalmazó táblázatot, amely már meglehetősen jó összehasonlítást tesz lehetővé az egyes országok között. Ha Magyarország adatait a szomszédjaihoz mérjük, akkor nincs okunk az örömre, mert az egészségügy fejlesztésében (már ami a ráfordítások alapján látszik) csak Ukrajna teljesített rosszabbul nálunk. Illetve Ausztria is, de a jóval magasabb GDP arányában nyugati szomszédunk is sokkal többet költött polgárai egészségének érdekében, mint Magyarország.

Az alábbi táblázat elég világosan megmutatja, hogy Magyarországon az egészségügy fejlesztése a régiós átlag mögött kullog.

EÜ fejlődés
Gyorsabban kellene fejleszteni az egészségügyet a fejlettségünk alapján - Forrás: The Lancet

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra