Ezen az állásponton van Vincent Lam, a Texasi Egyetem houstoni rákközpontjának rákspecialista orvosa is. Azok a tüdőrákos emberek, akik még soha nem dohányoztak, inkább fiatalabbak, mint a beteg dohányzók (és a korábbi dohányosok), és nagyobb valószínűséggel nők. A tumorok is különböznek egymástól, és általában különböző genetikai mutációkat mutatnak. Olyan embereknél, akik soha nem gyújtottak rá, a mutációk fele az újabb gyógyszerekkel jól támadható. Ez segíthet megmagyarázni, hogy a tüdőrákos nemdohányosok miért élnek hosszabb ideig, mint a cigarettázó betegek és a korábbi dohányosok - írja a Health magazin . A kutatók folyamatosan keresik a különböző tényezőket, amelyek hozzájárulhatnak a tüdőrákhoz a nemdohányzóknál, de néhány esetben egyszerűen nincs magyarázat a kór megjelenésére. Vannak azonban olyan tényezők, amelyekről már bizonyították, hogy elősegítik a betegség kialakulását.
Radon
A körülöttünk lévő levegőben megtalálható radon gáz az urán lebomlása során keletkezik, és általában ártalmatlan. Veszély akkor jelenik meg, amikor ez a természetben előforduló radioaktív gáz csapdába kerül és koncentrálódik, ahogyan ez a bányákban és néhány ház alsó szintjén is előfordulhat. De hogy betegséget okozzon, sokáig ki kell tenni a szervezetet a radon káros hatásának.
Mivel a radon színtelen és szagtalan, jelenlétét csak teszteléssel lehet kimutatni. Ezt az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberi végzik el. Ha a gáz koncentrációja túl magas, akkor is van műszaki megoldás a csökkentésére, de a rendszeres szellőztetés az esetek többségében bőven elég. A radon bárhol előfordulhat, de mennyisége földrajzilag változik. Mivel - egy oxfordi kutatás szerint - a tüdőrákos megbetegedések 9 százalékáért felelős, fontos figyelni rá.
Passzív dohányzás
A nemdohányzók tüdőrákos eseteinek mintegy 15-35 százalékát a mások által keltett füst okozhatja. Ennek két különböző típusa létezik. A közvetlen füst (ez nagyobb károsanyag-tartalma miatt a mérgezőbb a kettő közül), amikor a nemdohányzó az égő dohány füstjét közvetlenül belélegzi, illetve a kifújt füst, amely előtte már megfordult egy dohányos tüdejében. Szerencsére komoly lépések történtek a passzív dohányzásnak való kitettség csökkentésére. Ezért tiltották be a nyilvános helyeken, éttermekben, munkahelyeken a dohányzást. Egyes csoportok erősebben hajlamosak a tüdőrákra a másodlagos füst következtében, ideértve azokat, akik gyermekkorukban voltak kitéve a füstnek, illetve a szegénységben élőket is.
Azbeszt
Mivel kapcsolata a tüdőrákhoz jól ismert, az azbesztet ma már sokkal ritkábban használják, mint régebben, amikor még csak építőipari szempontból igen előnyös tulajdonságai voltak fókuszban. A tüdőrák kialakulásának kockázata elsősorban akkor növekszik meg azbeszt hatására, ha annak valaki a szálló porát lélegzi be. Erre elsősorban azoknak van esélyük, akik ebből a szempontból veszélyes helyen dolgoznak, például azbeszt eltávolításával foglalkoznak, vagy azbeszttel szennyezett épületek lebontásában vesznek részt. A tüdőrák kialakulásának esélye összességében elég kicsi ilyen esetekben, és az idő múlásával a jelentősége tovább csökken.
Légszennyezés
A járművek kipufogógázából, erőművekből, fa kályhákból és egyéb forrásokból származó szennyezés olyan apró részecskéket tartalmaz, amelyek hozzájárulhatnak a tüdőrák kialakulásához. Az egyre szigorodó előírások miatt mind az ipari, mind a lakások fűtése miatti, mind pedig a járművek okozta légszennyezés csökkent, de a világ számos pontján, például Kínában ez még mindig hatalmas probléma. Magyarországon a kedvezőtlen légköri viszonyok miatt a szálló por koncentrációja megemelkedik időnként, aminek következtében meglehetősen szennyezetté válik a levegő, de szmogriadó miatt csak ritkán kellett korlátozásokat bevezetni, például a gépkocsiforgalomban.
Mellkasi besugárzás
Azok a betegek, akik sugárkezelést kaptak a mellkasukra (általában egy másik típusú rák kezelése során), szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve még akkor is, ha sohasem dohányoztak. Például azoknál a nőknél, akik sugárterhelést szenvedtek el az emlőrákjuk kezelésekor, vagy fiatalabb betegeknél, akiknél Hodgkin limfóma miatt történt besugárzás, megnő a tüdőrák kockázata, de a betegség csak ritkán alakul ki.
Genetikai mutációk
A tüdőrákos daganatok olyan genetikai elváltozások miatt is létrejöhetnek, amelyek öröklődhetnek : a tüdőrák néha egyes családokban az egymást követő nemzedékekben is megjelenik.
Beltéri légszennyezés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte mintegy 3 milliárd ember főz és fűt otthon szilárd tüzelőanyagokkal, illetve használ nyílt lángot. Ha ezek a módszerek rossz szellőzéssel párosulnak, magas beltéri légszennyezést eredményezhetnek, amely hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához. A nőket és a gyermekeket nagyobb valószínűséggel érinti a beltéri szennyezés , mivel közel tartózkodnak a tűzhöz, és sok időt töltenek a négy fal között a szennyezett levegőben. Az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegek körében világszerte gyakran találkozni ezzel a betegséget kiváltó szennyezéssel.
Legjobban: