A nevetés nyilvánvalóan társadalmi funkciót tölt be. Ez egy mód arra, hogy jelezzük egy másik embernek, szeretnénk kapcsolatot létesíteni vele. Sok ezer példa elemzése alapján a kutatók meggyőződtek róla, hogy a beszélgetések résztvevői közül azok, aki beszéltek, 46 százalékkal nagyobb valószínűséggel nevettek, mint azok, akik hallgatták őket - írja a Scientific American tudományos magazin.
Ha egy csoportban vagyunk, akkor harmincszor valószínűbb, hogy nevetni fogunk. A 2,5 és 4 év közötti kisgyermekek nyolcszor valószínűbben nevettek egy rajzfilmen, amikor egy másik gyermekkel együtt nézték meg azt, habár a rajzfilm viccességét ugyanúgy értékelték, ha egyedül nézték, ha nem. Evolúciós szempontból a kapcsolat jele valószínűleg fontos szerepet játszott a túlélésben. Amikor egy idegennel találkozunk, tudni akarjuk: mi a szándéka velem?
Ki barát és ki idegen?
Egy olyan kutatásban , amely 24, különféle társadalomra és 966 résztvevőre terjedt ki, a tudósok rövid hangbejátszásokat mutattak együtt nevető párokról a résztvevőknek. Egyesek közeli barátok, mások idegenek voltak. Arra kérték a hallgatókat, hogy határozzák meg a nevetők közötti barátság szintjét. A résztvevők megbízhatóan meg tudták mondani az éppen csak összetalálkozók és a régi barátok közötti különbséget. Ezek az eredmények nem csak az igaz nevetés és a barátság kapcsolatát erősítik, hanem azt is, hogy nem igazán élvezzük, amikor csak úgy teszünk, mintha nevetnénk egy másik ember viccén.
Egy másik elmélet, amely egy lépéssel tovább viszi a nevetés által létesített kapcsolat jelentőségét, azt állítja, hogy a kacarászás helyettesítheti az egymásról való gondoskodást. A másik ápolása, a vele való törődés, vagy éppen a kurkászás olyan viselkedés, amely a főemlősökre jellemző. Egy másik egyed kurkászása nagylelkű, egyoldalú cselekedet. Mivel ez bizalmat és időbefektetést kíván, barátságot sző kurkászó és a kurkászott között.
Kifejezni a barátságot
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ahogy az emberi közösségek megnövekedtek, nem tudtuk mindannyian körbekurkászni egymást a barátságok megkötése, létrehozása érdekében. Tehát ez már nem volt alkalmas és preferált módszer a barátság ajánlatának kifejezésére. Ezért ez kikerült az emberi viselkedésminták közül. De a másikra nevetni (akárcsak az elkötelezettséget jelentő kurkászást felajánlani) nehéz úgy, hogy a csalás ne váljon gyorsan nyilvánvalóvá. A kurkászással ellentétben a nevetés egy nagyobb csoportban is működik, és azonnali benyomást kelt. Amikor őszintén nevetünk, azt jelezzük az egész környzetünknek, hogy kényelmesnek érezzük a helyzetünket, és kifejezzük, hogy idetartozunk. A nevetés tehát nagyon erősen emberi tulajdonság.
A Mayo klinika szerint a nevetésnek számos előnye van a fizikai egészségre nézve is. A nevetés növelheti az oxigénbevitelét, ami stimuálhatja a szívet, a tüdőt és az izmokat. A nevetés emellett endorfinokat, a boldogságérzetért felelős hormonokat is felszabadít, ez ráadásul a fájdalmat és a stresszt is enyhíti. A pulzusszám és a vérnyomás növelése, majd csökkentése a nevetés révén megnyugtató és feszültségcsökkentő. A nevetés továbbá fokozhatja immunrendszerünk hatékonyságát a stresszt és a betegségeket elnyomó neuropeptidek felszabadításával.
Ez is érdekelhet
Tehát a nevetés támogatja az együttműködési készséget, amely az emberi túlélés kulcsfontosságú eleme, és elősegíti a test egészségének fennmaradását. De mit csinálnak a csecsemők, akik ilyen megfontolásokat biztosan nem forgatnak a fejükben? Nyilvánvalóan az evolúció gondoskodott róla, hogy egy baba mosolya miatt szinte azonnal elköteleződjünk, hiszen, ha valakinek, hát neki alapvető szüksége van a gondoskodásra. Nem vonhatjuk ki magunkat egy ilyen mosoly hatása alól.
