Európa nagy részén az idei nyár is tartósan és bőven 30 Celsius-fok feletti hőmérsékleti maximum értékeket hozott. Aki csak teheti, a vízpartokon igyekszik átvészelni a forróságot, amelyet azonban sokaknak nem ilyen egyszerű megúszni. Tudjuk, hogy a kánikula olykor végzetes hatású. Például 2003-ban és 2010-ben Európában több tízezer ember halt meg a hőhullámok következtében, míg a tavalyi "Lucifer" hőhullám erdőtüzeket gyújtott és majdnem felére csökkentette a mezőgazdasági termelést egyes országokban.
A Párizsi éghajlatvédelmi egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2 Celsius-fok alatt tartsuk az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 fok alatt szabjunk gátat. Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta, hogy ez a korlátozás milyen hatással lehet az európai nyári hőmérsékletekre. Az eredményeiket a Nature Climate Change folyóiratban ismertették.
Százmilliók szenvednek a hőségtől
Idén több mint 100 millió európai tapasztalhatja meg, amint a nyári meleg meghaladja az 1950 és 2017 között bármikor mért hőséget. A vizsgálatok szerint a közelmúlt hőhullámait és forró európai nyarait jelentősen befolyásolta az ember által okozott éghajlatváltozás. S fizetünk is érte, mert a sűrűn lakott kontinensen a forró nyarak és a hőhullámok a halálozási grafikonokon kiugró tüskéket rajzolnak fel.
Vajon milyen mértékben sűrűsödhetnek azok a hatások, amelyek e végletes kifejlethez vezetnek? A kutatók négy szimulációs modellt is lefuttattak az 1950 és 2017 közötti évekre, hogy megtudják, mekkora a valószínűsége újabb hőmérsékleti rekordok születésének. A négy forgatókönyv a következő volt:
- nincs éghajlatváltozás
- a mai éghajlat világa
- 1,5 Celsius-fokkal melegebb világ
- 2 Celsius-fokkal melegebb világ
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Azt találták, hogy az új nyári hőmérsékleti rekord valószínűsége ma nagyobb, mint az ember által okozott éghajlatváltozás nélküli világban. Amikor elemzésünket az 1,5 és a 2 fokos melegedésre alapozták, egyre nagyobb lett a valószínűsége, hogy történelmileg példátlanul forró nyarak köszöntenek be Európa különböző pontjain.
Következő lépésben azt is megbecsülték , hogy a négy modellben hány embert, illetve a lakosság hány százalékát érinti a példátlan nyári átlaghőmérséklet. Egy tipikus nyáron a jelenlegi éghajlati feltétételek mellett arra számíthatunk, hogy 45 millió európai tapasztal hőmérsékleti rekordot. Ha az 1,5 fokos emelkedést vették alapul, ez a szám már 90 millióra emelkedett, ami a kontinens lakosságának 11 százaléka. A 2 fokos melegedés világában a szám majdnem megduplázódott, már 163 millió európai (a lakosság 20 százaléka) szembesült az extrém hőséggel. Bár elhanyagolható a valószínűsége, hogy előáll olyan nyár, amikor több mint 400 millió európai él át új hőmérsékleti rekordot, a kutatók mégis arra számítanak, hogy a 2 fokos forgatókönyv valóra válása esetén ez minden hét évben meg fog történni.
A felmelegedés hatása
Rendben, jönnek a hőhullámok, de vajon mennyire fontos ez a fél fokos különbség, mennyivel lenne rosszabb a 2 fokos emelkedés, mint az 1,5 fokos? Vajon érdemes-e extra erőfeszítéseket tenni, hogy a hőmérséklet emelkedését az alacsonyabb célponton tartsuk? Ezzel a kérdéskörrel az Earth System Dynamics folyóiratban közölt tanulmány foglalkozott részletesen. Megállapításaikból a CarbonBrief szakportál csapata összeállított egy olyan összefoglalót, amely látványosan bizonyítja, hogy a fél fokos eltérés hatalmas különbségeket jelent az emberek életfeltételei szempontjából.
A mediterrán térségben az ivóvíz elérhetőségének visszaesése majdnem a kétszeresére nő, 9 százalékról 17 százalékra. Néhány trópusi régió, például Nyugat-Afrika, Délkelet-Ázsia, valamint Közép- és Észak-Amerika, várhatóan jelentős helyi terméscsökkentéssel szembesül, különösen a búza és a kukorica esetében. A tengerszint emelkedése a fél fokkal magasabb (azaz 2 fokos) átlaghőmérséklet esetén 10 centiméterrel nagyobb lesz, ami 30 százalékkal magasabb emelkedést jelent 2100-ig. A 1,5 fokos forgatókönyv szerint 2050-re a világ korallzátonyainak 90 százaléka lesz veszélyeztetett, de 2100-ra ez az arány 70 százalékra csökken. A 2 fokos forgatókönyv esetén gyakorlatilag minden korallzátony veszélyben van.
Legjobban: