A szüzesség kultusza a tisztaság mítoszához kapcsolódik. Gyakorlati haszna is volt, hiszen amíg nem léteztek megfelelő kezelések, a nemi úton terjedő betegségek ellen nem volt semmiféle védelem az önmegtartóztatáson kívül. Másrészt létezett a birtoklási vágy , azaz a férjek (és ez sokfelé ma is erősen érvényesül) úgy gondolták, hogy az asszonyuk csak az övék, akit előttük nem tehet magáévá senki más. Az 1960-as években induló szexuális forradalom a nyugati társadalmakban elsöpörte ezt a szemléletet, felszabadította az embereket a szexuális nyomorból, amely csak a gyermeknemzést fogadta el a szex megfelelő okának, az élvezetet nem. Nem meglepő, hogy rengeteg embernél lett állandó szorongások forrása. A szüzességnek e szemléletváltozás révén jelentősen csökkent a jelentősége, és egyre többen értékelték magasabbra még a házasságra készülve is, ha valaki "jó az ágyban", mint azt, hogy érintetlen. Ma már gyakorlatilag fel sem merül, hogy a szüzesség a házasság előfeltétele lenne.
A nyugati országokban is előfordul olykor, hogy nőgyógyászok szüzességi vizsgálatot végeznek, de ez többnyire bűnügyekkel összefüggésben történik. Ha például egy szülő arra kérne egy orvost, hogy a lányát vizsgálja meg ilyen okból, a kérés végrehajtása etikátlan lenne. Ráadásul a szüzességi vizsgálatok több okból is értelmetlenek. (Jegyezzük meg, hogy az ellenététes irányú orvosi beavatkozásokról többet hallani. Nyugati plasztikai sebészeteken a szüzességet, pontosabban annak látszatát helyreállító műtéteket is végeznek olyan pácienseken, akiknek hazájában a szüzesség ellenőrzése megtörténhet például házasságkötések előtt.)
A szüzesség tesztelése a szexuális erőszak egyik formája
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-ban globális felhívásban tette közé, hogy véget kell vetni ennek az orvosi szempontból szükségtelen, gyakran fájdalmas, megalázó és traumatikus gyakorlatnak.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetével (ENSZ) együtt, a WHO nemrégiben állásfoglalást tett közzé a szüzességet firtató nőgyógyászati vizsgálatok ellen. Teljes mértékben elítélték azt a gyakorlatot, amelyről tudott, hogy legalább 20 országban gyakori, a nemi alapon való megkülönböztetés egyik formája, orvosi szempontból szükségtelen, fizikai vagy érzelmi szempontból traumatikus lehet a nők számára, és az alkalmazott diagnosztika tudományosan értéktelen. Az ENSZ ezért arra a következtetésre jutott, hogy a szüzesség tesztelése a szexuális erőszak egyik formája - hívja fel a figyelmet a Popular Science magazin .
A WHO és az ENSZ kutatása szerint a szüzesség tesztelése az önértékelés leromobolásához, a jövőbeli szexuális élet zavaraihoz, csökkenő önbecsüléshez, szorongáshoz és depresszióhoz, halálfélelemhez vagy erőszakhoz vezethet. A "sikertelen" tesz explicit fenyegetése miatt oktatási, házassági és foglalkoztatási diszkrimináció áldozatává is válhatnak az érintettek. Azokban az országokban , ahol a szüzességi vizsgálatokat nagy csoportokban vagy egészségtelen környezetben végzik, vérzés, fertőzés, sőt nemi úton átadható betegség is a lehetséges következmények között szerepelhet. Ezek a tesztek nem lennének etikusak és egészségesek, még akkor sem, ha működnének. De semmire sem jók. Az a személy, aki elutasítja a szexet a megbélyegzés, a büntetés vagy az erőszak elkerülése érdekében, attól még megbukhat egy szüzesség vizsgán, amely ráadásul életveszélyes következményekkel járhat.
A szüzességvizsgálat általában a vagina szűkösségét vizsgálja, annak a vékony membránnak, a szűzhártyának (hymen) a sértetlenségét, amely valamilyen formában jelen van a hüvely nyílásánál. A "két ujjas" vizsgálattal azt ellenőrzik, hogy milyen szűk a hüvelyfal. E tesztek egyike sem megbízható. A tudományos konszenzus az, hogy a hüvely anatómiájának egyetlen aspektusa sem határozhatja meg véglegesen a szexuális történetet, mivel a szűzhártya és a hüvely falának természetes fiziológiája nagymértékben eltérhet és megváltozhat számtalan nem szexuális cselekedet eredményeként is.
Miért számít, hogy a szüzességi tesztek nem működnek? A szüzességvizsgálat eszméje számos veszélyes mítoszra támaszkodik arról, hogy a test és a szex hogyan működik. És ezek a félreértések még azokra az is károsan hatnak, akiket nem érint ez a megalázó eljárás.
A szűzhártya épsége egyáltalán nem bizonyítja a szüzességet
A szüzesség tesztelésének gondolata azon a feltételezésen nyugszik, hogy a szűzhártya "ép", egészen addig, amíg "át nem szakad". Bár köztudott, hogy ez a finom membrán nem szexuális tevékenységek miatt is elszakadhat. Ennek klasszikus példája a lovaglás. Az orvosi szakirodalom rámutatott, hogy a hymen személyenként nagyon különböző , még a fizikai sérülése előtt is. Egyes esetekben a membrán szinte teljesen (vagy ritkán teljes mértékben) lefedi a hüvelynyílást, másoknál pedig csak egy enyhe félholdat képez. A szűzhártyának lehetnek természetes perforációi és a vastagsága is jelentősen eltérhet. A behatolás bizonyos esetekben szakadáshoz vezet, de máskor viszont csak megnyújthatja vagy egyáltalán nem zavarja. Azaz a szűzhártya épsége egyáltalán nem bizonyítja a szüzességet.
Az a mítosz, hogy a hymen egy olyan akadály, amelyet át kell szakítani a behatoláskor, nem pusztán hamis, hanem káros. Az első hüvelyi behatolás tapasztalata egyáltalán nem kell, hogy véres vagy fájdalmas legyen. Egyeseknél elkerülhetetlen ez a kellemetlenség, különösen bizonyos betegségek esetén. A legtöbben, akik fájdalmat tapasztalnak, azt a hüvelyszárazságnak vagy a tapasztalatlan partnerüknek köszönhetik. A mítosz viszont azzal riogatja a fiatal nőket, hogy az első szexuális élményük kellemetlen, fájdalmas és traumatikus lesz. Ha a szorongásukat nem söpri el a testi vágy, ez a félelem könnyen önbeteljesítővé válhat.
A WHO és más szervezetek által összeállított kutatások azt mutatják , hogy a fiatalok szüzességének tesztelése nagymértékben visszaüthet. Azokban a háztartásokban és közösségekben, ahol a tizenévesek várhatóan tartózkodnak a szextől, a szexuális oktatás általában gyenge vagy egyáltalán nem létezik. Ennek eredményeként ezekben a helyzetekben sok tizenéves az orális és anális szexet választja, és lemond a védelemről, a szexuális úton terjedő fertőzések (STI) kockázatának hiányos ismerete miatt. Számos tanulmány megjegyzi, hogy a vaginális szüzességre való összpontosítás valójában a nemibetegségek terjedését segítheti. A kutatások azt is állítják, hogy azok a nők, akik vállalják a szextől való tartózkodást, majd feladják ezt az elkötelezettséget, kevésbé valószínű, hogy fogamzásgátlást használnak, mint azok, akik soha nem tettek ilyen fogadalmat. A tisztaság hangsúlyozása egész életen át negatív hatással lehet a szexuális egészségükre és a kapcsolataikra.
Legjobban: