Mielőtt elmélyednénk abban, hogy az éhségérzés miként működik, hogyan hat ránk, és miként tartható kordában, tekintsük át, hogy milyen problémáink vannak a táplálkozással az egész világon. Elég szomorú a kép, mert a helyes és elegendő étkezés megteremtése mellett milliók élete volna megóvható, akik ma túl sokat esznek - vagy nem jutnak megfelelő élelemhez.
Táplálkozás, élet és halál
A világ a 2,1 milliárd elhízott és a 800 millió nélkülöző ember példáján most is tapasztalja, hogy sokat enni éppen olyan fájdalmas lehet, mint éhezni. Azaz a táplálkozással kapcsolatos problémáinkat nem oldja meg, ha mindenki számára elérhetően osztjuk el a megtermelt élelmet: ezt jól is kell elfogyasztanunk. Csakhogy a táplálkozási szokások a testünk szükségleteihez mérve igen zavarossá és ezáltal egészségtelenné váltak a világ számos pontján. És ez nem igazodik ahhoz, hogy egy ország gazdag vagy szegény - írja a Quantumrun .
A hírhedten hízóban lévő USA-ban például mintegy 78 millió a túlsúlyos felnőttek és 13 millió a túlsúlyos gyermekek száma, de ez arányait tekintve csak a 12-ik az elhízási világrangsorban. A Csendes-óceáni szigetvilágban található Palau, Nauru Szamoa és Tonga az öt legrosszabb helyzetben lévő ország közé tartozik, pedig cseppet sem számítanak jómódúnak. De az olajban és emiatt aranyban fürdő Katar és Kuvait szintén top 10-es. Mi magyarok is az élmezőnybe tartozunk , Európában nálunk a legrosszabb a helyzet, az 5 évesnél idősebbek 30 százaléka elhízott.
Globálisan az elhízás 1980 óta több mint kétszeresére nőtt. A WHO adatai szerint 2014-ben több mint 41 millió gyermek volt elhízott, míg a világ teljes felnőtt lakosságának 39 százaléka tartozott a túlsúlyos kategóriába. Így aztán nem csoda, hogy több ember hal meg az elhízás miatt, mint ahány áldozata az alultápláltságnak van. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői szerint az elhízás legfőbb oka egyszerű: rossz az életmódunk, túl sok kalóriát veszünk magunkhoz, amelyet nem képes kiegyensúlyozni a fizikai tevékenység. Ezért a WHO az elhízást világméretű járványnak minősítette.
Dr. Christopher Murray, az IHME igazgatója és a Világ Betegségterhe (GBD) kutatások egyik kezdeményezője kiderítette, hogy "az elhízás az összes korosztályba és jövedelemkategóriába tartozó embert érinti, mindenütt a világon. Az elmúlt három évtizedben pedig egyetlen ország sem ért el sikert az elhízás csökkentésében."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mi történik a hormonok üzenőpályáin?
Az ösztönös éhséget, amely figyelmeztet, hogy táplálékot kell magunkhoz venni az alapvető túlélés érdekében, homeosztatikus éhségnek nevezik, amelyet több egyidejű jel vezérel. Amikor testünk energiaszintje túl alacsony lesz, különböző hormonok választódnak ki, de különösen az éhséghormon, a ghrelin szintje növekszik meg. Ez pedig arra ösztönöz, hogy elszántan keresi kezdjük a táplálékot. Amint azonban nekifogunk enni, az éhséghez kapcsolódó hormonok szintje automatikusan leesik, mert testünk, különösen az emésztőrendszerünk új jeleket küld az agyba, és fokozatosan megszűnik az éhséggel kapcsolatos minden kellemetlen tünet.
Az éhség folyamatára hatással lévő jelek mind belőlünk származnak, és nem befolyásolják őket olyan külső ingerek, mint például az élelmiszer jelenléte. Az agyunk tehát az éhség láncolatát irányító központ, nem pedig a hasunk vagy az ízlelőbimbóink . A hipotalamusz serkenti az étel keresését annak alapján, hogy veszi a vékonybél és a gyomor bélését képező speciális sejtek jeleit, amelyek jelzik, hogy az emésztőrendszer felső szakaszában kevés feldolgozható tápanyag található.
Egy másik fontos éhségjel a vércukorszint. Az inzulin és a glukagon - a hasnyálmirigyben keletkező két hormon - segít a vércukorszint fenntartásában. Erős jeleket, sőt riasztást küldhetnek a hipotalamuszba, amikor megjelenik az éhség, azaz az energiaszint alacsonyabbra esik, mint ami elegendő a test optimális működéséhez.
Étkezés után a vércukorszint emelkedni kezd, és a hipotalamusz érzékeli ennek jeleit: konstatálja, hogy megtörtént az energiafeltöltés. Csakhogy még akkor is, ha erős éhségjelzések érkeznek az agyba, testünk dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket. Ez az a pont, ahol az orvostudomány megkísérli a beavatkozást a test és az agy közötti kommunikációba, és igyekszik elfedni vagy éppen felerősíteni az éhségjeleket a szükségnek megfelelően.
A sóvárgás elfojtása
A Beth Israel Deaconess Medical Center (BIDMC) kutatócsoportja egy új tanulmány során feltárta, hogy bizonyos külső jelek hogyan váltanak ki sóvárgást és befolyásolják az étkezési szokásokat. Egy adott idegsejtcsoport manipulációjával és egy új képalkotási módszer bevetésével a tudósok ráleltek egy olyan útvonalra, ahol az éhséget kiváltó idegsejtek befolyást gyakorolnak más távoli neuronokra, amelyek éppen azt határozzák meg, ahogyan az élelmiszerekkel kapcsolatos jelekre reagálunk.
A kutatási eredmények megerősítik, hogy az insula (a test homeosztázisának szabályozásában résztvevő agyi terület) határozza meg az étel vonzerejét. Az elhízott embereknél az agynak ez a része túlműködését mutat, ami miatt az érintettek nehezebben tudnak ellenállni az ételnek. Az étel látványa is erősíti az agy e területének működését és az evési vágyat. Az akaraterő azonban szerepet játszhat az agykéreg aktivitásának mérséklésében. Koncentrációval vagy a figyelmünk elterelésével az insulát elérő jelzések intenzitása és ezzel együtt az éhségérzet is csökkenthető. Mivel azonban legalább kilenc hormon harmonikus együttműködése határozza meg az éhség szabályozását, további kutatásokra van szükség olyan módszerek kidolgozásához, amelyeket az ideális testsúly éléréséért küzdők hatásosan és biztonságosan alkalmazhatnak.
Ez is érdekelhet
Az ilyen eredményeknek óriási jelentőségük volna abban, hogy az emberek tömegesen legyenek képesek átállni a helyes, egészségesebb étrendre, aminek nemcsak az egészségben töltött életévek számának szaporításában vagy a javuló életkilátásokban volna jelentősége, hanem a civilizációs betegségekben szenvedő emberek horribilis gyógyítási költségeinek mérséklésében is.
