A WHO szerint az európai régióban igen nagyok az egészségügyi ellátásban és annak következtében az életkilátásokban mérhető különbségek. A kontinensnek emellett nagy problémája a népesség elöregedése, ami viszont egyre több egészségi problémát és egészségügyi, ellátási kiadást vetít előre. Az európaiaknak egészségesebben kellene élniük, ha javítani akarnak az életminőségükön és csökkenteni kívánják az előreláthatólag egyre nagyobbra duzzadó kiadásaikat. Magyarországon, ahol néhány mutató kifejezetten rossz (különösen a nem fertőző krónikus betegségek előfordulása és a miattuk való halálozás tűrhetetlenül magas), még komolyabban kellene venni az egészségmegőrzést.
1. Az élettartam folyamatos növekedése a társadalmak soha nem látott sikere.
A WHO európai régiójába tartozó 53 országban a világon a legmagasabb a medián életkor , és a leghosszabb várható élettartamot produkáló 10 ország közül 9 itt található. A férfiak átlagosan 72 évnél is hosszabb életet várhatnak, a nők pedig mintegy 80 évet.
2. Az országok között azonban nagyok az egészség és a várható élettartam egyenlőtlenségei.
Például a születéskor várható élettartam a teljes lakosság körében 69,1 év a Moldovai Köztársaságban, Svédországban pedig 81,8 év. (A magyar adatok itt találhatók.)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
3. Az egyenlőtlenségek az idősebb korosztályokat is érintik.
A Moldovai Köztársaságban 62,3 éves korukban, Franciaországban pedig 72,2 évesen várják az emberek, hogy még 15 évet élnek.
4. A nők sokkal hosszabb ideig élnek, mint a férfiak, de a különbség csökken.
A születéskor várható élettartamban a legkisebb különbség Izlandon (3 év), a legnagyobb Oroszországban (12 év felett) van.
5. A népesség elöregszik.
Az elmúlt két évtizedben Európában a 65 évesnél idősebbek aránya a 20-64 évesekhez képest növekedett Európában, a következő 20 évben pedig ez a tendencia folytatódik: akár több mint 50 százalékkal magasabb lesz az arányszám. (Ez a folyamat Magyarországot sem kíméli.)
6. A nem fertőző betegségek kezelése az egészséges idősödés miatt kulcsfontosságúvá válik.
A népesség elöregedésével ezek a betegségek egyre nagyobb terhet jelentenek. A 60 évnél idősebbek körében az elvesző életévek 94%-a ilyen betegségekhez kötődik. Az ischaemiás szívbetegség , a cerebrovascularis betegség (stroke) és a tüdőrák vezeti a listát.
7. Az egészségügy és a szociális gondozás fontos szerepet játszik a fogyatékosságok miatt.
A fogyatékosság terhe a korral nő: 3-4 évvel nagyobb a 75 évnél idősebb embereknél, mint a 45-55 éveseknél. A demencia az idősek számára a fogyatékosság legfőbb oka, amelyet a hallásvesztés és az osteoarthritis követ.
8. Az egészséges és aktív öregedés segíteni fogja az egészségügyi költségek kezelhetőségét.
A népesség elöregedése az egyik olyan tényező, amely hozzájárul a közegészségügyi és a hosszú távú gondozási kiadások növekedéséhez. Ezek a tényezők 2035-re várhatóan a GDP mintegy 1,5 százalékával növelik meg a nemzetgazdasági kiadásokat. A technológiai haladás és az egészségpolitika segíthet az egészségmegőrzésében és a költségek kézben tartásában. Elég nagy a lemaradásunk .
9. Hatékonyak lehetnek az informális gondozáshoz nyújtott állami támogatások.
A gondozás, amelyet gyakran a családtagok végeznek el a nagyrészt a fogyatékossággal élő idősebbek támogatására, főleg a nőket terheli, akik közül sokan munkaképes korban vannak. Ezért a támogatásuk nélkülözhetetlen, hogy ne szenvedjenek hátrányt.
10. A helyi szintű fellépés az idősebbek számára is különbséget tehet.
Az európai WHO régióban mintegy 1500 város csatlakozott az Egészséges Városok mozgalomhoz. Ennek része az életkor-barát környezet kialakítása, például az akadálymentesítés, a közlekedés, a nemzedékek közötti kapcsolatok és szolgáltatások.
Legjobban: