A koronavírus eredete körül nagy és hevesen pezsgő játszma zajlik, amelynek legalább három rétege van. A globális politika uralni akarja a koronavírus-járvány keletkezéséről szóló narratívát. A tudomány a végére akar járni a betegség keletkezésének, de ezt egy akadálypályán kell megtennie. A kínai tudományos gyakorlat és a vele kapcsolatos titkolózások nem csak a homályt növelik, hanem a gyanút is. Hogy mire? Ez sem világos. A tudományos közösség a rengeteg kérdőjel ellenére azonban egyelőre azon az állásponton van, hogy a SARS-CoV-2 vírus természetesen jött létre és az emberi óvatlanság miatt terjedt el.
Tekintettel a pandémia áldozataira - mára világszerte közel 3,6 millió emberéletet követelt -, a legtöbb tudós úgy véli, hogy a vírus eredetének megértése kulcsfontosságú annak megakadályozásához, hogy egy ekkora kitörés újra megtörténhessen - írja a BBC. A kétségek odáig vezettek, hogy Joe Biden amerikai elnök május végén bejelentette, sürgős hírszerzési vizsgálatot indítanak, amely a betegség lehetséges eredetére vonatkozó elmélettel foglalkozik. A minap pedig a G7 csúcstalálkozón a világ legerősebb országainak vezetői "átlátható, szakértők által vezetett és tudományos alapokon nyugvó" második vizsgálatot követeltek az Egészségügyi Világszervezettől (WHO).
A titkosszolgálatok felkavarták a port
A korábban nyugvópontra érkezett helyzetet egy januári amerikai titkosszolgálati jelentés kavarta fel. Eszerint a vuhani laboratórium három kutatóját 2019 novemberében kórházban kezelték, közvetlenül azelőtt, hogy a vírus elkezdte volna megfertőzni az embereket a városban. Emellett a vuhani laboratórium kutatói "kísérleteket folytattak a RaTG13 denevérkoronavírussal, amelyet a WIV 2020 januárjában a SARS-CoV-2-höz legközelebb álló (96,2 százalékos hasonlóságú) mintaként azonosított. Ráadásul a laboratóriumnak "publikált adatai vannak funkciógyarapító ( gain-of-function - GOF ) kutatásokról kiméra vírusok előállítása céljából". A jelentés szerint a laboratórium "a kínai hadsereg megbízásából titkos kutatásokat folytatott, beleértve a laboratóriumi állatkísérleteket is legalább 2017 óta" - olvasható az amerikai külügyi szóvivő weboldalán . A WIV cáfolta a katonai kapcsolatot a Washington Examiner konzervatív hírmagazin szerint, de Mike Pompeo (akkori) külügyminiszter nagyon megbízhatónak nevezte az információkat. Azt senki sem állítja, hogy a SARS-CoV-2 célzott emberi beavatkozással jött létre és vált járványossá.
"Egyetlen denevért sem küldtek a vuhani laboratóriumba a terepen gyűjtött vírusok genetikai elemzése céljából" - írta a WHO-csoport egyik tagja, Dr. Peter Daszak zoológus egy decemberi tweetben. Aztán e hónap elején visszavonta mindezt, és a Twitteren azt írta, hogy a WHO csapata nem kérdezte meg az intézetet, hogy tartanak-e denevéreket.
Nehéz is lenne az elutasítást fenntartani azok után, hogy nemrégiben a Sky News birtokába került a Kínai Tudományos Akadémia hivatalos videója 2017. májusából, amely azt mutatja, hogy egy tudós féreggel etet egy denevért, illetve denevéreket tartottak ketrecben a Vuhani Virológiai Intézetben (WIV). Ami persze senkit sem érdekelne, ha Kínában nem tagadták volna az élő denevérekkel folytatott kísérleteket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy még cifrább legyen a történet, a Yahoo News felhívta a figyelmet egy szabadalomra , amelyet a vuhani laboratórium nyújtott be 2018-ban, és amelyet 2019-ben kapott meg. Ez "egyfajta húsevő denevér felnevelő ketrecre" vonatkozott, mely "a denevér lényt egészséges növekedésre és szaporodásra teszi képessé mesterséges körülmények között."
Kritika a WHO ellenőrzőcsoportjának
A WHO-jelentése több felől is kapott kritikát, de a legjobban annak a prominens tudóscsoportnak a bírálata fájhatott, amelynek tagjai azért szólaltak meg, mert szerintük a WHO küldöttsége nem vette elég komolyan a "laboratóriumi szivárgás" elméletét, azt a több száz oldalas jelentésükben néhány oldalon elintézték és elvetették. Erről a tudósok a Science Magazine-ban május közepén megjelent cikkükben is írtak. Azóta a szakértők között egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a laboratóriumi szivárgás lehetőségét alaposabban meg kell vizsgálni. Még a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is új vizsgálatot sürgetett, mondván: minden hipotézis nyitott marad, és további vizsgálatot igényel.
Si Cseng-li professzor, a WIV újonnan felbukkanó betegségekkel foglalkozó részlegének vezetője - akit híres kutatásai miatt gyakran kínai denevérnőként emlegetnek -, május végén közzétett egy jelentést, amelyből kiderül, hogy csapata nyolc koronavírustörzset azonosított, amelyeket 2015-ben kínai bányában élő denevérekben találtak. A tanulmány szerint azonban a tobzoskákból származó koronavírusok közvetlenebb veszélyt jelentenek az emberi egészségre, mint azok, amelyeket csapata a bányában talált.
A kínai állami média a kommunista párt tulajdonában lévő Global Times című lap vezércikkében azzal vádolta az amerikai kormányt és a nyugati médiát, hogy pletykákat terjesztenek. A kínai kormány egy másik elméletet erőltet: eszerint a vírus Kínából vagy Délkelet-Ázsiából fagyasztott hússal jutott el Vuhanba. De állításuk szerint az is előfordulhat, hogy a 2019-es októberi katonai világjátékok alkalmával hurcolták be.
Egy harmadik elképzelés a természetes eredet-hipotézis. Eszerint a COVID-19 denevérekben alakult ki, majd ugrott át az emberre, valószínűleg egy másik állaton, "köztes gazdán" keresztül. Ezt az elképzelést a WHO jelentése is alátámasztja, amely szerint valószínű vagy nagyon valószínű a vírusnak ez az útvonala.
Ezt támasztja alá, hogy több mint 47 ezer élő állatot árultak a vuhani piacokon két és fél évvel azelőtt, hogy 2019 végén jelentették az első koronavírusos eseteket a városban - derült ki egy új kutatásból, amely rávilágít a kínai vadállat-kereskedelemből eredő megbetegedési kockázatokra. A Scientific Reports című folyóiratban közzétett tanulmány szerint 2017 májusa és 2019 novembere között 17 vuhani piacon nem kevesebb mint 38 állatfajt árultak, köztük 31 védett fajt. A rossz állatjólét és higiénia egészségügyi kockázatot jelentett.
Az első vuhani COVID-19-járvány kitörése után Kína keményen fellépett a vadon élő állatok kereskedelmével szemben, bezáratta a piacokat és a vadállatokat fogságban tartó tenyésztő létesítményeket, bár továbbra is engedélyezi egyes állatok szőrme vagy hagyományos kínai gyógyászat céljára történő tenyésztését - jelentette a Reuters .
Az állatról emberre történő átterjedés hipotézisét a világjárvány kezdetén széles körben elfogadták , de az idő múlásával a tudósok nem találtak olyan vírust sem denevérekben, sem más állatokban, amely megegyezett volna a COVID-19 genetikai felépítésével. Ez tette aztán kétségessé az elméletet.
Ha a zoonózis-elmélet beigazolódik, az olyan tevékenységekre is hatással lehet, mint a mezőgazdaság és a vadon élő állatokhoz való viszonyulás. Dániában például a félelem miatt, hogy a vírus a nyérctenyésztés révén terjedhet, több millió állatot pusztítottak el .
Az amerikai titkos jelentés szerint Dr. Si azt is állította, hogy "minden terepmunkát teljes személyi védőfelszereléssel végeznek". Egy 2018 júniusi előadásában viszont elismerte, hogy csapata nem mindig használ teljes védőfelszerelést, csak egyszerűbbet, ami szerinte rendben van.
A Wall Street Journal azonban májusban arról számolt be , hogy 2012 áprilisában Mojiangban (Jünnan tartományban, 1500 kilométerre Vuhantól) egy bányában hat bányász rejtélyes betegségben megbetegedett, miután bementek a bányába denevérguanót takarítani. Hárman közülük meghaltak. Ekkor is a Vuhan Virológiai Intézet tudósait hívták ki a vizsgálathoz, akik több új koronavírust azonosítottak. A bányászok megbetegedését a WIV-szakértői szerint azonban inkább gombafertőzés okozhatta.
Ha a laboratóriumi szivárgással vagy a fagyasztott élelmiszer-láncokkal kapcsolatos elméletek igazolódnának be, az a tudományos kutatásra és a nemzetközi kereskedelemre, de a nagypolitikára is nagy hatással lehet. Érdemes megnézni a hűtőpultokat, hogy hányféle áru (például tengeri eredetű élelmiszer) van ott, amit valamilyen távoli országból importálunk. Ha pedig a laborból való szivárgás igazolódik, az befolyásolja, ahogyan a világ Kínára tekint - írja a BBC . A legnépesebb, az egyik leggyorsabban növekvő gazdaságú, ám a kommunista pár által vasmarokkal irányított országot eddig is azzal vádolták, hogy elhallgatott a világjárványra vonatkozó kulcsfontosságú korai információkat. Kína pedig kézzel-lábbal szabadulna ettől a negatív imázstól, és az USA-t vádolja hazudozással .
És akkor megszólalt a kínai denevérnő
A vírusdráma főszereplője kétségkívül Si Cseng-li . Nyugati, főleg amerikai politikusok és tudósok egyre növekvő tábora számára ő a kulcsa annak, hogy a világ valaha is megtudja, a pusztító COVID-19 világjárvány vírusa egy kínai laboratóriumból szökött-e ki. A kínai kormány és a közvélemény számára pedig ő a járvány megfékezésében elért sikerek hőse és a rosszindulatú összeesküvés-elméletek áldozata. Si egy interjúban elmondta, hogy a vuhani laboratóriumával kapcsolatos találgatások alaptalanok. De Kína megszokott titkolózása miatt állításait nehéz igazolni.
Amikor a New York Times mobiltelefonon elérte , a tudós nem akart nyilatkozni, csak pár zaklatott mondatot tudtak kihúzni belőle: "Hogy a csudába tudnék bizonyítékot szolgáltatni valamire, amire nincs bizonyíték?" - mondta. Egy e-mailben adott interjúban pedig alaptalannak ítélte a gyanúsításokat, beleértve azokat az állításokat is, amelyek szerint több kollégája már a járvány kitörése előtt megbetegedhetett. A találgatások egyetlen központi kérdésre futnak ki: Si laboratóriumában volt-e az új koronavírus forrása a járvány kitörése előtt. A denevérnő válasza pedig határozott nem.
De mivel Kína nem hajlandó független vizsgálatot engedélyezni a laboratóriumában, illetve nem hajlandó megosztani a kutatásra vonatkozó adatokat, nehéz Si állításait igazolni, és ez csak tovább táplálja a gyanút, hogy a világjárvány hogyan terjedhetett el ugyanabban a városban, ahol egy denevérkoronavírusokkal kapcsolatos munkájáról ismert intézet működik.
Kína központosított tudományos kutatási megközelítése szerint az intézet a Kommunista Pártnak tartozik beszámolni, amely azt akarja, hogy a tudósok a nemzeti célokat szolgálják. "A tudománynak nincsenek határai, de a tudósoknak van hazájuk" - mondta Hszi Csin-ping kínai elnök, az ország vezetője tavaly a tudósokhoz intézett beszédében.
Maga Dr. Si azonban a hivatalos kínai médiajelentések szerint nem tagja a kommunista pártnak, ami szokatlan az ilyen magas státuszban lévő állami alkalmazottak esetében. Karrierjét az intézetben építette fel, 1990-ben kezdte kutatóasszisztensként, és végigjárta a ranglétrát.
Az elmúlt években Si denevérkoronavírusokkal kezdett kísérletezni, genetikailag módosítva őket, hogy megnézze, hogyan viselkednek. Ő és kollégái 2017-ben a vuhani laboratóriumban publikáltak egy tanulmányt egy olyan kísérletről, amelyben több létező denevérkoronavírus egyes részeinek keverésével és összeillesztésével új hibrid (kiméra) denevérkoronavírusokat hoztak létre - köztük legalább egyet, amelyik majdnem átvihető volt az emberre -, hogy tanulmányozzák az emberi sejtekben való fertőzési és szaporodási képességüket. Az ilyen típusú kutatások támogatói szerint ez segít a társadalomnak felkészülni a jövőbeli járványokra. A kritikusok szerint a veszélyes új kórokozók létrehozásának kockázata meghaladhatja a lehetséges előnyöket.
Si közölte, hogy a kísérletei azért különböznek a funkciógyarapítási (GOF) beavatkozásoktól, mert nem azt tűzte ki célul, hogy egy vírust veszélyesebbé tegyen, hanem azt, hogy megértse, hogyan ugorhat át a fajok között. "A laboratóriumom soha nem végzett vagy működött együtt olyan GOF-kísérletek elvégzésében, amelyek a vírusok virulenciáját fokozzák" - jelentette ki.
Ami a laboratóriumban lévő mintákat illeti, Dr. Si fenntartotta , hogy a COVID-19 kórokozójához legközelebbi vírus - amely a laboratóriumában valaha megfordult, és amelyet nyilvánosan is megnevezett - csak 96 százalékban volt azonos a pandémiát okozó vírussal, ami genomikai mércével mérve óriási különbség. Visszautasítja azokat a feltételezéseket, hogy laboratóriuma titokban más vírusokon is dolgozott volna. Ő volt az, aki évek óta figyelmeztetett egy lehetséges koronavírus-járvány kitörésének veszélyére, s közben nagy tudásanyagot halmozott fel e kórokozókkal kapcsolatban. Továbbá Si publikálta a SARS-CoV-2 és a COVID-19 legfontosabb korai tanulmányait, amelyekre a tudósok világszerte támaszkodtak. "Biztos vagyok benne, hogy nem tettem semmi rosszat. Szóval nincs mitől tartanom" - írta a New York Timesnak .
Számos tudós és tisztviselő szerint Kínának meg kellene osztania az alkalmazottak orvosi adatait, a laboratórium kísérleti naplóit és a vírusszekvencia-adatbázisát, hogy értékelni lehessen Si állításait.
Feltűnik a kalandor és nulladik beteg
Tévedés volna azt gondolni, hogy a kétségek csak Dr. Si körül forognak. Több videó is előkerült, ami csak fokozta a zűrzavart. A CCTV kínai állami televízió 2019. december 10-én mutatott be egy rövidfilmet , amelyet a közösségi médiában terjesztették. A célja Kína világelső víruskutatásának népszerűsítése volt. Nagyjából akkor került adásba, amikor a vuhani lakosok rejtélyes légúti megbetegedésekkel kezdtek a kórházakba szállingózni, és ritka bepillantást nyújt a világjárvány előestéjén uralkodó terepi körülményekbe is - írja a The Washingon Post.
Tian Jun-hua és csapata a Vuhani Betegségellenőrzési és Megelőzési Központból filmre vették, amint patkósorrú és törpedenevéreket fognak be és guanómintákat gyűjtenek, hogy a denevérek által terjesztett új betegségeket és új vakcinák alapját keressék. Tian az óvatosság szükségességéről beszél. "Az új vírusok felfedezése közben vagyunk a legnagyobb fertőzésveszélynek kitéve" - mondja a videóban, bár látható, amint teljes védőfelszerelés nélkül kezeli a mintaampullákat.
Az amerikai lap szerint a videó talán még figyelemre méltóbb amiatt, amit nem árul el. Kínán kívül semmit sem lehet tudni arról, hogy a vuhani járványügyi központ - ugyanaz az ügynökség, amely Kína korai világjárvány elleni válaszlépéseit felügyelte - milyen tudományos eredményeket gyűjtött az expedíció során. A csapat nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen vírusokat találtak a barlangban, ha találtak egyáltalán, és még azt sem, hogy mikor került sor a küldetésre. A WHO márciusban kiadott jelentése szerint a vuhani hatóság tagadta, hogy a koronavírus kitörése előtt bármilyen denevérvírusokkal kapcsolatos tárolási vagy laboratóriumi tevékenységet végzett volna. Ez az állítás azonban nehezen egyeztethető össze Tian videón elhangzott dicsekvésével, miszerint több tucat denevérbarlangot látogatott meg, és 300 féle vírusvektort tanulmányozott. Tian azonban több mint egy éve nem nyilatkozott nyilvánosan.
Tian titulusa szerint a vuhani betegségmegelőző központ kártevőirtó részlegének helyettes főtechnikusa, de a denevérekkel és rovarokkal végzett munkája során hivalkodó kalandor hírében áll - állítja a The Washington Post . "Gyakran elmegy olyan helyekre, ahová más emberek nem jutnak el, hogy megkeresse a szükséges mintákat. Elég magabiztosan állíthatja, hogy olyan dolgokat tud megörökíteni, amiket mások nem" - mondta egy kollégája, Liu Jing 2020 januárjában a helyi televízióban.
Tian 2017-ben az állami Wuhan Evening Newsnak elmondta, hogy egyszer elfelejtette viselni az egyéni védőfelszerelését, és lefröcskölte magát denevérvizelettel, ami miatt két hétre karanténba került otthonában. Többször előfordult, hogy denevérvér fröccsent a bőrére, miközben megpróbálta megragadni az állatokat egy fogóval - mondta a lapnak. Tian és csapata 2020. február 3-án ismét a cikket közölt a Nature magazinban , amelynek része volt egy korai klinikai beszámoló egy vuhani koronavírusos betegről. A tanulmány a denevérekre, mint lehetséges gazdaállatokra mutatott rá.
De ahogy a koronavírus terjedt, Tian elhallgatott. A Health Times című állami lap 2020 márciusában egy névtelen forrást idézett, amely szerint Tian nem volt koronavírussal fertőzött, csak rossz hangulatban volt, mert találgatások folytak arról, hogy ő volt-e a nulladik beteg .
Fordulatban azóta sincs hiány. Az MI6 brit titkosszolgálat is jelezte , hogy elképzelhetőnek tartja a laboratóriumi szivárgást. De az igazi bomba hír az volt, hogy Nyugatra szökhetett Dong Csing-vej, miniszterhelyettes, a kínai Állambiztonsági Minisztérium elhárítási vezetője, és felajánlotta a COVID-járvány kitöréséről szóló információk átadását. Az általa irányított titkosszolgálat alá tartoztak ugyanis a vírusról szóló korai patogén tanulmányok, a vírus terjedésének modelljei, valamint a vírus kutatásának finanszírozásáról szóló nyilvántartások. Az ausztrál News című portál információi szerint Dong február 10-én Hongkongból repült az Egyesült Államokba. A kémügyekkel fogalkozó Spy Talk portál pletykákról beszélve megemlíti, hogy az eddigi legmagasabb rangú kínai disszidens a lányát is magával vitte. Kínai források viszont arról számoltak be, hogy Dong nemzetbiztonsági találkozót szervezett június 18-án, amelynek célja a kémek és árulók elfogása volt. De olyan meggyőző fotó, amely hitelt érdemlően bizonyította volna, hogy részt vett a rendezvényen, még nem került elő.
Legjobban: