Tajvan járványkezelési stratégiáját világszerte pozitív példaként emlegetik: ez az egyik olyan állam ugyanis, ahol a legkevesebb koronavírusos esetet regisztrálták, és ahol a legalacsonyabb az elhunytak száma. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 1068 fertőzöttről és 11 elhunytról érkezett jelentés, lezárásra pedig nem került sor, ami összességében és külön-külön is nagy bravúrnak számít. A tajvani siker titkát elemezte egy tanulmány eredményeit ismertetve a theconversation.com.
A rossz tapasztalatok már megvoltak
A pandémia kezdetén Tajvan Kínához való közelsége, valamint az itt élők és ide érkezők ingázása miatt magas kockázatú országnak számított járványügyi szempontból. Ráadásul a tajvani kormány 2003-ban nem kezelte túl sikeresen a SARS-járványt. Kína és Hongkong után itt regisztrálták a legtöbb beteget, igaz, az esetek nagy részét később laboratóriumi információhiányra hivatkozva "törölték". 2020 januárjában azonban megalakult a Központi Járványügyi Parancsnokság, hogy a különböző kormányzati szervek, minisztériumok, valamint a kormány és a vállalkozások közötti együttműködést koordinálja.
Külön tanulmány készült a tajvani helyzetről
A Journal of the American Medical Association tanulmányának szerzői számos tajvani és amerikai egészségügyi intézményből - a járvány első hónapjaiból - származó adatot hasonlítottak össze, hogy kiderüljön, az eseti-, vagy a népesség egészére kiterjesztett óvintézkedések bizonyultak (és bizonyulhatnak) hatékonyabbnak a COVID-19 járvány elleni védekezésben.
Az eseti intézkedések magukban foglalják a fertőzöttek felderítését (teszteléssel), pozitív eredmény esetén az érintettek teljes izolálását, a szigorú kontaktkövetést és a fertőzöttekkel szoros kapcsolatban állók 14 napos karanténba helyezését. Az egész népességet érintő óvintézkedések közé tartozik a maszkviselés , a higiéniai szabályok betartása - például a gyakori kézmosás és a másokkal közösen használt tárgyak, eszközök fertőtlenítése -, valamint a távolságtartás. E tényezőket figyelembe véve vizsgálták a vírus szaporodási rátáját (R), vagyis, hogy egy ember átlagosan hány másiknak volt képes továbbadni a SARS-CoV-2 vírust. (Ha a ráta 1-nél nagyobb, az azt jelenti, hogy a járvány tovább terjed. Ha sikerül 1 alá szorítani, az esetek száma fokozatosan csökken, és esély van a vírus terjedésének megfékezésére. Ez történt Tajvanon is.)
A tanulmány szerzői 158 hiteles - PCR-teszttel igazolt - eset adatait gyűjtötték össze a 2020. január 10. és június 1. közötti időszakból. Az érintettek egy része helyi lakos volt, míg mások március 21. előtt érkeztek Tajvanra. A tajvani eredményeket 2,5-ös szaporodási rátához viszonyították, amit a járvány kezdetekor Kínában becsültek. Azt találták, hogy az eseti óvintézkedések önmagukban 2,5-ről 1,53-ra csökkentették a vírus szaporodási rátáját. (Ebből a karantén járult hozzá leginkább a csökkenéshez.) Vagyis ezek teljesen nem akadályozzák meg a vírus továbbadását, de kisebb annak esélye, hogy az egy háztartásban élőkön kívül a fertőzöttek másoknak is átadhassák a vírust.
Az egész népességet érintő védelmi intézkedések a vírus szaporodási rátáját 2,5-ről 1,3-ra vitték le, ami önmagában szintén nem elég hatékony. A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy elsősorban a védelmi intézkedések kombinációja, valamint ezek szigorú betartatása és betartása vezethetett Tajvan sikeréhez. Mindezeket figyelembe véve két különböző módszerrel a vírus szaporodási rátáját 0,82-re, illetve 0,62-re becsülték. Az eredmények rávilágítottak arra, hogy pusztán az egyéni-, vagy az egész populációra kiterjesztett óvintézkedések nem elegendőek az új koronavírus-járvány visszaszorításához még az olyan országokban sem, ahol fejlett a közegészségügyi rendszer és hatékonyan működik a kontaktkutatás.
A többi ország számára is járható lehet ez az út?
A tanulmány szerzői kiemelték: az óvintézkedések betartása mellett egyéb tényezők is hozzájárulhattak a tajvani sikerhez. Például, hogy a potenciális fertőzöttek tesztelése és izolálása nagyjából egyszerre zajlott. Más országokban, például Nagy-Britanniában (vagy Magyarországon), ahol a mintavétel és az eredmény ismertetése között több nap telik el, csökkenti az eseti intézkedések hatékonyságát, hiszen ennyi idő alatt a fertőzöttek jó pár embernek átadhatják a vírust. Az sem elhanyagolható szempont, hogy Tajvan egy sziget, ahol hatékonyabban működik a határellenőrzés, jobban követhető a lakosság, és az érkezők ki-, és belépése. Az intenzív és hatékony kontaktkövetés is csak akkor valósulhat meg, ha az egészségügyi rendszer nem túlterhelt. Tajvanon ezt is sikerült elkerülni. Emellett azt is érdemes megjegyezni, hogy a tanulmány eredményei egy olyan időszakra vonatkoznak, amikor még nem azonosítottak fertőzőképesebb, agresszívebb vírusváltozatokat . Ugyanakkor az is tény, hogy abban az időszakban még nem használtak egyetlen koronavírus elleni védőoltást sem.