Peder Winstrup püspök a mai Svédország területén halt meg 1679-ben, amikor tuberkulózis pusztított Európában. Testét hűvös, száraz kriptába helyezték, és érintetlenül feküdt közel 250 évig. Amikor a kriptát először 1923-ban megnyitották, a tudósok meglepődve fedezték fel, hogy Winstrup püspök mumifikálódott , ruhája és haja tökéletesen sértetlen volt. A kutatók a tbc által károsított, jól megőrzött tüdejét használták fel annak megértésére, hogy ez a halálos betegség mikor kezdte el megfertőzni az embereket. A csontvázak bizonyítékai és a tbc-vel kapcsolatos írásos feljegyzések 3 ezer évre nyúlnak vissza. Tudjuk, hogy időnként elképesztő méreteket öltött a kór öldöklése, 1805 körül például Londonban minden negyedik embert megölt a betegség.
A tuberkulózist a Mycobacterium tuberculosis komplexbe (MBTC) tartozó baktériumok okozzák, amelyek kilenc szoros rokonságban álló fajból állnak. Ezek fertőzik meg a különböző emlősök tüdejét. Az embereket elsősorban egy M. tuberculosis nevű faj támadja meg. A komplexum többi tagja, például a maláj tapírokat és oroszlánfókákat megfertőzve, képes fajról-fajra továbblépni, és ritka esetekben embereket is megfertőzni - írja a Massive Science magazin .
Fiatal kórokozó nagy pusztítóerővel
De sokáig senki nem tudta, hogy mikor kezdett a tbc ilyen kiterjedten hatást gyakorolni az emberek egészségre. A Max Planck Humán Történettudományi Intézet kutatócsoportja által a Genome Biology folyóiratban megjelent új tanulmánya szerint a betegség története nem is olyan régen kezdődhetett. Winstrup püspök tüdejét felhasználva a kutatók kimutatták, hogy a tbc nem idősebb 6 ezer évnél.
Bár a tuberkulózist klinikailag ismerjük, a tudósoknak nehézségei voltak az emberekben való eredetének megerősítésében. Úgy gondolják, hogy az MBTC (Mycobacterium tuberculosis complex) őse Afrikából származik a genetikai sokféleségére vonatkozó korábbi vizsgálatok alapján. Mivel a tbc a szarvasmarhákban megtalálható, a hagyományos elmélet azt állította, hogy a tehenek a neolitikum időszakában továbbították baktériumfajaikat (Mycobacterium bovis) az emberre. Ez egy körülbelül 11 000 és 3500 évvel ezelőtti olyan időszak volt, amelynek során az emberek először háziasították az állatokat, mezőgazdasággal foglalkoztak, és nagy településeken kezdtek el élni. Az európát benépesítő emberek ezután vitték volna tovább a betegséget Amerikába. A tudósok azonban később megállapították, hogy az M. tuberculosis valójában idősebb, mint M. bovis, ami arra utal, hogy kezdetben a teheneknek mi emberek adtuk át a tbc-t.
Azóta különböző tudóscsoportok ellentmondásos következtetésekre jutottak. Az egyik 2013-as tanulmány megvizsgálta a modern tbc DNS -ét, és ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a betegség valójában sokkal régebbi, mint korábban gondolták, körülbelül 73 ezer évvel ezelőtt jelent meg, és elkísérte az Afrikából kivándorolt embereket. Ez a hipotézis gyorsan elfogadottá vált a tbc világméretű elterjedésének magyarázatára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A perui ókori csontvázakból származó tbc azonban hamarosan aláásta ezt az elképzelést, ami arra utal, hogy a neolitikumban történő megjelenésről szóló elmélet mégis helyes lehet. Meglepő fordulattal a kutatók azt találták, hogy ezek a csontvázak a fóka- és oroszlánfóka fajok tuberkulózisával fertőződtek meg, nem pedig az M. tuberculosissal. Amikor pedig ezt a DNS-t használták a tbc genom rekonstruálására, újabb meglepetést érte a kutatókat: úgy tűnt, hogy az MBTC őse kevesebb, mint 6000 évvel ezelőtt keletkezett. Ebben a forgatókönyvben azt követően, hogy a neolitikum idején Afrikában előfordult a tbc, a kórokozó valószínűleg önállóan terjedt el Amerikában a fertőzött fókákat fogyasztó emberekben.
A genom rekonstrukciója perdöntő volt
Sok tudós nem volt hajlandó elfogadni ezt a rövid időre visszatekintő neolitikus dátumot újabb források bizonyítékai nélkül. Noha ez a három magyarázat mind különböző emberi magatartást tételezett fel a kórokozó terjesztésében, még mindig nem volt világos, hogy a tbc hogyan és mikor honosodott meg az emberekben. De Winstrup püspöknek köszönhetően a kutatók végre megtalálhatták a választ. Miután izolálták a tbc-DNS-t Winstrup tüdejéből, az új tanulmány mögött álló kutatók képesek voltak rekonstruálni a genomját, és több molekuláris datálási módszerrel kiszámítani, hogy mikor jelent meg az MBTC őse. További referenciapontként beépítették a modern és az ősibb forrásokból származó TBD-DNS-t is, ideértve 200 éves magyarországi múmiákat és a perui csontvázakat.
Eredményeik azt mutatják, hogy az MBTC őse valamikor 2-6 ezer évvel ezelőtt jelent meg, szinte pontosan egyezik a perui csontvázak által meghatározott dátummal. A Winstrup püspök tüdejéből származó tbc erőteljes bizonyítékokat szolgáltat egy másik időszakból és földrajzi régióból, hogy a tbc valóban a neolitikum idején keletkezett, amint azt eredetileg feltételezték. Ez pedig újabb csapás a népszerű elméletre, miszerint a gümőkór 73 ezer évvel ezelőtt jelent meg és terjedt el az egész világon. Azonban még mindig nem világos, hogy a tbc az oroszlánfókákon keresztül terjedt-e el Amerikában.
Az egyik első civilizációs betegség
Bár a tudósok még mindig nem biztosak abban, hogy az MBTC baktériumai miként kezdték megfertőzni az embereket, ezek a megállapítások rávilágítottak arra, hogy az emberi viselkedés hogyan segíthette el a kórokozó terjedését, miután megbetegedtünk tőle. A történelemnek ebben az időszakában a világ nagy része falvakban, mezővárosokban és végül városokban kezdett letelepedni. Különösen Afrikában, ahonnan a feltételezések szerint tbc ered, ezek a kulturális változások körülbelül 5000 évvel ezelőtt gyorsultak fel. Mivel ezek a baktériumok a levegőben lévő cseppek révén terjednek, ez komolyan megnövelte volna a terjedését és jelenlétét.
A neolitikum alatt más életmódbeli változások hajlamosíthatták az embereket arra, hogy megbetegedjenek olyan betegségektől, mint a gümőkór. A történelmünk nagy részében vadásztunk és gyűjtögettük mindazt azt, ami az adott évszakban megtermett. De a mezőgazdaság fejlődése csak néhány háziasított növényre és állatra támaszkodott, ami szűkítette őseink étrendjét és negatívan befolyásolta egészségüket. Ez a higiénia hiányával és az állati eredetű betegségekkel szoros kapcsolatban állva együtt azt jelenti, hogy immunrendszerük nehezen tudta leküzdeni a betegség új rohamát.
Ez is érdekelhet
Az MBTC baktériumok és a hasonló kórokozók evolúciós történetének feltárása segíthet a kutatóknak és az egészségügyi szakembereknek abban, hogy jobban megértsék, hogyan okoznak betegséget és hogyan lehet fellépni ellenük. A kórokozók múltjának megértése elősegítheti a terjedésük esetleges jövőbeni trendjeinek előrejelzését is. A mostani COVID-19-járvány miatt ennek jelentősége különösen jól látszik.
