Emiatt jelenhetett meg a SARS-CoV-2

Az elmúlt évszázadban annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe, ami a klíma felmelegedése révén Dél-Kínát a denevérek által terjesztett koronavírusok hotspotjává tette. Az ottani erdők ugyanis tökéletes élőhellyé váltak a denevérpopulációk számára, csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkan fel egy, az embereket is megfertőző vírus.

A Science of the Total Environment című folyóiratban minap közzétett új tanulmány összegzi a bizonyítékokat arról, hogy az éghajlatváltozás közvetlen szerepet játszhatott a COVID-19 járványt kiváltó SARS-CoV-2 vírus megjelenésében. A Cambridge-i és a Hawaii Egyetem kutatói által jegyzett tanulmány feltárta a növényzet összetételének, típusának az elmúlt évszázad során végbement nagymértékű változását a dél-kínai Jünnan tartományban, valamint a szomszédos régiókban: Mianmarban és Laoszban.

denevér
A denevérek átköltöztek Kínába a jobb életfeltételek miatt, és a vírusaikat is vitték. Fotó: Getty Images

Az éghajlati változások, beleértve a hőmérséklet, a napfény és a légköri szén-dioxid növekedését - amelyek befolyásolják a növények és a fák növekedését - a természetes élőhelyeket, a trópusi cserjéseket trópusi szavannává és lombhullató erdővé változtatták. Ez megfelelő környezetet teremtett sok denevérfaj számára, amelyek túlnyomórészt erdőkben élnek.

A koronavírusok száma egy adott területen szorosan összefügg a jelenlévő denevérfajok számával. A tanulmány megállapította, hogy az elmúlt évszázadban 40 új denevérfaj költözött be a dél-kínai Jünnan tartományba, magukkal hozva legalább 100 denevérekhez kötődő koronavírus törzset. Ez a "globális hotspot" az a régió, ahol - a genetikai adatok alapján - a SARS-CoV-2 felbukkanhatott.

Száz év alatt kialakult a denevérmágnes

"Annak megértése, hogy a denevérfajok globális eloszlása hogyan változott az éghajlatváltozás következtében, fontos lépés lehet a COVID-19-járvány eredetének rekonstruálásában" - mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet kutatója és a tanulmány első szerzője.

A kutatók a hőmérsékletről, a csapadékról és a felhőzetről szóló feljegyzések felhasználásával térképet készítettek arról, hogyan nézett ki a világ növényzete egy évszázaddal ezelőtt. Ezután a világ denevérfajtáinak vegetációs szükségleteire vonatkozó információkat használták fel az egyes fajok globális elterjedésének meghatározására. Ennek összehasonlítása a jelenlegi eloszlásokkal lehetővé tette, hogy lássák, száz év alatt hogyan változott meg világszerte a különféle denevérfajok száma.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

"Ahogy az éghajlatváltozás hatással volt az élőhelyekre, a fajok elhagytak egyes területeket, máshova költöztek, és magukkal hurcolták a vírusokat is. Ez nemcsak megváltoztatta azokat a régiókat, ahol a vírusok jelen vannak, de nagy valószínűséggel lehetővé tette az állatok és a vírusok közötti új interakciókat, ami a "károsabb" vírusok elterjedését vagy kifejlődését okozta" - jelentette ki Beyer a Cambridge-i Egyetem hírportálja szerint.

A világ denevérpopulációja körülbelül 3000 különböző típusú koronavírust hordoz, mindegyik denevérfaj átlagosan 2,7-et. A legtöbb anélkül, hogy tüneteket mutatna. A denevérfajok számának növekedése egy adott régióban megnövelheti annak valószínűségét, hogy az emberre káros koronavírus jelen legyen, továbbterjedjen vagy fejlődjön.

Három halálos koronavírus fajról tudunk

A denevérek által hordozott koronavírusok többsége nem tud átugrani az emberre. De számos koronavírus, amelyről ismert, hogy minket is megfertőzhet, nagy valószínűséggel denevérekből származik. Közülük három törzs halálos lehet az emberre. A Közel-Kelet légúti szindróma MERS -CoV, valamint súlyos akut légzőszervi szindróma SARS- CoV és SARS-CoV-2.

A tanulmány által a denevérfajok gazdagságának otthont adó régió a tobzoskák lakóhelye is, amelyekről feltételezik, hogy a SARS-CoV-2 "közbenső gazdájaként" működtek. A vírus valószínűleg a denevérekről ugrott át ezekre az állatokra. A tobzoskákat aztán egy wuhani vadon élő állatokat áruló piacon értékesítettek. ahol az emberre veszélyes járvány kitört.

Bő egy évvel a SARS-CoV-2 vírus azonosítása után a kutatók még nem tudják, hogy a kórokozó hogyan ugrott át fajról-fajra, mígnem képessé vált megfertőzni az embereket. Egy vezető francia virológus sorra vette a különféle hipotéziseket, beleértve a vírus laboratóriumból való véletlen kijutásának lehetőségét is. Részletek!

A tanulmány szerzői megismételték más kutatók felhívásait, amelyek arra ösztönzik a politikai döntéshozókat, hogy ismerjék el az éghajlatváltozás szerepét a vírusok kitörésében, és foglalkozzanak az éghajlatváltozással a COVID-19 gazdasági helyreállítási programjának részeként. A tanulmány kimutatta azt is, hogy az elmúlt évszázadban az éghajlatváltozás a denevérfajok számának növekedését Közép-Afrikában, illetve elszórt foltokban Közép- és Dél-Amerikában is ösztönözte.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.