A pandémia a legtöbb ember számára nem várt egészségügyi következményekkel is járt: a stressz, a kialvatlanság okozta fáradtság és a túlhajszoltság mellett sokan jelentős súlygyarapodást könyvelhettek el.
Egy, a JAMA Network Openen közzétett , 7400 résztvevő önbevallásos testsúlymérésen alapuló amerikai tanulmányból az derült ki, hogy az adatközlők súlya havonta körülbelül 1,5 kilóval nőtt. A vizsgált időszak 2020 februárjától egészen júniusig tartott, ezalatt középkorú nők és férfiak nyilatkoztak állapotukról - számol be róla a Harvard Health Publishing oldala.
Amennyiben ez a súlygyarapodási tendencia némelyeknél egészen 2021 júniusáig folytatódott, az körülbelül 25 plusz kilót jelent - latolgatta a health.harvard.edu. Ez egészségtelenül soknak számít, egyben azt eredményezi, hogy az érintettek túlsúlyossá vagy elhízottá váltak akkor is, ha a járvány előtt még nem voltak azok.
Az elhízás potenciális következményei
Számos kutatás támasztja alá, hogy a gyors ütemben felkúszó és megmaradó plusz kilók olyan komoly egészségügyi problémákhoz vezethetnek, mint a magas vérnyomás , a különféle szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, vagy az ízületi problémák. Az elhízás ráadásul a COVID-19 okozta megbetegedés szempontjából is komoly kockázati tényezőt jelent: mára bebizonyosodott, hogy a túlsúllyal küzdőknél súlyosabb lefolyású lehet a betegség, és a gyógyulási esélyeik is rosszabbak, mint átlagos testsúlyú társaiké.
A KSH adataiból kiderül, hogy Magyarországon a 65 év felettiek 42,5 százaléka küzd túlsúllyal, körülbelül 30 százalékuk pedig elhízott ( testtömeg-indexük 30 feletti).