Globálisan a kültéri levegőszennyezés egy évvel csökkenti a születéskor várható élettartamot. A hatás néhány országban sokkal hangsúlyosabb, s a kelet-közép-európai térség a statisztika rossz oldalán szerepel: Lengyelországban átlagosan 1,29 évvel, Szlovákiában 1,2 évvel Magyarországon pedig 1,12 évvel élnek kevesebbet az emberek a légszennyezés miatt.
Az Environmental Science & Technology Letters folyóiratban minap megjelent tanulmány szerint elsősorban a PM 2,5-nek nevezett finom lebegő szilárd szemcsék okozzák a legtöbb gondot. Ez a fajta szennyezőanyag különböző forrásokból származhat, beleértve a széntüzelésű erőműveket, a tehergépkocsikat, a tűzvészeket és a porviharokat. Az adatokat műholdak és földi mérőhelyek alkalmazásával szerezték be, majd a kutatók kiszámították a szennyezés hatását a most született emberek életkorára. Ennek átéléséhez érdemes pár pillantást vetni a NASA friss műholdas térképeire is, amelyek bemutatják, hogy a Föld légkörében mennyi szennyezőanyag lebeg.
Lebegő szilárd részecskék
Joshua Apte, az austini Texasi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője a New York Times cikke szerint kifejtette, hogy ez a fajta lebegő szemcsés anyag az egészség és a halálozás szempontjából az egyik legfontosabb környezetszennyező. A PM 2,5-kibocsátás és az üvegházgáz-kibocsátás forrásai szerinte gyakran szorosan összekapcsolódnak, ami azt jelenti, hogy a tisztább energiaforrásokra való átállás gyors javulást hoz a közegészségügyben. Kifejtette, hogy például a hatékonyabb autók vagy a villamos energia tisztább előállítása közvetlenül előnyös az éghajlatra és az egészségre is.
Dr. Apte és kutatótársai azt találták, hogy a beltéri levegőszennyezés - például a fa, a szén vagy az állati trágya elégetése - is pusztító lehet, s Dél-Ázsiában például a várható élettartamot további 1,2 évvel csökkenti. A beltéri légszennyezettségi szinteket úgy számolták ki, hogy a rendelkezésükre álló korlátozott számú tényleges beltéri levegőszennyezési adatot vették alapul, s extrapoláltak annak alapján, hogy jellemzően milyen tüzelőanyagokat használnak a háztartások a konyhában a különböző országokban.
A legveszélyesebb környezeti kockázat
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légszennyezés a környezeti kockázati tényezők közül a legveszélyesebb. Kutatók egy csoportja az eddigi vizsgálatok eredményei alapján összerakott egy interaktív térképet, amely megmutatja, hogy az egyes országokban pontosan mekkora is a fenyegetés. Átlagosan a WHO becslései szerint a világon kilenc haláleset közül egyért a levegőszennyezés okolható. Olyannyira, hogy alááshatja az elmúlt évtizedekben a várható élettartam növelésében elért általános előrehaladást. A globális átlag jelenleg 72 év, ami körülbelül 20 évvel több, mint 1960-ban.
Magyarországon is jelentősen javultak az életkilátások. Az 1960-as adat szerint az átlagéletkor 68 év volt (a nők 70,10, a férfiak pedig 68,03 évig éltek átlagosan). A 2017-es adat szerint az átlagéletkor 76 év volt (a nők 78,99, a férfiak pedig 72,4 évig éltek átlagosan). Azaz a várható élettartam 57 év alatt 8 életévvel emelkedett, amit a javuló egészségügyi ellátás, az életszínvonal általános emelkedése (például a jobb táplálkozás), s valószínűleg a csökkenő környezetszennyezés alapozott meg.
Ez is érdekelhet
A tiszta képhez azonban érdemes azonban megnézni a Chicagoi Egyetem energiapolitikai intézete által összeállított interaktív térképet is, amely megmutatja, hogy az egyes országokban hány életévet óvhatnának meg, ha a légszennyezési értékeket a WHO ajánlásainak megfelelő szintre szállítanák le.
Legjobban: