Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) év végén tette közzé Globális Egészségügyi Becslését , amely rávilágít, hogyan alakult a betegségek és sérülések okozta halálozás és morbiditás az elmúlt két évtizedben. Az összefoglaló arra is felhívja a figyelmet, hogy fokozott globális összefogásra van szükség, különösen a szív- és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és a krónikus légzőszervi megbetegedések megelőzése, valamint a különféle sérülések kezelése érdekében.
A szívbetegség továbbra is az első számú "gyilkos"
Sajnos nem meglepő, hogy a különféle szívbetegségek okozták a legtöbb ember halálát a világon az elmúlt két évtizedben. Az ebben elhunytak száma 2000 óta több mint 2 millióval, közel 9 millióra nőtt: tavaly az összhalálozás 16 százalékát tette ki. Az Alzheimer-kór és a demencia különféle típusai is vezető halálok között vannak: Amerikában és Európában jelenleg a 3. helyen állnak, és az adatokból az derül ki, hogy a nőket jóval nagyobb arányban érinti ezek valamelyike, mint a férfiakat: világszerte 65 százalék a demenciában elhunyt nők aránya.
A diabétesz esetében igazán drasztikus változás körvonalazódott: a cukorbetegség következtében elhunytak száma 2000 és 2019 között 70 százalékkal emelkedett (ez az arány a férfiak körében 80 százalék volt).
Fertőző betegségek: ahol jobban pusztítanak
A fertőző betegségekkel összefüggésbe hozható halálozások száma globálisan ugyan csökkent, de még mindig nagy kihívást jelent az alacsony és közepes jövedelmű országok számára a WHO szerint. 2019-ben a fertőző betegségek közül a tüdőgyulladás és más alsó légúti fertőzések (4. halálok) követelték a legtöbb emberéletet, noha az ezekben elhunytak száma közel félmillióval csökkent húsz év alatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A csökkenő tendencia több más fertőző betegség esetében is megfigyelhető: például míg a HIV/ AIDS 2000-ben globálisan a 8. vezető halálozási oknak számított, 2019-ben már csak a 19. helyen állt a fertőzés megelőzésére és a betegség kezelésére irányuló erőfeszítéseknek köszönhetően. Kontinensenként azért markáns eltérések vannak: Afrikában még mindig ez a negyedik vezető halálozási ok annak ellenére is, hogy két évtized alatt az ebben elhunytak száma kevesebb mint a felére csökkent.
Hasonló a helyzet a tuberkolózissal , ami szintén kiesett a tíz leggyakoribb halálok közül, tavaly már csak a 13. helyen szerepelt, ami globálisan 30 százalékkal kevesebb elhunytat jelent, mint húsz éve. Afrikában és a délkelet-ázsiai régiókban viszont továbbra is több áldozatot követel a tbc, mint a világ más tájain, ahogy például a malária is.
Egy jó és egy rossz hír
A tudomány és az egészségügy területén bekövetkező fejlődésnek és fejlesztéseknek köszönhetően a várható átlagéletkor két évtized alatt átlagosan 6 évvel nőtt, (67-ről 73 évre) ugyanakkor az is látszik, hogy az emberek jóval több tartós, életminőséget rontó krónikus betegséggel élnek együtt. A szívbetegségek, a diabétesz , a stroke, a tüdőrák és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) együtt közel 100 millióval több ember halálát okozta 2019-ben, mint két évtizeddel korábban a WHO becslése szerint.
A különféle balesetekben szerzett sérülések sem elhanyagolhatók: több területen, főleg Afrikában és a Közel-Keleten drasztikusan (40-50 százalékkal) megnőtt a közlekedési balesetben elhunytak száma. Amerikában hasonlóan komoly problémát jelent a droghasználat következtében tartósan megbetegedettek és elhunytak számának emelkedése, utóbbi triplájára nőtt két évtized alatt.
Ez is érdekelhet
"Ezeket a becsléseket az egyes országok és a nemzetközi közösség által elérhető megbízható forrásokból származó adatok felhasználásával állítják össze" - magyarázta a módszertant Bochen Cao, a WHO globális egészségügyi becslésének technikai vezetője. 2019-ben egyébként a gyakori halálokok közé a COVID-19 is bekerült, ami körülbelül 1,5 millió emberéletet követelt év végéig.
