A szívbetegség vezető halálozási ok, és különösen sok ember idő előtti elhalálozásért felelős. Magyarországon 2019-ben 129 603-an haltak meg, közülük 31 670-en valamilyen szívprobléma miatt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. (Nem közvetlenül a szívvel van összefüggésben, hanem a keringéssel, hogy további 11 488 ember agyi érbetegség miatt vesztette életét.)
Érdemes megfigyelni, miről tanúskodik az egyik legfontosabb egészségi mutató, a DALY. Ezt annak becslésére használják, hogy kimutassák, a betegségek és a különböző kockázati tényezők miatt hány egészségben eltöltött évet veszítenek el az emberek. A 2015-ben mért teljes magyarországi betegségterhelés közel 40 százaléka az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. Ez a negyedik legmagasabb arány az EU-ban Románia, Bulgária és Litvánia után. Az étrendi kockázatok, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás hiánya tartozik a vezető viselkedési kockázati tényezők közé, azaz ezek járulnak hozzá leginkább a Magyarországon elveszett DALY-khez. Tehát ezeken a területeken kellene belehúznunk, amihez jól jöhetnek Marc Gillinov, a Cleveland Klinika mellkassebészének tanácsai .
Fogyasszunk egészséges zsírokat, transzzsírokat pedig ne!
Zsírokra szükségünk van, beleértve a telített és többszörösen telítetlen és telítetlen zsírokat is. Amire nincs szükségünk, a transzzsír, amelyről ismert, hogy növeli a szívbetegség, vagy az agyvérzést kialakulásának kockázatát. Ennek az az oka, hogy a transzzsír eltömíti az artériákat azáltal, hogy emeli a rossz koleszterinszintet (LDL) és csökkenti a jó koleszterinszintet (HDL). Magyarországon szerencsére korlátozzák a transzzsírok élelmiszeripari felhasználását, de teljesen nagyon nehéz száműzni étrendünkből. A sok transzzsírt tartalmazó élelmiszerek közé tartoznak a margarinok, ropik, kekszek, chipsek, nápolyik, tartós muffinok és egyéb csomagolt sütemények, a fánkok, szaloncukrok, csokifigurák, töltelékes csokoládék, a pattogatott kukorica, a mélyhűtött pékáruk és pizzák, valamint a leveskockák, salátaöntetek és bizonyos gyorséttermi ételek. Gillinov azt javasolja, hogy olvassuk el minden élelmiszer címkéjén az összetételi adatokat, és ne vegyünk olyasmit, amiben transzzsír van.
Tartsuk fenn a jó szájhigiéniát!
A fogak egészsége jól mutatja az általános egészségi állapotot, ami a szívre is vonatkozik. A parodontális (íny) betegségben szenvedők gyakran ugyanazokkal a kockázati tényezőkel néznek szembe, mint a szívbetegek. Különböző tanulmányok kimutatták, hogy az ínybetegség kialakulásában szerepet játszó szájban élő baktériumok képesek bekerülni a véráramba, és megemelni a C-reaktív fehérjét , amely az erek gyulladásának markere. Ezek a változások viszont növelhetik a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Gillinov szerint a fogak gondos megtisztogatása, a fogselyem használata és a napi többszöri rendszeres fogmosás megakadályozhatja az ínybetegségek kialakulását.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aludjunk eleget!
Az alvás elengedhetetlen a szív egészségének megőrzéséhez. Ha nem alszunk eleget, az kortól és egyéb egészséget befolyásoló szokásoktól függetlenül nagyobb kockázatot jelent a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésére. Egy 3000 főt vizsgáló tanulmány megállapította, hogy az abban résztvevő 45 év feletti alanyok közül azok, akik éjszakánként kevesebb, mint hat órát aludtak, körülbelül kétszer nagyobb eséllyel kaptak stroke-ot vagy szívrohamot, mint azok, akik éjszakánként hat-nyolc órát aludtak . A kutatók úgy vélik, hogy a túl kevés alvás megzavarja az alapvető egészségi állapotot és a biológiai folyamatokat, beleértve a vérnyomást. Ezért az alvást prioritássá kell tenni Gillinov szerint, és a felnőtteknek legalább 7-8 órát kell aludniuk éjjel. Akinek alvási apnoéja van, kezelni kell, mivel ez az állapot összefügg a szívbetegségekkel és a szívritmuszavarokkal.
Ne üljünk túl sokat egyvégtében!
Az elmúlt években készült kutatások szerint a hosszú ideig tartó ülés árt az egészségének, függetlenül attól, hogy mennyi testmozgást végzünk. Ez elég rossz hír azoknak, akik egész nap ülő munkát végeznek. Egy közel 800 ezer ember bevonásával végzett tanulmányegyüttes eredményeit elemző kutatás azt találta, hogy azoknál, akik a legtöbbet ültek, a szív- és érrendszeri események 147 százalékkal, a halálos események pedig 90 százalékkal nagyobb valószínűséggel következnek be az átlagoshoz képest. Ezenkívül a hosszú ideig tartó ülés (különösen utazás közben) növeli a mélyvénás trombózis (vérrög) kockázatát. Ezért fontos a nap folyamán minél többet mozogni, sétálni, sportolni.
El kell kerülni a passzív dohányzást!
Ez is érdekelhet
Tanulmányok azt mutatják, hogy a szívbetegség kialakulásának kockázata körülbelül 25-30 százalékkal magasabb azoknál az embereknél, akik otthon vagy munkahelyen másodlagos dohányzásnak vannak kitéve. A dohányfüstnek való kitettség a szakmai szervezetek szerint rengeteg korai szívbetegséghez és tüdőrákos halálához vezet. Azoknál a nemdohányzóknál, akiknek magas a vérnyomásuk vagy magas a koleszterinszintjük , még nagyobb a szívbetegség kialakulásának kockázata, ha passzív dohányzásnak vannak kitéve. Ennek oka, hogy a cigarettafüstből kibocsátott vegyi anyagok elősegítik az artériákban a lepedékképződést. Gillinov azért azt ajánlja, hogy legyünk határozottak a dohányzókkal szemben: közöljük, hogy ne füstöljenek körbe minket. A gyerekeket pedig szigorúan távol kell tartani a dohányfüsttől.
Legjobban: