Több százezer embert sújtanak Magyarországon azok a betegségek, amelyek csökkentik a kognitív képességeket, és lerombolják a memóriát. A nőket azonban aránytalanul erősebben érinti az Alzheimer-kór, a demencia és memóriavesztés. Ebben pedig a női "szuperhormonnak", az ösztrogénnek van jelentős szerepe.
Az ösztrogén , vagy tüszőhormon szteroid vegyületek kombinációja (többek között az ösztron, az ösztradiol és az ösztriol alkotja), amely ugyan megtalálható a férfiakban is, de a nőkben jelentősen magasabb mennyiségben termelődik a fogamzásképes életkorban. Többek között elősegíti a másodlagos női nemi jelleg (például a mellek) megjelenését, szerepe van a méhnyálkahártya megvastagodásában és a menstruációs ciklus szabályozásában is. Amikor a változókorban a szintje visszaesik (ami nem csoda, hiszen például a legfontosabb komponense, az ösztradiol a petefészek érő tüszőiben termelődik) az a női test egy sor működési problémáját vonja magával, beleértve a csontritkulást, a bőr elvékonyodását, az öregségi foltok megjelenését, a hőhullámokat, a szorongást, hangulatingadozást, a libidócsökkenést és még egy sor másik zavaró dolgot. "A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata megemelkedik, és bár az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne" - hívta fel a figyelmet Dr. Várbíró Szabolcs, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának docense.
Miért olyan fontos az ösztrogén az emlékezésben?
A tanulás és emlékezés folyamatát még nem ismerjük minden részletében, de azt tudjuk, hogy az ösztrogén fontos szerepet játszik mind a nők, mind a férfiak memóriájának szabályozásában. Ennek feltárásáért nagyon sokat tett Karyn Frick, a Wisconsini Egyetem pszichológus kutatója, aki azt vizsgálja, hogy az ösztrogént alkotó vegyületek milyen kapcsolatban állnak a emlékezettel, illetve a memória kialakulásának alapjául szolgáló sejtes és molekuláris mechanizmusokkal. A milwaukee-i professzor és munkatársai arra is keresik a választ, hogy az ösztrogén komponensek miként javítják az emlékezetet, különösen a hippokampuszban kifejtett hatásuk révén - írja a Scientific American tudományos folyóirat.
Az orvosok a hippokampuszról és a memóriában játszott szerepéről szinte semmit sem tudtak egészen 1953-ig, amikor egy Henry Molaison nevű fiatal férfi agyának egyes részeit, beleértve a hippokampusz nagy részét, eltávolította egy William Beecher Scoville nevű képzett sebész, mert úgy vélte, hogy ezzel meggyógyíthatja az epilepsziáját. Habár Molaison rohamai szinte teljesen elmúltak, de a műtét után azonnal súlyos, az élete végig tartó amnézia alakul ki nála. Pontosabban nem volt képes új (hosszú távon megmaradó) emlékeket létrehozni, miközben agyának más (részben a memóriához kapcsolódó) funkciói jól működtek, mivel értette a beszédet, és ő maga is tudott beszélni.
Az ösztrogén , különösen annak legfontosabb összetevője, az említett ösztradiol, az ösztrogénreceptor nevű képletekre rögzülnek, és egy zárba beleillő kulcsként működnek. Ezekből a receptorokból sok van az agynak azokon a területein, különösen a hippokampuszban, amelyek támogatják a memória kialakulását. Az agysejtek ágszerű nyúlványokat (dendriteket) növesztenek, amelyek a többi agysejttel való kommunikációhoz szükségesek. A dendriteken pedig rövid tüskeszerű kiemelkedések találhatók, s ezeken keresztül történik az agysejtek közötti kommunikáció. Ezek a tüskék megváltoznak a tanulás során. Képesek megnőni vagy összehúzódni, és az alakjukat is megváltoztatják. Az ösztradiol pedig képes megnöveli a tüskék számát a hippokampuszon belül.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Meglepő, de a kutatók a memóriáról szerzett ismereteink nagy részét nem a Molaison-féle esetek elemzéséből, hanem rágcsálók (egerek, patkányok) több évtizedes tanulmányozásával gyűjtötték össze. Frickék például rájöttek például, hogy a fiatal egerek a labirintusban való tájékozódási feladatot mind jól teljesítik. Az öreg rágcsálók pedig mind rosszul. Ám a középkorú egerek csoportjában feltűnő volt, hogy a hímek úgy viselkedtek, mint a fiatalok, a nőstények pedig úgy, mint az öregek. Ez elsősorban a rágcsálók szabálytalanná váló peteérési ciklusával volt összefüggésben (ami hasonlít az emberi menopauzára). Ezért mindinkább arra fókuszáltak, hogy megértsék az ösztradiol molekuláris szintű hatását az emlékezetre. A kísérletek során azt tapasztalták, hogy ha az állatok hippokampuszába ösztradiolt juttattak, akkor jobban képesek voltak megjegyezni olyan tárgyakat, amelyekkel korábban még nem találkoztak, és később ezeket fel is ismerték.
Agyi áramkörök
A közelmúltban elkezdtek egy másik agyi régiót, a prefrontális kérget is vizsgálni. Ez az agy legfelső része, amely fontos szerepet játszik a tervezésben, a komplex gondolkodásban és a személyiségben. Hasonlóan a hippokampuszhoz , itt is nagy számban találhatók ösztrogénreceptorok. Frick és diákjai kimutatták, hogy az ösztradiol hippokampuszba történő bejuttatása befolyásolja a prefrontális kéreg dendritikus tüskéit.
"Nyilvánvaló, hogy ez a két agyrégió valamilyen értelmes módon kommunikál egymással, de nem tudjuk, hogy mindkettőnek egyszerre aktívnak kell-e lennie ahhoz, hogy a hippokampuszba irányuló infúzió javítsa az emlékezetet" - mondta Frick. Az agyi régiók közötti kapcsolatról gondoskodó áramkörök működése az idegtudósok, különösen memóriakutatók számára egyre fontosabb probléma. Például annak megértése is, hogy az ösztradiol infúziók miként segítik a memóriát az áramkörök szintjén.
Az agyban sokezer áramköri kapcsolat létezik. Ezek feltárásában magyar kutatók is komoly sikereket értek el. Az elemzésük, az emberi agygráf analízis, fontos lépés ahhoz, hogy megérthessük az agy működését. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói több mint 79 ezer olyan összefüggő kapcsolatot azonosítottak, amely a vizsgált alanyok legalább 70 százalékában megtalálható.
A wisconsini kutatók pedig elég messzire jutottak már ahhoz, hogy elkezdjenek dolgozni egy olyan menopauza miatti memóriazavar kezelésére alkalmazható gyógyszeren, amely egy különleges fajta ösztrogénreceptorhoz tapad. Ezzel elkerülhetik az ösztrogénpótló kezelés negatív következményeit, például a szív- és érrendszeri megbetegedéseket és az emlőrák fokozott kockázatát.
Ez is érdekelhet
Ahhoz azonban, hogy érdemben foglalkozni tudjanak a menopauza miatti memóriavesztéssel, ennek létét, és kockázatát tudatosítani kellene a nőkben, akiket pillanatnyilag leginkább a hőhullámok, a depresszió és a szorongás foglalkoztatnak. Frick szerint, ha a nők többet és nyíltan beszélnek a menopauzaról és a menopauza tüneteiről, az elősegítheti, hogy az életüknek ezt a periódusát a közösségükben jobban elfogadják. Ez azért fontos, mert a nőknek az életkorukon kívül a nemük jelenti a legnagyobb kockázatot az Alzheimer-kórra. Azaz úgy kell megváltoztatni a közbeszédet, hogy a nők ezzel tisztában legyenek.
