Fél szemmel így látjuk a világot

A térlátás vagy mélységérzékelés kifejezés arra utal, hogy képesek vagyunk meghatározni a tárgyak közötti távolságot és három dimenzióban látni a világot. A pontossághoz úgynevezett binokuláris sztereoszkópikus látásra vagy sztereopszisre van szükség. De működik ez máshogyan is, akár fél szemmel is.

Ha valakinek nincs sztereopszise , akkor a mélység mérésére kénytelen más vizuális módszerekre támaszkodni, de a térérzékelés lehet, hogy ebben az esetben kevésbé lesz pontos. A szemünk és agyunk mindenesetre három módszert használ a távolság meghatározására.

félszem
Az agyunk nem csak a két szemünkre támaszkodhat a tárérzékelésben - Fotó: Yuriko Nakao - Getty Images

  • A retinára vetülő tárgy méretének ismerte. Ha tudjuk, hogy egy adott objektum mekkora lehet a korábbi tapasztalatok alapján, az segít az agyunknak a távolság kiszámításában a retinán megjelenő tárgy mérete alapján.
  • Mozgó parallaxis. E jelenséget akkor érthetjük meg könnyen, ha szemtől szemben állunk valakivel, és mozgatjuk, ingatjuk a fejünket. Az előttünk lévő arc gyorsan áthalad a retinán, míg a távolabbi tárgyak egyáltalán nem mozognak. Ez segít az agynak kiszámítani, hogy egy tárgy milyen messze lehet tőlünk.
  • Sztereó látás. Mivel a két szemünk mintegy 5 centiméter távolságra helyezkedik el egymástól, mindegyik eltérő képet kap egy adott tárgyról, különösen, ha az közel van. Ezt hívják binokuláris egyenlőtlenségnek. Ha az objektum messze van, ez a módszer nem működik, mivel a tárgyakról a két szembe érkező képek közel azonosak lesznek.

Egy szem is elég lehet

Ennek ellenére az emberek nagy többsége azt hiszi, hogy a térérzékelése kizárólag a binokuláris egyenlőtlenségen alapul. Az idegtudósok már régóta tudják, hogy az agy más vizuális módszereket is használ a távolság becslésére. Azoknál az embereknél, akik vakok az egyik szemükre, kisebb a térérzet, de a funkcionális mélységértékelésük továbbra is fennáll. A világ számukra sem tűnik laposnak. A monokuláris mélységészlelés elég jól működik például a biztonságos vezetéshez.

Ha belegondolunk, hogy egy sor állatnak nincs binokuláris egyenlőtlenséget használó látása, akkor közelebb kerülünk a probléma megértéséhez. A libák szeme például a fej két oldalán helyezkedik el, amivel a legszélesebb látómezőt foghatják be, és időben elmenekülhetnek a veszély elől. A vadászó fajok, például a ragadozómadarak viszont általában a binokuláris látást részesítik előnyben, ami azzal jár, hogy kisebb látótávolságon belül ugyan, de pontosabban érzékelik a mélységet, s biztosabban ragadhatják meg a zsákmányt - írja a NESS tudományos portál.

A mélység észlelésének további mechanizmusai közé tartozik az abszolút méret becslése, amiben a tapasztalatok segítenek. Tudjuk például, hogy mekkora egy kamion, egy elefánt, egy családi ház vagy egy ember. A távolság becslését aztán a látszólagos méret alapján (az objektumok egyre kisebbek lesznek, amikor távolabbra kerülnek) végezzük el. A közelebbi tárgyak emellett hajlamosak kitakarni a távolabbiakat. Az agyunk az összes információt felhasználja, hogy a körülöttünk lévő világ háromdimenziós képét megalkossa.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az agy elintézi ezt is

A Rochester Egyetem kutatója, Greg DeAngelis és csapata felfedezett egy újabb térérzékelési mechanizmust is, amely független a binokuláris egyenlőtlenségtől. DeAngelis szerint az agyunk a neuronok vizuális és nem vizuális jeleit kombinálja, hogy sajátos módszerrel határozza meg a tér mélységét. A Nature folyóiratban ismertetett eredmények szerint a módszer kilóg a sorból azzal, hogy a nem vizuális információkat ragadja meg a mélységi észlelés létrehozása érdekében.

Orvosi értelemben szédülés alatt általában a nagyon kellemetlen, forgó jellegű, és a belsőfülből, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük. Az egyensúlyt a belsőfül, valamint a látórendszerből és a végtagokban lévő helyzetérző idegvégződésekből beérkező ingerek alakítják, amelyeket az agy összesíti és szabályozza. Ha ezek az információk eltérnek, akkor térérzékelési zavar, egyensúlykontrollvesztés (elesés, eldőlés, bizonytalan járás) és nagyon kellemetlen, akár forgó szédülés jelentkezik. Részletek!

Ez a mélységérzékelés először is a parallaxis jelenségét használja, ahogy a csillagászok is a Föld Nap körül történő mozgása által előidézett parallaxist használják a közeli csillagok távolságának becslésére. Csak a látás alapján a parallaxist felhasználva megállapítható a tárgyak viszonylagos távolsága (A közelebb van B-nél). De ha a tényleges távolságot szeretnénk megbecsülni, akkor információkra van szükségünk a keletkező mozgás mértékéről is. Például tudjuk, hogy a Föld mekkora mozgást végez a Nap körül járva. Itt jön képbe a vesztibuláris (egyensúlyi) rendszer, amely érzékszervi információkat szolgáltat az agy különféle részeinek (például az egyensúlyi rendszerünknek), hogy megértsük, gyorsulunk-e, és milyen irányban, milyen helyzetben vagyunk a gravitáció irányához képest.

Amit DeAngelis és munkatársai felfedeztek, az agy középső temporális régiója a vizuális és a egyensúlyunk nyújtotta információkat kombinálja, hogy becslést készítsen a távolságról. Azaz az agy egyesíti a vizuális rendszert egy olyan becsléssel, hogy mi magunk vagy pontosabban a fejünk mennyit mozog, vagy forog a vesztibuláris információk alapján. Ebből pedig kikövetkeztethető a távolság

Nagyon valószínű, hogy ez a rendszer működik bennünk a távolságbecslésre. Az egyensúlyi információk az agytörzsre, a kisagyra és a cortex különböző részeire is kiterjednek, azaz ezek az információk széles körben elérhetők és integrálhatók más érzékszervekbe. A látással való kapcsolatát bizonyítja az úgynevezett vesztibulo-okuláris reflex , amely automatikus szemmozgást hoz létre, hogy pontosan kompenzálja a fej mozgását, s így a látásunkat állandó és rögzített állapotban tarthatjuk.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.