Nemrégiben jelent meg a Science tudományos folyóiratban az a cikk , amely ismerteti annak a receptornak a felfedezését, amely feltételezhetően a negatív hangulatok szabályozásáért felelős az agy egy kevésbé feltárt és megértett részén. A felfedezés azért nagy jelentőségű, mert a jelenlegieknél sokkal célzottabb gyógyszereket eredményezhet egyes pszichés betegségek kezelésére. A tanulmány Marco Diana és Yo Otsu, a Sydney Egyetem és a Kolling Intézet kutatói, valamint francia, kanadai és magyar tudósok részvételével nyolc évig tartó munkával készült el. A tanulmány magyar szerzője Mátyás Ferenc neurobiológus , az MTA Természettudományi Kutatóközpont, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársa.
A tudósok a receptort az emberi agy közepén, a medialis habenulában egy kevéssé tanulmányozott területen találták meg. Yo Otsu elmondta, hogy kollégáival együtt úgy vélik, ez az úgynevezett glicin-kapujú NMDA (N-metil-D-aszpartát) receptor szerepet játszik a negatív hangulatok szabályozásában . Maga a mediális habenula - amelynek funkcióját nem pontosan értik - feltételezésük szerint a negatív motivációs állapotokkal kapcsolatos feladatokat lát el. "Tudtuk, hogy a felnőtteknél a medialis habenulában találhatók a GluN3A alegységek, és az ezekkel az alegységekkel létrejövő NMDA receptoroknak valószínűleg eltérőek a tulajdonságaik. De arra nem számítottuk, hogy megtaláljuk ezt a receptort"- mondta Dr Otsu a Sydney Egyetem kutatási portálja szerint.
Száműzik a mellékhatásokat
Az NMDA-receptorok általában két különféle ingerületátvivő-molekula - a glutamát és a glicin - megkötéséhez és aktiválásához szükségesek. A nemzetközi kutatócsapat által felfedezett receptornak azonban csak egy neurotranszmitterre - a glicinre - van szüksége az aktiválásához. "A receptorok irányítják az agyműködést, és a (szakterületen használt) jelenlegi gyógyszerek körülbelül 40 százaléka ezeket célozza. Ezért ennek a ritka receptornak a felfedezése, valamint a szorongás és a negatív tapasztalatok modulálásában játszott szerepe azt jelenti, hogy rendkívül specifikus célpont lehet a hangulatszabályozó gyógyszerek számára" - mutatott rá a kutatás vezetője. Elmondta azt is, hogy a pszichiátriai gyógyszereknek gyakran vannak mellékhatásaik, mert nem specifikusak és az egész agyra hatnak. A mostani felfedezés sokkal célzottabb, kevesebb mellékhatással járó gyógyszerek előállításának lehetőségét kínálja.
Az eredmények többféle jövőbeli gyógyszerre hatással lehetnek, többek között a fájdalomcsillapításra az agynak azon a részén található receptor alegységgel, amelyről már tudják, hogy hozzájárul a fájdalomhoz. A Kolling Intézetben most új kutatások indulnak annak érdekében, hogy jobban megértsék az újonnan talált receptor szerepét. A végső céljuk, hogy gyógyszereket fejlesszenek ki a megcélzására, ami Yo Otsu szerint előrelépést eredményezhet a mentális egészség és a fájdalomcsillapítás terén. Karin Aubrey, a Sydney Egyetem fájdalomcsillapítási kutatóintézetének tudósa szerint Otsu jelenlegi munkája és az elért eredmények az agykutatás egy teljesen új területét nyitják meg.
Negatív tapasztalatok feldolgozása
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezen a területen azonban nem csak a Yo Otsu vezette kutatásból vették ki a részüket a magyar neurobiológusok. Egy teljesen magyar tudósokból álló csapat szintén a Science folyóiratban tette közzé eredményeit pár nappal ezelőtt. Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.
Ahhoz, hogy megóvjuk magunkat a ránk nézve ártalmas hatásoktól, eseményektől, meg kell tanulnunk, hogy melyek ezek. Nem véletlenül mondjuk arról, aki valamilyen kellemetlen hibát követett el, hogy "egyszer már megégette magát". Úgy tanulhatunk ezekből a hibákból, ha az agy összeköti a negatív tapasztalatot a kontextussal. Sőt összekapcsolja a negatív tapasztalatot, illetve a kontextust a megfelelő elhárító viselkedéssel is. Például, ha a szakács hozzáér a forró serpenyőhöz, azonnal elkapja a kezét, és megfogja a hideg fülcimpáját. Eközben még mélyebben tudatosul agyának belső "pozitív/negatív értékelésért" felelős dopaminerg rendszere segítségével, hogy a serpenyő akkor is veszélyes, ha nem feltétlenül néz ki annak. A negatív tapasztalat, a kontextus és a viselkedés információcsomagját a hippokampusz segítségével raktározzuk el a memóriánkban, hogyha ilyen helyzetbe kerülünk legközelebb, ne kövessük el újra ugyanazt a hibát - írja az MTA portálja .
Ez is érdekelhet
Azok az agyterületek, amelyek ebben a mechanizmusban szerepet játszanak, már ismertek voltak a kutatók előtt, de azt nem tudták, hogy mi hangolja össze a részfolyamatokat. A magyar tudóscsoport felismerése éppen erről szól, s eredményeik új depressziókezelési módszerekhez is vezethetnek. Kiderítették, hogy az agytörzs egy medián raphe régió (MRR) nevű területén egy korábban még nem ismert sejtpopuláció áll a háttérben, amely egy bizonyos fehérjét (vezikuláris glutamáttranszporter 2, vGluT2) tartalmaz. A kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat - agitált, agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés - váltották ki, amelyekre a negatív hatásokat kezelő teljes rendszer bekapcsolása esetén számítani lehetett. A gátlása pedig megakadályozta a negatív élmények megtanulását.
Legjobban: