Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) az Európai Unió egyik szerve. Partnerük az EIT Health, amely a világ egyik legnagyobb egészségügyi innovációs kezdeményezése. Elsősorban Európa vezető egészségipari és gyógyszeripari vállalatait, valamint a kontinens legjobb egyetemeit és kutatóintézeteit fogja össze. Céljuk az egyetemi tudásra alapozva új innovatív termékek és szolgáltatások piacra vitele. Jellemző adat, hogy az EIT 2008-as alapítása óta az EIT Health és társszervezetei révén több mint 40 millió eurónyi forrást irányított már Magyarországra az elmúlt években, és több mint 100 ígéretes hazai start-upot támogatott.
Fürjes Balázs Zoltán az EIT Health InnoStars ügyvezetője. Fő feladata, hogy felkutassa és piachoz segítse az egészségügyi fejlesztésekben érdekelt magyarországi és más európai startupokat. A szakember előtte a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. koncepciójának kidolgozója és elnöke, a Századvég Gazdaságkutató Zrt vezérigazgatója, az Invitel Zrt. felső vezetésének tagja, valamit a The Boston Consulting Group stratégiai tanácsadója is volt. Villamosmérnök (BME), MBA diplomáját az Insead-on, jogi szakokleveles mérnöki végzettségét az ELTE-n szerezte.
HáziPatika.com: Számodra mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok az idei EIT Health Summiton?
Fürjes Balázs Zoltán: Nekem az volt a legfontosabb, hogy a partnereink ott lehettek a neves Karolinska Egyetemen, és jövőbeli projektekről beszélgethettek a világ élvonalába tartozó egészségügyi szakemberekkel, befektetőkkel, kutatókkal, és vállalati döntéshozókkal. Ahogy az egyik partnerem megfogalmazta: „ott ülünk az asztalnál, ahol a jövőt meghatározzák”.
HáziPatika.com: Merre haladnak az egészségügyi innovációk, mik a legújabb trendek a konferencia alapján?
F. B. Z.: Két trendet emelnék ki. Az egyik az adatalapú kutatás és fejlesztés. Például a betegek környezeti adatait, életmódját (városi légszennyezettség, ülőmunka, dohányzás, stb.) elemezve pontosítani lehet a betegség okozati összefüggéseit és a kockázatokat, akkor is, ha a tünetek még nem alakultak ki. Ráadásul mesterséges intelligenciával hatékonyabban lehet előre jelezni a betegségeket. Különösen a DNS-adatbázisokkal történő összekötésük forradalmasíthatja a diagnosztikát, így hatékonyabbá teheti a kezeléseket is.
A másik trend a digitalizáció. Egyrészt maga az egészségügy is digitalizálódik, a papíralapú folyamatokat lassan felváltja az elektronikus ügyintézés. Másrészt a jövő kórháza összeépül a mesterséges intelligenciával, a távfelügyelettel, amely a betegirányítást teheti sokkal hatékonyabbá. Ezt úgy kell elképzelni, mint a mai légitársaságok működését. A páciens kap egy kódot, amellyel bejelentkezik a kórházba, és minden vizsgálat akkor történik, amikor az elő van írva. Vagy el sem kell mennie a kórházba, mert az orvosi vizsgálat az otthonából történik távfelügyelet keretében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Mikor lesz ebből valóság Magyarországon?
F. B. Z.: Azért haladunk ebbe az irányba. A Semmelweis Egyetem dermatológia vizsgálatait például már mesterséges intelligenciával végzik. Ugyanakkor a hazai fejlődés szigetszerű, azt egyéni kezdeményezések működtetik. Rendszerszinten ehhez sokkal több kell, például az, hogy a kórházi beszerzések ne csak a bevált hagyományos eszközöket ismerjék el. Véleményem szerint, amíg a hazai kórházak a túlélésre játszanak, itt nem lesz innováció, mert ez nekik így kockázat és teher.
HáziPatika.com: Milyen új egészségügyi innovációkat emelnél ki a nemzetközi és a hazai mezőnyből?
F. B. Z.: Szerencsére rengeteg sikertörténet van, és nehéz egyet kiemelni, de ha mégis kellene, akkor az a magyar Appercell. A Bencsik András és Grand László által 2018-ban alapított vállalat az állatkísérletek kiváltásával tenné hatékonyabbá a gyógyszerfejlesztés folyamatát. Ami a nemzetközi egészségügyi startupokat illeti, a Catapult versenyünk győztesei közül emelnék ki kettőt.
A 2020-as biotechnológiai kategória második helyezettjét, a német PhagoMed-et a BioNTech vásárolta fel tavaly. A cég az antibiotikumok alternatíváját kutatja, mert szakértők szerint a baktériumok hamarosan rezisztenssé válhatnak az antibiotikumokra. Szintetikus lizineket fejlesztenek, amelyek a célzott antibakteriális szerek új osztályát eredményezi, és forradalmasíthatja a bakteriális fertőzések kezelését. (A lizinek a bakteriofágok által termelt enzimek, amelyek lebontják a baktériumok sejtfalát, és ezáltal elpusztítják a baktériumokat. A lizinek azon túl, hogy a Földön a leggyakrabban előforduló és legváltozatosabb élőlények, nagyon precízek is, ami azt jelenti, hogy szelektíven csak bizonyos baktériumcsoportokat ölnek meg - a szerk.).
Az olasz PatchAIt megoldásának célja a betegek klinikai kutatásokba és a gyógyítási folyamatba való bevonásának megkönnyítése. Intelligens platformjuk empatikus virtuális társként személyre szabott, emberközpontú interakciókat biztosít a betegek számára, és valós idejű adatokat gyűjtve igyekszik biztonságosabbá, gyorsabbá és olcsóbbá tenni a klinikai tesztek hatékony lebonyolítását.
HáziPatika.com: A magyar startupok hol helyezkednek el az orvosi innováció terén az európai mezőnyben?
F. B. Z.: Ötletből sok van. Céget építeni az ötletből sokkal nehezebb. Tehát amikor tőkét kell bevonni, céget kell alapítani, és ehhez fel kell adni a tulajdonrészből, a kontrollból, akkor már nem olyan együttműködők az alapítók. Általában is azt lehetne mondani, hogy a magyar startupperek bizalmatlanok a befektetőkkel kapcsolatban. Pedig a nemzetközi színtérre való kilépéshez ez elengedhetetlen. A lengyelek, a románok például jobban együttműködnek, így gyorsabban lépnek ki globálisan, mint a magyarok.
HáziPatika.com: Miért bizalmatlanabbak a magyarok?
F. B. Z.: Sokszor látom, hogy a befektetés után is kontrollt akarnak az alapítók. Hogy ez most kulturális különbség, vagy a korábbi rossz tapasztalataik befolyásolják őket, azt nem tudom, de tény, hogy nagyon nehéz velük céget, csapatot építeni.
HáziPatika.com: Milyen megvalósult magyar innovációkról beszélhetünk?
F. B. Z.: Sok ilyen van, a teljesség igénye nélkül felsorolok néhányat a közelmúltból. Az IT-MEDicine
magzatokat védő diagnosztikát, a Clavicont egy neurológiai és pszichológiai
diagnózisok felállítását támogató eszközt dolgozott ki. Utóbbi a Parkinson kór
kezdeti tüneteit tudja kimutatni. A DiabTrend egy olyan, cukorbetegek
számára készült okos naplózó alkalmazást fejlesztett, amely az adatok
folyamatos elemzésével felügyeli a vércukorszintet és figyelmeztet annak
veszélyes változásaira, a HepC a Hepatitis B és C vírusa ellen küzd. A Spicy
Analytics egészségügyi adatgyűjtéssel és a komplex adatokon nyugvó,
szofisztikált módszertanok segítségével történő adatelemzéssel és
modellezéssel foglalkozik. Az Insimu betegszimulációs oktatási platformmal könnyíti az orvosok oktatását, eszközüket számos oktatási intézmény megvásárolta a világon.
Legjobban: