Az elmúlt 15 évben tapasztalt javulás ellenére a várható élettartam Magyarországon továbbra is évekkel elmarad a legtöbb uniós országhoz képest. Jelentős különbségek figyelhetőek meg a különböző társadalmi-gazdasági csoportok egészségi állapotában, amelyek oka a kockázati tényezőknek való nagyobb mértékű kitettségben, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekben keresendő. A magyar egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, az egy főre jutó egészségügyi költés csupán körülbelül az uniós átlag fele. Ezek a megállapítások egy átfogó tavalyi uniós tanulmányból ( State of Health in the EU Magyarország Egészségügyi országprofil, 2017 ) származnak, amelyet az OECD, a European Observatory on Health Systems and Policies az Európai Bizottsággal együttműködésben készített el.
Várható élettartam
Magyarországon 2015-ben a születéskor várható élettartam 75,7 év volt, ami emelkedést jelent a 2000-ben mért 71,9 évhez képest, de még mindig közel öt évvel elmarad az uniós átlagtól (80,6 év). A nemek és a társadalmi-gazdasági csoportok közötti különbség jelentős. A magyar férfiak születéskor várható élettartama csaknem hét évvel rövidebb, mint a nőké (72,3 év, szemben a nők 79 évével). A legalacsonyabb iskolai végzettségű magyar férfiak pedig átlagosan kilenc évvel kevesebbet élnek, mint a legmagasabb iskolai végzettségűek. Ez a különbség leginkább az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokhoz tartozók körében megfigyelhető szív- és érrendszeri betegségek és rák miatti magasabb halálozási ráta következménye.
A magyar felnőttek több mint negyede napi rendszerességgel dohányzott 2014-ben. Az alacsony iskolai végzettségűek körében a dohányzás több mint kétszer gyakoribb, mint a legiskolázottabbak között. Nőtt az elhízás gyakorisága is: a magyar felnőttek több mint ötöde volt túlsúlyos 2014-ben. A serdülők körében megfigyelt ártalmas alkoholfogyasztás szintén fontos kockázati tényező: a magyar 15 évesek 38 százaléka életében már többször is berúgott (szemben a 25%-os uniós átlaggal).
A hátrányos szociális helyzet növeli a kockázati tényezőknek való kitettséget Magyarországon. A jövedelmi egyenlőtlenség és a (relatív) szegénységi arány 2007 óta nőtt, ahogy emelkedett a szociálisan hátrányos helyzetben lévők száma is: a magyarok 35%-a él anyagi nélkülözésben, ezen belül pedig 19% súlyos nélkülözésben, szemben a 17, illetve 10%-os uniós átlaggal. A rosszabb élet- és munkakörülmények, a nagyobb stressz és az egészségtelen életvitel miatt ezek az alacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó emberek sokkal inkább kiteszik magukat a káros kockázatoknak.
Az egészségtelen életmód nagymértékben hozzájárul Magyarországon a kedvezőtlen népegészségügyi mutatókhoz. Hazánkban a betegségek okozta összes teher 40%-a - a funkcióvesztéssel korrigált életévekben mérve 2015-ben - az egészségtelen életmódnak tulajdonítható. Az EU-ban ez a negyedik legmagasabb arány Románia, Bulgária és Litvánia után. A táplálkozási kockázatok , a dohány- és alkoholfogyasztás, valamint a mozgás hiánya a legfőbb egészségmagatartási kockázati tényező, amely Magyarországon hozzájárul az egészséges életévek elvesztéséhez.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egészségügyi rendszer teljesítménye
Magyarországon az egészségügyi kiadások jóval az uniós átlag alatt vannak, az utóbbi évtizedben pedig tovább nőtt ez a különbség. Nálunk az állam 2015-ben fejenként 1428 eurót költött egészségügyre (ami a GDP 7,2%-a), ez pedig körülbelül fele a 2797 eurós uniós átlagnak (a GDP 9,9%-a). Az egészségügyi költések csupán kétharmada származik állami forrásokból. A zsebből fizetett kiadások (közvetlen lakossági hozzájárulás) magas szintje is magyarázza, hogy viszonylag magas azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek katasztrofális egészségügyi kiadással szembesülnek.
A hatékonyságban bizonyos területeken van javulás, hazánk mégis az egyik olyan uniós ország, ahol a legmagasabb a gyógyítással elkerülhető halálozások arányszáma , ami azt jelzi, hogy bőven van javítanivaló az időbeni hozzáférésen a hatásos egészségügyi ellátáshoz életveszélyes állapotok esetén.
Viszonylag nagyszámú alacsony jövedelmű magyar háztartás számol be kielégítetlen egészségügyi szükségletekről. Az egészségügyi rendszer folyamatos alulfinanszírozottságának felszámolása elengedhetetlen feltétele, hogy a teljes népesség számára javuljon a hozzáférés a jó minőségű ellátáshoz. Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészségi állapotban meglévő egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
Fő halálokok
A fő halálokot Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek , valamint a rák jelenti továbbra is a nők és a férfiak körében egyaránt. Ezek a betegségek okozták 2014-ben 35 ezer nő (az összes haláleset 55%-a) és több mint 27 ezer férfi (az összes haláleset 45%-a) halálát.
Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ebből faladó állapotok miatt igényelt kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható.
A konkrétabb halálokokat vizsgálva azt látjuk, hogy Magyarországon számos haláleset megváltoztatható életmódbeli kockázati tényezőkhöz kapcsolódik. Az ischaemiás szívbetegségek messze a legtöbb halálesetet okozták 2014-ben, utánuk következett a szélütés és a tüdőrák. Az EU-ban Magyarországon a harmadik legmagasabb a tüdőrák miatti halálozási arányszám, ami egyértelműen mutatja a folyamatosan magas dohányzási arány hatását.
Az Alzheimer-kór és más demenciák miatti halálesetek száma szintén gyorsan emelkedik Magyarországon, ami a népesség elöregedését, a jobb diagnosztizálást, a hatékony kezelések hiányát, valamint a pontosabb kódolást tükrözi. Ugyanakkor az öngyilkosságból és a balesetekből származó halálesetek számában 2000 óta megfigyelt csökkenés azt jelzi, hogy pozitív fejlemények is történtek.
A szív- és érrendszeri betegségek, valamint a rákos megbetegedések mellett Magyarországon a mozgásszervi problémák, a mentális egészségi problémák és a cukorbetegség gyakorolja a legnagyobb hatást a funkcióvesztéssel korrigált életévekre ( DALY ). (A DALY a konkrét betegségek és kockázati tényezők következtében elvesztett életévek számának becslésére alkalmazott mutató. Egy DALY egy elvesztett egészséges évet jelent.)
Az európai egészségfelmérésből, önbeszámolásból származó adatok alapján minden harmadik magyar magas vérnyomásban szenved, és minden huszadiknak asztmája van. Ugyanakkor a krónikus depresszió előfordulási gyakorisága csupán mintegy 5%, ami az uniós átlag (7%) alatt van, ez azonban az állapot alacsonyabb arányú felismerésének is tulajdonítható.
Habár Magyarországon a bejelentett új HIV-fertőzések száma az uniós átlag alatt van, aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt évtizedben több mint két és félszeresére emelkedett az esetek száma (100 ezer fős népességen belül 1 eset 2005-ben, míg 2,7 eset 2015-ben). Az új eseteket főként a 20-49 év közötti felnőttek körében észlelték, és a fertőzés elsősorban férfiak közötti szexuális kapcsolat útján terjedt, ami fokozottabb erőfeszítéseket követel meg a megelőző intézkedések ösztönzésében. Az új HIV-fertőzések számának növekedése az új AIDS-esetek számának emelkedését eredményezte.
Szomorú önbevallás
Ez is érdekelhet
A magyarok között a jó egészségi állapotról beszámolók aránya az ötödik legalacsonyabb az Unión belül. A magyarok alig több mint fele (56%) tartja úgy, hogy jó egészségi állapotban van, ami az egyik legalacsonyabb arány az EU-ban. A férfiak gyakrabban tartják magukat egészségesnek: 60%-uk számolt be arról, hogy jó egészségi állapotnak örvend, szemben a nők 54%-ával. A társadalmi-gazdasági csoportok között már nagyobb különbség figyelhető meg: a legmagasabb jövedelmű ötödbe tartozók csaknem háromnegyede (72%), míg a legalacsonyabb jövedelmű ötödbe tartozóknak csupán fele (52%) számolt be jó egészségi állapotról.
Legjobban: