A bél mikrobiomja a bélben élő baktériumok komplex közössége, amelyet mintegy 100 ezer billió baktérium alkot, ami tízszer több, mint a testünk sejtjeinek száma. Ezek a mikroorganizmusok 300-1000 különböző fajhoz tartoznak, és a súlyuk 1-2 kilogrammra tehető. A génjeik száma eléri a 3,3 milliót, ami százötvenszer több, mint a humán genomban található gének száma. Nem csoda, hogy a bélmikrobióta egyfajta "szuperszervként" a szervezet csaknem minden fontos funkcióját befolyásolja. Rendkívüli változékonysága elősegíti a szervezet környezethez való alkalmazkodását, de a baktériumok rendellenes működése esetén e funkciók zavara miatt olyan betegségek alakulnak ki, melyek kezelésében a mikobióta helyreállításának fontos szerepe lehet - írta a Magyar Tudomány folyóiratban két tudós orvos Halmos Tamás és Suba Ilona.
Az állati modellek kimutatták, hogy számos tényező van, ami jelentősen megváltoztathatja a bél mikrobióta összetételét, ideértve a genetikát, a szülési módot, a csecsemő etetésének módját, a gyógyszerek, különösen antibiotikumok használatát és az étrendet. Az így kialakuló különbségek például hatással vannak a krónikus gyulladások vagy a 2-es típusú cukorbetegség és egy sor más rendellenesség kialakulására is.
Kiszorítják a jó baktériumokat
Az utóbbi időben arra is rájöttek, hogy a szervezetet érő másféle hatások, különösen a kórházi tartózkodás is veszélyt jelenthetnek a bél baktériumai számára. A tesztek azt mutatják, hogy az intenzív osztályon kezelt emberek beleit igen gyorsan, néhány nap elteltével belakják különböző kórokozók , miközben az egészségünket támogató bélmikrobákat kiszorítják. Ez a változás pedig hosszú távú következményekkel járhat a legyengült emberek esetében.
A széles spektrumú antibiotikumok erőteljes használata, az emberek csövön keresztül történő táplálása és a lélegeztetőgép használata mind hozzájárulhat a hatáshoz - állítja a vizsgálatot végző csoport. "Nagyon ijesztő felefedezés volt. Meglepődtem. Úgy értem, azt gyanítottam, hogy valami ilyesmi zajlik, de megrökönyödtem a változások mértékén" - idézte a New Scientist tudományos magazin Mark Pallen mikrobiológust, aki a brit Quadram Intézetben a kutatást vezette.
Az intenzív kezelések hatását a bél mikrobiomjára úgy mérték fel, hogy a kutatócsoportot 24 hónapon át nyomon követte, a trauma, szívroham, rák és egyéb vészhelyzetek miatt bekerült betegek állapotát egy 10 hónapos időszakban a birminghami Erzsébet királynő kórházban. A vizsgálatokat ismertető tanulmány szerint sok olyan beteg volt (25 és 85 év között elég nagy életkorbeli szóródással) akik nem voltak az eszméletüknél vagy akiket altatásban tartottak. Miután a családtagoktól engedélyt szereztek, a tudósok székletmintákat vettek ezekből az egyénekből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az antibiotikumok veszélyei
A mintákból kivonták és szekvenáltak a DNS-t , hogy meghatározzák, mely mikrobák vannak jelen, és ez változott-e a kezelés során. A betegek kétharmadánál a mikrobiális sokféleség jelentős mértékben csökkent a kórházi tartózkodásuk vizsgált szakaszában. A legnagyobb változások a meropenem nevű antibiotikum intravénás alkalmazásához kapcsolódtak.
"A bélben általában gazdag és sokszínű mikroflóra található. Ezekben a betegekben azonban ez a sokszínűség a szemünk láttára omlott össze, s egyetlen mikroorganizmus vált dominánssá, amely nagyon nagy mennyiségben szaporodott el - közölte Pallen. A kutatók leggyakrabban azt találták, hogy a betegek belében az Enterococcus faecium dominált, egy gyakori baktériumkórokozó. Ez problémát jelent, mivel ez a mikroba tovább terjedhet a bélből, és károsíthatja a szervezet más részeit, ideértve a tüdőt. Ha pedig eléri a véráramot, halálos is lehet. Különösen aggasztó, mutatott rá a kutatás vezetője, hogy a tanulmányuk bizonyítékokat talált arra is, hogy az E. faecium egyetlen törzse három beteg esetében emberről-emberre is átterjedt.
Ez is érdekelhet
A kutatás kis betegszáma miatt nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, ám az eredmények összhangban állnak más vizsgálatokkal - mondta Joost Wiersinga az amszterdami Akadémiai Orvosi Központban kutatója. Noha az intenzív kezelés elsődleges célja az életmentés, Wiersinga szerint az orvosok többet tehetnének a bélbaktériumok zavarásának minimalizálása érdekében. Kifejtette: "ha antibiotikumokat kell adnia, akkor adjanak. De gondoljanak arra is, hogy melyik antibiotikumot, mennyi ideig lehet biztonságosan használni, és időben hagyják abba az alkalmazását.
