Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben véglegesítette azt a jelentést , amelyet január végén és február elején Vuhanban helyszíni vizsgálatokat végző - 34 nemzet tudósaiból verbuválódott - szakértői csoport állított össze. Ebből az derül ki, hogy a laboratóriumi "szivárgásból" kiinduló járvány elmélete valószínűtlen. Ugyanakkor a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz közölte: "A jelentés nagyon fontos, de csak a kezdet. Még nincs vége a kutatásoknak, mert a vírus forrását nem sikerült megtalálni."
A WHO szakértői a vuhani vizsgálat alapján négy hipotézist állítottak fel arról, mikor és honnan indulhatott a járvány. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vírus valószínűleg nem terjedt el széles körben, vagy nem "szökött ki" egy laboratóriumból december előtt.
"Ki tudtuk mutatni, hogy a vírus már 2019 decemberében keringett a vuhani piacon. Nagyon sok jól követhető nyomra bukkantunk, és arra számítunk, hogy ha nem is mindegyiket, de sokat követni tudunk, mert a világnak joga van megérteni, mi miért történt, és hogyan lehet megakadályozni, hogy újra megtörténjen" - jelentette ki Peter Ben Embarek, a WHO vizsgálatának vezetője. Szerinte ez a mostani nem az utolsó kutatás volt a témában - állítja a fejleményeket ismertető cikkében a Nature tudományos folyóirat.
A vuhani piac járványa?
A vuhani élemiszerpiacon 2019 decemberében és 2020 januárjában fordultak elő COVID-19-es esetek . A decemberben tünetekkel küzdő mintegy 170 ember kétharmada számolt be arról, hogy nem sokkal korábban élő vagy elhullott állatokkal érintkezett, és tíz százalékuk Vuhanon kívül is járt. Kínai kutatók szekvenálták a SARS-CoV-2 genomját e csoport néhány tagjánál, és megállapították, hogy a legkorábbi nyolc szekvencia azonos volt, és a fertőzött embereknek köze volt a piachoz. Ezért arra gyanakodtak, hogy a járvány ott tört ki.
Csakhogy a kutatók azt is megállapították, hogy ezek a genomok némileg eltérnek azoktól, amelyeket néhány más, korai esetnél mutattak ki, és amelyek közül néhány a piachoz kapcsolódik, mások viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a koronavírus valószínűleg "fű alatt" terjedt el egyes közösségekben, és véletlenül előfordult a piachoz valamilyen módon kapcsolódó embereknél is - írja a WHO jelentése .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Egy másik lehetőség, hogy egy olyan gazdaságban tört ki a járvány, amely állatokat szállított a piacra. Számos, a SARS-CoV-2 kissé eltérő variációival fertőzött állatot eladhattak Vuhan piacain, ami az emberekben többszörös fertőzést válthatott ki - véli Eddie Holmes ausztrál virológus, a kutatócsapat tagja.
Márpedig a vuhani piacon rengeteg állatot adtak el. A 2019. decemberi feljegyzések tartalmaznak adatokat baromfiról, borzokról, nyulakról, óriás szalamandrákról, krokodilokról és még sok más állatfajról. A jelentés szerint kínai tisztviselők állítják, hogy a piac nem értékesített élő emlősöket vagy illegális, vadon élő állatokat, de léteznek olyan nem ellenőrzött médiajelentések is, amelyek fotókat közöltek élő vadállatokról, például nyestkutyákról.
Kínai kutatók 2020 elején csaknem ezer mintát gyűjtöttek a vuhani piacon különböző felületekről: szemetesekből, vécékből, zöldségeket és állatokat árusító standokról, kóbor macskákból és egerekből. A minták többsége pozitív eredményt adott azoknak a standoknak az esetében, ahol a tenger gyümölcseit, élőállatokat és baromfit értékesítettek. A kutatók 188 állatból vettek mintát, viszont ezek mindegyike negatívnak bizonyult.
"De ez nem az összes állat, amit a piacon értékesítenek" - jegyezte meg Peter Daszak brit zoológus, a WHO csapatának tagja. Elmondta, hogy a kutatók visszamenőleg követték a piacra hozott haszonállatok útját. Kiderült, hogy három olyan tartományból származnak, ahol a SARS-CoV-2-höz hasonló koronavírusokat hordozó tobzoskákat és denevéreket is találtak. Noha a tobzoska- és denevérvírusok túlságosan távolinak bizonyultak ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 közvetlen elődei legyenek, Daszak szerint az értékesített állatok mégis adhatnak olyan nyomokat, amelyek igazolják, hogy a járvány a körükben, a származási helyükön kezdődött.
Szivárgás a laboratóriumból?
A WHO-tól a nagyközönség leginkább abban várt állásfoglalást, hogy a járvány keletkezhetett-e amiatt, hogy a Vuhani Virológiai Intézet laboratóriumából "kiszökött" a koronavírus. A legtöbb tudós szerint a bizonyítékok leginkább utalnak, hogy a vírus zoonózis következtében került át az emberre, azaz az eredeti fertőzés valamilyen állattól származik. Néhányan azonban támogatták azt az elképzelést, hogy a vírust szándékosan vagy véletlenül engedték ki egy laboratóriumból.
A tudóscsoport szerint az vuhani intézet kutatói elmondták, hogy a laboratóriumban senkinek sem volt antitestje a SARS-CoV-2 ellen, ami kizárja, hogy valaki egy kísérlet során fertőződött meg, és ezután elterjesztette a vírust a többiek között.
Azt is leszögezték, hogy nem tartottak a SARS-CoV-2 vírushoz hasonló élő vírustörzseket, illetve hasonló vírusok vannak ugyan Kínában, de állatokban és nem laboratóriumukban. A laborban mindenki kapott biztonsági oktatást és pszichológiai értékelést, emellett folyamatosan ellenőrzik a személyzet fizikai és mentális egészségi állapotát.
Daszak elmondta, hogy engedélyt kaptak bármilyen kérdést feltenni, és válaszokat is kaptak ezekre. A brit tudós szerint jelenleg egyetlen lehetséges "bizonyíték" van a laboratóriumból való vírusszivárgásra: az, hogy Vuhanban van egy legfelső biztonsági kategóriás víruslabor. Ennek ellenére e megállapításokat egyesek valószínűleg vitatják . A Nature szerint tudósok egy kis csoportja levelet küldött a médiának arról, hogy nem bíznának a vizsgálat eredményében, mert azt Kína kormánya szigorúan felügyelte.
Mások szerint a WHO kutatóinak következtetései szilárdnak tűnnek. Holmes szerint például a kínai kutatók őszintének tűntek. Matthew Kavanagh, a washingtoni Georgetown Egyetem globális egészségügyi kutatója pedig azt mondta, hogy nem hallott a laborból való szivárgásra utaló bizonyítékról. Elismerte azonban, hogy a szkeptikusok alaposabb vizsgálatot akarnak, mint amit a kínai kormány megengedett.
További rejtélyek
Vannak egyéb elméletek is a vírus felbukkanásáról és terjedéséről. Az egyik szerint az úgynevezett hűtőláncon - a fagyasztott és hűtött élelmiszerek forgalmazására szolgáló ellátási vonalon - keresztül juthatott el a vírus az emberhez. E forgatókönyv szerint a vírus valójában Kínán kívülről származhatott, de vagy az élelmiszerek csomagolásának felületén, vagy magában az élelmiszerben került be. Ez az elmélet tavaly nyáron nyert teret, és azóta már vannak arra utaló bizonyítékok , hogy a kórokozók hidegben hosszabb ideig képesek életben maradni. Arra viszont nincs közvetlen bizonyíték, hogy a SARS-CoV-2 az élelmiszerrel terjedő járványok közé tartozna.
Egyes tanulmányok szerint a COVID-19 már 2019 decembere előtt elkezdett terjedni. Ennek a lehetőségnek a feltárása érdekében a jelentés készítői megvizsgálták az emberektől 2020 januárjában gyűjtött SARS-CoV-2 szekvenciák elemzését. Becslésük szerint ezek a vírusok közös ősből fejlődtek ki 2019 november közepe és december eleje között. Ez a becslés nagyjából megerősíti a Science magazin legutolsó jelentésének megállapításait.
A kutatók ráadásul a halotti anyakönyvi kivonatokat is megvizsgálták Kínában, és a heti halálozások számának meredek növekedését tapasztalták a 2020. január 15-én kezdődő héten. Megállapították, hogy a halálozási arány először Vuhanban, majd két hét múlva Hubei tartomány szélesebb területén tetőzött, ami arra utal, hogy a járvány Vuhanban kezdődött. A jelentés adatokat is közöl a légúti fertőzések miatt ellátást kérőkről, ami szintén arra utal, hogy a COVID-19 csak januárban került felszálló ágba.
Mi magyarázza ezek után azokat a beszámolókat , amelyek az Olaszországban és Brazíliában 2019 októberében és novemberében terjedő SARS-CoV-2-ről szólnak? A WHO jelentése e vizsgálatokat meggyőzőnek nevezi, mivel a SARS-CoV-2 részleges szekvenciáin alapultak, ám ezek téves vírusidentitási esetek lehetnek. Ezzel azonban a SARS-CoV-2 korai terjedésének lehetőségét még nem zárták ki.
A rejtélyek sorának ezzel nincs vége. A jelentés elismeri annak lehetőségét, hogy a vírus a tobzoskákról vagy a nyércekről terjedt át az emberre. David Robertson, a Glasgow-i Egyetem vírusgenomikai és bioinformatikai vezetője azonban a National Geographicnak azt mondta , hogy a WHO munkacsoportjának jelentése a denevéreken kívül számos állatfajból vett mintát is említ. Az elemzések szerint a denevérek a rezervoárfajok (a kórokozót fenntartó gazdák) . "Így aztán amiatt kell aggódni, hogyan jutott el a denevérekből az emberbe. Valaki bement egy denevérek uralta területre, megfertőződött, majd vonatra szállt, hogy Wuhanba menjen?" - tette fel a kérdést.
A denevérek és az emberek közötti közvetlen átvitel lehetséges, mert tanulmányok kimutatták, hogy a dél-kínai Junnan tartományban a denevérbarlangok közelében élő embereknek vannak antitestjeik a denevérkoronavírusokkal szemben. Ám a legtöbb ember nem tölt sok időt denevérek közelében, kivéve a denevérkutatókat (akik általában védőfelszerelést viselnek). Így nem világos, hogyha a vírus közvetlenül a denevérekről ugrott át az emberre, akkor az első járvány miért éppen Vuhanban tört ki , 1500 kilométerre a jünnani denevérbarlangoktól.
Ráadásul a jelentés szerint még a közeli rokonságban álló denevérkoronavírusnak is évtizedekbe telne, amíg SARS-CoV-2-vé alakulna. Mivel a tudósok nem találtak olyan denevérvírust, amely a hiányzó láncszemet jelentené, a WHO csapata ezt az elméletet csak "lehetségesnek és valószínűnek" értékelte.
Négy elmélet él jelenleg, amelyek valószínűségük szerint a következők:
- átterjedés állatokról emberre köztes gazdán keresztül. (A WHO szerint valószínű vagy nagyon valószínű.)
- közvetlen átterjedés az állatokról az emberre. (A WHO szerint lehetséges vagy valószínű.)
- fertőzés hűtött vagy fagyasztott élelmiszereken keresztül. ( A WHO szerint lehetséges.)
- laboratóriumi szivárgás. (A WHO szerint rendkívül valószínűtlen.)
Ez is érdekelhet
Mindezek alapján, ahogy Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz és Peter Ben Embarek is mondta, a kutatásoknak folytatódniuk kell.
