A magyarok egészségi állapota a legrosszabbak között van az Európai Unióban. A 40 éves magyar férfiak életkilátása 2014-ben 6,8, a 40 éves nőké pedig 4,8 évvel volt rövidebb, mint az EU 15-országok átlaga. A magyarok életkilátásai hosszú távon is alig javultak, hiszen a férfiak 40 éves korban várható élettartama csupán 1,4 évvel volt hosszabb, mint 1960-ban. Azaz az elmúlt közel 60 évben végbement gazdasági-társadalmi változások mindössze ennyi eredményt hoztak. E mutatók kialakulásához hozzájárult, hogy bár bizonyos súlyos betegségek előfordulása nem tér el lényegesen az EU15 átlagától, a magyarok közül többen halnak bele ezekbe. Ez pedig az egészségügyi ellátás minőségének különbségére vezethető vissza.
A minőség pedig a szolgáltatások elérhetőségétől, az elérés egyenlőségétől, a szakemberek számától, képességeitől és képzettségétől, a megfelelő infrastruktúrától, a felszerelés nívójától, illetve a szervezettségtől függ. Ezekben Magyarország összességében elég rosszul áll . Az egészségügy reformjáról, átalakításáról, szükséges beruházásairól, szakemberellátottságáról hosszú ideje vita folyik , ami az utóbbi időben az állapotok tarthatatlanságának fokozódásával párhuzamosan egyre élesebbé vált. A hiányokra - a meglévő kereslet okán - egyre piacosodottabb válaszok születnek (a magánegészségügyi szolgáltatások térhódítása egyre jelentősebb), ami viszont a magas színvonalú és drágán elérhető elitellátás és a gyengébb közellátás szétválását eredményezi. Ez pedig negatívan hathat vissza az ország teljesítményére - éppen a bevezetésben említett logikai láncolat miatt.
Más országok járnak jól a magyar orvosokkal
A magyar egészségügy rengeteg uniós támogatást kapott a legkülönbözőbb fejlesztésekre, de nehézségeit paradox módon mégis jelentősen befolyásolja az egyik uniós alapjog, a munkaerő áramlásának szabadsága. A tekintélyes washingtoni politikai elemző lap, a Politico az Európai Bizottság adatainak vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott (és nem volt nehéz dolga), hogy a keleti és a déli tagországok tulajdonképpen orvosokat és egészségügyi személyzetet képeznek gazdagabb szomszédaik számára. Az unióban több orvos és ápolónő költözik egyik országból a másikba, mint bármely más erősen szabályozott szakmában, és az áramlás elsősorban keletről nyugatra, a szegényebb országokból a gazdagok felé halad. Emiatt pedig a donorországokban jelentősen megnehezül az egészségügyi ellátás fenntartása.
A kelet-, közép- és dél-európai orvosok, nővérek exodusának mozgatórugói egyértelműek a lap szerint: az egyes országokban nem egyformán kezelik a diplomásokat, illetve az egészségügyre fordított források is jelentős eltéréseket mutatnak. Egy észt orvos például átlagosan 600 eurót keres, míg onnan 100 kilométerre Finnországban már 2000-3000 eurós fizetések vannak, és miközben egy finn orvos 15 beteget kezel naponta, észt kollégája ennek a dupláját. Ezért a friss diplomás orvosok egyes évfolyamainak 30-40 százaléka is elvándorolt az országból.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Románia pedig 2009 és 2015 között elvesztette orvosainak felét. Néhány évvel azután, hogy Lengyelország csatlakozott az EU-hoz, ötöd- és a hatodéves orvostanhallgatói több mint 60 százaléka tervezett külföldi munkát. Szlovákiában körülbelül 15 ezer orvos volt, amikor 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, közülük 3800-an nyújtottak be azóta kérelmet diplomájuk külföldi elismertetésére. Hasonló folyamatok figyelhetőek meg Portugáliában és Görögországban, illetve az unióhoz legutóbb csatlakozott Horvátországban is, amely 2013 óta orvosai 5 százalékát elveszítette. Ezek a folyamatok pedig Magyarországon is igen ismerősek, ahonnan hatezer orvos vándorolt el, és a képzés nem tudja megoldani a pótlásukat . Ami annyiban nem csoda, hogy - és erre a Politico is felhívja a figyelmet - az orvosképzés hosszas és igen drága folyamat.
A lap Magyarországról szólva idézi az Emberi Erőforrások Minisztériumát, mely szerint az ország az elkövetkező 10 évben 6500 háziorvosának felét elveszítheti a kivándorlás és a nyugdíjazás miatt. Ennek megakadályozására egy sor intézkedést vezettek be (például megemelték az alapellátások finanszírozását ).
Ha nincs orvos, többen halnak meg
A nyugati szívóhatás a megtartó intézkedések ellenére sem fog enyhülni, különösen, amikor a fiatal szakembereket mozdítja meg. Az EU-ban minden harmadik orvos életkora meghaladta az 55 évet 2014-ben. A nyugdíjazási hullám miatt 2020-ra több mint 60 ezer orvos - az egészségügyi munkaerő 3,2 százaléka - hagyja el a szakmát minden évben az Európai Bizottság szerint. Néhány országban az orvosok és az ápolók létszámvesztesége már most komoly gondokat okoz. Romániában például - jelentések szerint - a lakosság 10 százaléka orvosi ellátás nélkül maradt. Mi pedig tudjuk, hogy Magyarországon is szép számmal vannak tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok. A magyarországi statisztikák azt is elárulják, hogy ahol nincs háziorvos, ott kétszer annyian halnak meg 65 éves kor alatt, mint ahol van.
Az OECD adatai szerint jelenleg a GDP valamivel több mint 7 százalékát költjük egészségügyre, míg a fejlett nyugati országok bőven 10 százalék felett fordítanak rá. A Magyar Orvosi Kamara nézőpontjából a kormányzat eddigi intézkedései nem elégségesek. A szervezet szerint évi 600-700 milliárd forintot - ami a GDP 2 százalékának felel meg - azonnal pótolni kellene, a felét bérre fordítva. Ez megindíthatná az egészségügyi szolgáltatások, az ellátásrendszer stabilizálását, és elérhetnénk a visegrádi országok átlagát.
Az emiatt javuló egészségügyi ellátással talán javulnának az esélyeink, hogy valamivel tovább éljünk. Ha csak a pénz döntene ebben.
Ez is érdekelhet
A HáziPatika. com szerkesztőségében nem hisszük, hogy ilyen kizárólagosság fennállna, de biztosak vagyunk abban is, hogy az egészségügy működtetésébe és fejlesztésébe folyamatosan - az uniós átlagot mind jobban megközelítve - be kell ruházni, mert ez hosszú távon hozzájárul Magyarország teljesítményének növekedéséhez, a jólét bővüléséhez. Az egészségügy elhanyagolása, "maradványelven" finanszírozása viszont fokozatos lemaradásunkhoz vezet. A ma induló Egészségügy rovat ezeket a folyamatokat fogja figyelemmel kísérni.
