Az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) a napokban zöld utat kapott a Pfizer által kifejlesztett vírusellenes tabletta, a Paxlovid, amely elvileg hatásosan alkalmazható a COVID-19 okozta megbetegedés ellen. A gyógyszert még nem engedélyezték az EU-ban, de pozitív véleményt kapott. A gyártó szerint olyan fertőzött felnőttek kezelésére használható, akiknél fokozott a súlyos betegség kialakulásának kockázata, azaz vészhelyzet áll fenn - írja a The Brussels Times . A másik gyógyszer a Merck és a Ridgeback Biotherapeutics együttműködésében kifejlesztett Molnupiravir, amely eredetileg influenzavírusok kezelésére szolgált volna. Ennek még vészhelyzeti alkalmazásra sincs uniós engedélye, Nagy-Britanniában viszont már megkapta azt.
A tablettaként szedhető Molnupiravir és a Paxlovid a placebo-csoporttal történő összevetést is tartalmazó klinikai vizsgálatok során figyelemre méltóan sikeresnek bizonyult a COVID-19 okozta megbetegedés miatti kórházi kezelés és halálozás megelőzésében . A szakértők ezért bíznak benne, hogy a gyógyszerek engedélyezése jelentős lépés lesz a COVID-19-járvány felszámolása felé.
Már Thor kalapácsa is a covidot üti
A koronavírus úgy pusztít a szervezetben, hogy behatol a sejtekbe, és átveszi az uralmat azok felett, hogy másolatokat készítsen magáról. A másolatok ezután kitörnek a sejtekből, más sejteket támadnak meg, gyorsan elterjedve a szervezetben. A Molnupiravir és a Paxlovid egyaránt a koronavírus szaporodásának megállítását célozza, de eltérő módszerekkel.
A Molnupiravir egy úgynevezett polimerázgátló , amely megakadályozza a vírus genetikai anyagának pontos másolását. Ezt azzal éri el, hogy a vírus genetikai anyagának egyik építőelemét utánozza, és így a vírus szaporodásakor beépül az RNS-be. Azaz összezavarja a vírus RNS-ének replikálódásáért felelős enzim (az úgynevezett polimeráz) hatását, így hibák, mutációk keletkeznek. A mutációk ezután újra és újra replikálódnak, amíg olyan sok mutáció nem lesz, hogy a vírus már nem tud tovább élni. Talán kicsit túlzó, de a gyógyszert Mjölnirről , vagyis Thor - a mennydörgés istene - kalapácsáról nevezték el.
"Az úgynevezett hibakatasztrófa-módszer hatékony, de egy kicsit kockázatos is, mert az emberi gazdaszervezet enzimjeit is érintheti" - mondta az NBC News-nak Katherine Seley-Radtke, a Maryland Egyetem vírusellenes gyógyszerek fejlesztésre szakosodott orvosi kémikusa. Egyes kutatások szerint a molnupiravirhez hasonló gyógyszerek a szervezet más enzimjeire is hatással lehetnek, ha hosszabb ideig adják őket, ami a baltimore-i vegyész szerint aggodalomra adhat okot. (A Molnupiravirt öt napig kell szedni.)
A Pfizer gyógyszere máshogyan piszkál bele az enzimekbe
A Pfizer gyógyszere két komponensből áll: egy PF-07321332 nevű kísérleti molekulából és egy meglévő gyógyszerből, a ritonavirból. Mindkettő proteázgátló, azaz a proteáznak nevezett enzimet akadályozza működésében: a nem funkcionális vírusfehérjék hosszú szálait kisebb, funkcionális szakaszokra vágja szét. Ha nincs vágás, nincs funkcionalitás, és a vírus nem képes szaporodni. A PF-07321332 magára a vírusra hat, míg a ritonavir megakadályozza, hogy más enzimek elpusztítsák a PF-07321332-t. A ritonavir ugyanezt a védekező szerepet tölti be a HIV kezelésére szolgáló vírusellenes gyógyszerkoktélokban is.
Mindkét gyógyszer esetében fontos a kezelés korai megkezdése. A klinikai vizsgálatok során a Merck és a Pfizer a tünetek jelentkezésétől számított öt napon belül kezdte meg a kezeléseket. "Ezek a gyógyszerek a fertőzés bármely szakaszában beadhatók a hatásmechanizmusuk alapján. Azonban hatékonyabbak a fertőzés korai szakaszában, mert a súlyosabb szövődmények és károsodások mindig a későbbi szakaszokhoz kapcsolódnak" - magyarázta a NBC Newsnek Fenyong Liu, a Kaliforniai Egyetem virológusa.
Seley-Radtke rámutatott, hogy minél tovább van ideje a vírusnak másolatokat készíteni magából, annál jobban fog terjedni. Ha a vírust korán megállítják, a következmények kevésbé lesznek súlyosak. A klinikai vizsgálatok egyik kezelés esetében sem számoltak be olyan kedvezőtlen mellékhatásokról, amelyek a placebóétól eltérőek lettek volna, ami a szakértők szerint ígéretes.
A tabletták nagy előnye
Az új gyógyszerek egyik fő előnye a meglévő COVID-19 elleni gyógyszerekkel szemben, hogy nem intravénásan, hanem tabletta formájában érkeznek. A remdesivir vírusellenes gyógyszer például egy polimerázgátló, amely a molnupiravirhez hasonlóan működik, és bizonyítottan hatásos a COVID-19 ellen, de csak intravénásan adható be. "Egy intravénás gyógyszer a világ számos részén nem praktikus. A kezelés elérhetősége nagyon fontos, legalább annyira, mint maga a gyógyszer hatékonysága" - világított ré Liu a tabletta formátum jelentőségére.
Seley-Radtke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a tabletták nemcsak a gyógyítás szempontjából fontosak, hanem a vírus terjedésének megállítása miatt is. "Az emberek körülbelül 80 százalékának nem kellene kórházba mennie. Nagyon korán elkezdhetnénk a kezelésüket, és azonnal leállíthatnánk a vírust, megakadályozva, hogy tovább terjedjen. Ez óriási dolog lenne" - állapította meg.
Az adatok szerint a Merck és a Ridgeback Therapeutics vírusellenes szere az enyhe vagy közepesen súlyos covidban szenvedő felnőttek körében - akiknél fennállt a súlyos betegség kialakulásának kockázata - a felére csökkentette a kórházi kezelés vagy a halálozás esélyét. A Pfizer a paxloviddal még ezt is túlszárnyalta, mert a vizsgálatok szerint a tabletta 89 százalékkal csökkenti a kórházi kezelés vagy halálozás kockázatát a leginkább veszélyeztetett emberek körében.
Az, hogy két különböző osztályba tartozó vírusellenes szer is sikerrel járt, komoly eredmény. Elképzelhető, hogy kombinált alkalmazásunk még hatásosabb lehet - írja a Conversation .
Az új gyógyszerek hatása azonban nem specifikus a SARS-CoV-2 okozta betegségre. A molnupiravir és a hozzá hasonló gyógyszerek más, RNS-vírusok által okozott betegségek ellen is hatásosak lehetnek. A hatóanyagot kezdetben nem is az új koronavírus ellen, hanem az influenza- és a légúti RSV-fertőzés kezelésére fejlesztették ki. A Pfizer gyógyszere által blokkolt proteáz pedig a legtöbb koronavírusban megtalálható, ami reményt ad arra, hogy soha többé nem kell gyógyszer nélkül szembenéznünk a SARS vagy a MERS új rokonával.
A sikeres vakcinák is réseket hagytak a védelmen
A COVID-19 elleni vakcinák nagyon sikeresek voltak a súlyos betegségek megelőzésében, de az oltóanyagok nem nyújtanak 100 százalékos védettséget, és a hatásfokuk csökkenése is problémát jelent. Ráadásul a beoltottak közül néhányan továbbra is súlyos állapotba kerülnek.
A Conversation arra is a rávilágít, hogy nagyobb távlatokban gondolkodva figyelembe kell venni a rezisztencia esélyét is. A cikket jegyző Alexander Edwards, a Readingi Egyetem biomedicinális technológiai docense rámutat: a molnupiravirral kapcsolatban nehéz elképzelni, hogy a vírus hogyan menekülhetne meg a "hibakatasztrófa" elől, amelyet a gyógyszer a genetikai anyagában okoz. De úgy véli, ahogyan az antibiotikum-rezisztencia elkerülése érdekében küzdünk, úgy ezeknek a vírusellenes szereknek a körültekintő alkalmazása is elengedhetetlen lesz.
A túlzott lelkesedés további okok miatt sem indokolt. Egyes laboratóriumi vizsgálatok ugyanis arra utalnak, hogy a molnupiravir - ami megzavarja a vírus genetikai anyagának szaporodását - hibákat idézhet elő az emberi DNS-ben, ez pedig elméletileg károsíthatja a fejlődő magzatot, a spermiumokat vagy a gyermekeket - figyelmeztet a New York Times . Az amerikai gyógyszerészeti hatóság, az FDA ezért még mindig mérlegeli a Merck engedélyezési kérelmét. A tanácsadók megjegyezték, hogy nem csak az anyát és a magzatot fenyegeti veszély: a kockázatok más betegekre is kiterjedhetnek, beleértve az apává válni kívánó férfiakat is. Bár ezek a kockázatok kevéssé ismertek, és a Merck szerint saját vizsgálatai nem találtak bizonyítékot arra, hogy a gyógyszer DNS-mutációkat okozna.
Az Észak-Karolinai Egyetem kutatócsoportja viszont mást talált. Harmickét napon keresztül tanulmányozták a molnupiravir alkalmazását izolált hörcsögsejtekben, és az körvanalazódott, hogy a gyógyszer valóban mutációkat idézett elő a DNS-ben. Ezek a mutációk hozzájárulhatnak a rák kialakulásához, vagy születési rendellenességeket okozhatnak a fejlődő magzatnál, esetleg a spermiumok elősejtjeibe való beépülés révén - írták a tanulmány szerzői. A gyógyszer csak az osztódó sejteket veszi célba, amelyek egy felnőttnél viszonylag ritkán fordulnak elő. (Ez szűkebb kockázatot jelent, mint más úgynevezett mutagének, például a sugárzás, amelyek minden típusú sejt DNS-ét károsíthatják.)
Jogos-e az aggodalom?
Ronald Swanstrom, a Chapel Hill-i Észak-Karolinai Egyetem HIV-kutatója, a hörcsögsejtes tanulmány egyik vezetője azt mondta a NY Timesnak, hogy még a felnőtteknél is elég osztódó sejt van - például a csontokban és a bélbélnyálkahártyában - ahhoz, hogy aggodalomra adjon okot. Azt is megjegyezte, hogy a férfiak folyamatosan osztódó spermasejteket termelnek, amelyek potenciális mutációkat hordozhatnak.
"Ennek a molekulának nagyon alacsony a mutagenitási kockázata. Ezt a gyógyszert öt napig alkalmazzák, és a cél a vírus gyors kiirtása. Ez nem egy hosszú távú kezelés" - mondta Roy Baynes, a Merck vezető orvosigazgatója egy interjúban . Ezért a gyógyszerészeti cég nem is fogadja el a hörcsögsejtes kísérlet eredményét - arra hivatkozva, hogy a sejtek állítólag túl hosszú ideig voltak kitéve a hatóanyagnak. Nyilván azt is figyelembe kell venni, hogy a hörcsögök nem emberek, és a laboratóriumban izolált sejtek nem azonos körülmények között találkoznak a hatóanyaggal, mint a természetes közegükben.
A folyamatosan osztódó sejtek miatt pedig a Merck eleve kizárta a terhes nőket a vizsgálatból. A várandós és szoptató anyák, vagy akik gyermekvállalást terveznek, semmilyen körülmények között nem kaphatnak ebből a hatóanyagból. Állatkísérletek is igazolták, hogy egy ilyen gyógyszer a magzatok számára nagyon veszélyes lenne. De még a pubertás korban járó gyerekekre nézve is, azaz ilyen típusú hatóanyagot csak felnőtteknél szabad alkalmazni.
Több szakértő azt is sürgette, hogy a kutatóknak engedélyezzék a molnupiravirt szedő emberek hosszú távú orvosi eredményeinek vizsgálatát. Ezek az adatok megmutathatják, hogy a gyógyszert szedők között a vártnál nagyobb arányban alakul-e ki rák, a magzatoknál pedig születési rendellenesség. Akárhogy is, meg kell bizonyosodni e gyógyszerek biztonságoságáról , hogy egy következő járvány esetében akár azonnal bevethetők legyenek, amivel lehetne venni, hogy a kitörés pandémiássá váljon.
A Pfizer koronavírus elleni tablettája körül kevesebb a vita, mert hatékonyabbnak tűnik, mint a Mercké, és szedése nem jár az emberi DNS mutációjának kockázatával. Nyilván ezért is engedélyezték meglehetősen gyorsan az EU-ban. De tudni kell, hogy az omikron-variáns okozta járványhullám idejére még csak nagyon korlátozottan vagy egyáltalán nem lesz elérhető. Később azonban nagyon is beleszólhat a coviddal zajló játszmába.
Legjobban: