Mostanában sok szó esett a katonai tábori kórházakról, miután megjelentek az ukrán határnál gyülekező orosz csapatok környezetében . Ez ugyanis egyértelműen a közelgő háború előjelének volt tekinthető, hiszen frontkórházra csak akkor van szükség, ha harcokban megsebesülő katonákat kell ellátni.
A tábori kórház ugyanis egy olyan létesítmény, amely orvosi támogatást, jellemzően sürgősségi orvosi ellátást nyújt a katonai konfliktusok sérültjei számára. Békeidőben ugyanilyen kórházakban látják el a természeti katasztrófák, esetenként a járványok miatt kezelésre szoruló embereket. (Emlékezetes, hogy a COVID-19-járvány miatt a Szent László Kórház udvarán , vagy éppen a New York-i Central Parkban is felállítottak egy tábori kórházat.) De távoli vidékeken is üzembe helyezhetnek ilyen ideiglenes létesítményeket, ahonnan hiányoznak az egészségügyi szakemberek, vagy valamilyen projekt, beruházás (például egy bányanyitás) szükségessé teszi egészségügyi központ telepítését is.
A tábori vagy terepkórházakról mindenkinek van valamilyen elképzelése, ha máshonnan nem, onnan, hogy látott olyan mozifilmeket, mint például a koreai háború idején játszódó szatírikus M*A*S*H . Az elmúlt évtizedekben azonban a tábori kórházak felszereltsége sokat fejlődött: ezek éppen olyan jól működhetnek, mint egy korszerű traumatológiai osztály, sőt, a háborús igényekhez alkalmazkodva, akár még túl is tehet azon.
Moduláris építkezés
A terepkórházak ma már nem egyszerű vaságyakkal berendezett sátortáborok, ahol lepedővel elválasztott részen az orvosok végtagokat amputálnak, vagy sebeket varrnak össze. Ezek inkább - funkciójukból fakadóan - sajátos mintázatban felállított modulárisan épülő egészségügyi telepek, amelyek speciális sátrakból, konténerekből, teherautókból, üzemeltetési (áramellátó, légkondícionáló, szellőztető) egységekből állnak. Az ilyen egészségügyi létesítményeknek azonnal üzemkésznek kell lenniük, ahogy felállítják őket. A modulok elrendezését ma már úgy tervezik meg, hogy a lehető legjobban kihasználják a teret, minél nagyobb kezelési kapacitást tegyenek lehetővé adott helyen, a lehetőségekhez mérten kényelmesek legyenek a kezelésre szorulók számára, és valamilyen privát teret is nyújtsanak. (Egy korszerű katonai terepkórház látványterve itt látható .)
A moduláris építési rendszer azt is lehetővé teszi, hogy elkülönítsék a speciális területeket, ami felgyorsítja a felvett személyek orvosi kezelését. Az egyik tábori kórházakra specializálódott fejlesztőcég, a spanyol ARPA EMC például a következő modulokkal számol a tábori kórházaknál: recepció és triázs (betegosztályozás); kisebb sérülések kezelésére biztosított helyiség; újraélesztő szoba; sürgősségi ellátás; sebészet; traumatológia; radiográfia; laboratórium; mintavétel; fogászat; műtét utáni ellátást biztosító részleg; szakorvosi rendelők; poszt-traumás kezelést végző részleg; váróterem; irodák és információs központ; helyiségek a személyzet számára; mellékhelyiségek, raktárhelyiségek.
A tábori kórházakat egészségügyi megfontolások alapján tervezik meg és állítják fel, de mégiscsak katonai célokat szolgálnak. Életeket mentenek, sebesülteket látnak el, szükség esetén eljuttatják őket a hátországba, de mindenképpen abban működnek közre, hogy a katonák - akik erre még képesek - minél előbb térjenek vissza az alakulatukhoz.
Az ellátás négy szintje
A modern terepi szolgáltatások alapvető jellemzője, hogy az egészségügyi erőforrásokat és képességeket elosztják a különböző parancsnoki szinteken, helyszíneken és különböző képességekkel ellátott létesítmények között. Ennek megfelelően az ellátásnak négy szerepköre , vagy szintje van, ha úgy tetszik.
A katonák az 1. szerepkörben tevékenykedő egészségügyi személyzettel találkoznak először. Ez az úgynevezett egységszintű ellátás. Ide tartoznak az azonnali életmentő beavatkozások, de a betegségek és a nem harci sérülések megelőzése, ellátása is. Az e körben tevékenykedő orvosi személyzet feladatai között vannak még a stresszt megelőző intézkedések, illetve a betegek felkutatása és kórházba juttatása. Már itt nagy hangsúlyt kapnak azok az intézkedések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a beteg visszatérhessen a szolgálatba, vagy stabilizálódjon az állapota, és magasabb ellátási szintre adhassák át. De a harctéren életmentő egységek is tevékenykednek (szanitécek, sebesülthordók), illetve a katonákat is kiképzik az alapvető elsősegélynyújtásra és életmentésre.
A 2. szerepkörben már fejlett traumakezelést és sürgősségi orvosi ellátást nyújtanak, beleértve, hogy folytatják az első szinten elkezdett újraélesztést. Szükség esetén további sürgősségi intézkedéseket is elvégeznek, de csak az azonnal szükségeseket. A 2. szerepkörű ellátásban már felhasználnak csomagolt vérkészítményeket, korlátozottan alkalmaznak röntgent, laboratóriumi, fogászati és stressz elleni szolgáltatásokat, illetve az újraélesztést támogató sebészeti beavatkozásokat is elvégzik. De ezeknek az ellátóhelyeknek általában nincs ágykapacitásuk. Vannak olyan másodlagos ellátást nyújtó egységek ezen a szinten is, amelyek tevékenysége intenzív ellátásra és kórtermi ágyakra épül. Innen a sérülteket, betegeket úgy szállíthatják a hátországba, hogy nem szükséges a harmadik ellátási szintnek átadni őket.
A 3. szerepkör jelenti az igazi tábori kórházat - ahogy azt a civilek elképzelik. Itt a személyzet és felszerelés lehetővé teszi a betegek teljes ellátását, beleértve az újraélesztést, az első sebészeti beavatkozást, a speciális sebészeti beavatkozásokat (általános, ortopédiai, urogenitális, mellkasi, fül-orr-gégészeti vagy idegsebészeti operációkat) és a műtétek utáni kezelést. Ilyen színtű tábori kórházra azért van szükség, mert azokat a sérülteket, betegeket, akik nem képesek elviselni vagy túlélni a hosszú távú mozgatást, az egységük közelében kell kezelni.
A 4. szerepkör jelenti tulajdonképpen a hátországban történő egészségügyi ellátást. Fontos fejleménye az utóbbi éveknek, hogy az orvosok nem csak a hátországban, hanem tábori körülmények között is hozzáférhetnek a katonák digitális egészségügyi nyilvántartásához, így személyre szabottabban határozhatják meg a kezelésüket.
Hogy néznek ki a korszerű tábori kórházak?
Szükség esetén Magyarország is fel tud állítani különböző szintű tábori kórházakat. A Magyar Honvédség tavaly decemberben is beszerzett kórházi célokra 11 készletnyi konténert, és 8 készletnyi sátrat teljes egészségügyi felszereléssel. A tábori kórházak minden hadseregben fontos háttéregységeknek számítanak, amelyek többféle (támadó, védekező, stabilitási és védelmi) támogatást is adhatnak különböző forgatókönyvek, helyzetek esetén.
A tábori kórházaknak olyan gyorsan kell mozogniuk, mint a hadseregnek. Azaz nagyon gyorsan telepíthetőnek és áttelepíthetőnek kell lenniük. A legújabb fejlesztések akár repülőgépekkel is szállíthatók , így még a távoli vagy rossz infrastruktúrájú területeken állomásozó csapatoknál is steril környezetben és jó felszereléssel láthatják el a sebesülteket. Az energiát esetenként már nem generátorok, hanem napelemek és akkumulátorok szolgáltatják. Sőt, a kórházegységek felépítéséhez gyakran már targoncák sem kellenek, és nincs szükség különleges szakértelemre sem. Az orosz hadsereg például olyan sátrakat használ, amelyek keretét levegővel felfújják , és két katona könnyen mozgathatja őket. A terepkórházak a moduláris jellegük miatt egészen nagyra is építhetők. Az amerikai hadsereg legnagyobb 3-as szintű kórházi egysége például 248 ágyas .
Legjobban: