A koronavírus-fertőzés után a betegek egy részénél jelentkező hosszú COVID-ról - vagyis a tartósan hátramaradó tünetekről és az azok okozta egészségi állapotról - még mindig viszonylag keveset tudunk. Egy új tanulmány rávilágít, hogy a SARS-CoV-2 szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásai sokkal súlyosabbak lehetnek, mint azt kezdetben gondoltuk.
Meglepő eredményre jutott egy pekingi tanulmány
A koronavírus-világjárvány korai szakaszában kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek több mint fele két évvel a gyógyulás után is legalább egy tartósan fennmaradó tünettel küzd - ez derült ki a Lancet című orvosi folyóiratban megjelent átfogó tanulmányból, amelyről a CNN is beszámolt . Ez a meglepően magas arány a kutatók szerint még mindig jobb, mint amit a fertőzést követő hat hónapban figyeltek meg: akkor ugyanis a betegek 68 százaléka panaszkodott hosszú távú tünetekről.
A pekingi Kínai-japán Barátság Kórház kutatói összesen 1192 súlyos állapotban kórházba kerülő beteg adatait elemezték, akik különféle orvosi vizsgálatokon is részt vettek a CT-től kezdve a tüdőfunkciót és az állóképességet feltérképező vizsgálatokig. A tanulmányba bevont betegek állapotát hat hónappal és 12 hónappal kórházi elbocsátásuk után is megvizsgálták. (Mindannyian egy kórházban feküdtek Vuhanban a járvány első hullámában , és mindegyiküket 2020. január 7. és május 29. között bocsátották el.)
A kutatók megállapították, hogy a résztvevők közül az elhúzódó tünetekkel küzdők leggyakrabban fájdalomról, fáradtságról , alvási problémákról és mentális problémákról, valamint a járvány előttinél rosszabb életminőségről számoltak be. Azoknak a betegeknek, akik magas szintű légzéstámogatásra szorultak, hosszú távon több, a tüdejüket érintő problémájuk volt, mint másoknak. Az is kiderült, hogy a hátramaradó szimptómákkal küzdők gyógyulásuk után gyakrabban jártak orvoshoz, mint a járvány előtt.
Elengedhetetlen az utókövetés
A tanulmány eredményei felhívják a figyelmet arra, milyen fontos, hogy az orvosok még évekkel a fertőzés után is nyomon kövessék a koronavírus-fertőzésen átesett betegek állapotát, különösen, ha hosszan elhúzódó tünetektől szenvednek, amelyek évekkel később is egészségügyi problémát okoznak. Tanulmányok szerint jelenleg több millió ember élhet hosszú COVID-dal.
A kutatók ugyanakkor hozzátették: ennek a tanulmánynak is megvoltak a korlátai, vagyis univerzális, az összes betegre érvényes tanulságokat nem érdemes levonni belőle. A résztvevők például egyetlen kórházból kerültek ki, és a vizsgálat nem terjedt ki azokra az emberekre, akik bár elkapták a vírust, de nem kerültek kórházba miatta. Mivel a kutatást a pandémia korai szakaszában végezték, egyelőre az sem világos, hogy a koronavírus későbbi variánsait elkapók vagy a beoltottaknál is hasonló eredményeket kapnának-e.
"Amikor összehasonlítjuk a nem oltott és az oltott betegeket, és megnézzük a hosszú COVID tüneteinek előfordulását, a beoltott betegeknél kevésbé súlyosak a tünetek, és ritkábban fordul elő hosszú COVID" - tette hozzá Devang Sanghavi, a floridai Jacksonville-i Mayo Klinika intenzív terápiás szakembere, aki a hosszú COVID-dal kapcsolatos kutatásokat végez és abban érintett betegekkel dolgozik. "Az egészségügyi rendszerünk nincs felkészülve arra a fajta betegáradatra, amelyet ez az állapot hoz majd magával" - tette hozzá.
Legjobban: