Lázas rohamról akkor beszélünk, amikor a gyermek (az esetek döntő többségében 6 hónapos és 6 éves kor között) lázas állapotban görcsös rohamot kap. A roham rendkívül nyugtalanító lehet a szülő számára, de általában nem életveszélyes. A lázas roham során a gyermek elveszítheti az eszméletét, merevvé válhat a teste vagy egész testében remeghet.
A roham sokszor csak egy-két percig tart, de akár hosszabb is lehet, és ritkán kíván gyógyszeres kezelést. A Los Angeles-i Gyermekkórházban látott esetek többségénél nem volt szükség kórházi felvételre - jegyezte meg Kiarash Sadrieh gyermekneurológus, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) orvosi karának docense a Los Angeles-i gyermekkórház blogján írt cikkében.
Mi a teendő, ha a gyermek rohamot kap?
Ha a gyermeknek bármilyen típusú rohama van, fontos, hogy a szülő nyugodt maradjon, és kövesse az alábbi négy lépést.
1. Fektesse a gyermeket az oldalára, hogy megakadályozza a fulladást. Nem kell lefogni, nem kell megpróbálni megállítani a rázkódást, mert a roham magától lezajlik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. Semmit nem szabad a gyermek szájába tenni. Ez ugyanis letört fogakhoz, sérült ínyhez vagy akár elzáródott légutakhoz vezethet.
3. Mérni kell a roham időtartamát. Ha öt percnél tovább tart a roham, hívni kell a mentőket, mert megszüntetéséhez gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
4. Még aznap ki kell vizsgáltatni a gyermeket. Bár a rövid rohamok nem igényelnek sürgősségi ellátást, a vizsgálat elsősorban arra szolgál, hogy ellenőrizzék a lázas állapot okát.
Tények a lázas rohamokról
- A rohamok többsége 12 és 18 hónapos kor között jelentkezik.
- Ez a leggyakoribb gyermekkori roham, és a gyermekek 2-5 százalékát érinti.
- Bár pontos oka ebben a korcsoportban nem teljesen tisztázott, a genetikai hajlam is szerepet játszik kialakulásában.
- A lázas rohamot átélő gyermekek nem epilepsziásak. A diagnózishoz két vagy több olyan roham kialakulása szükséges, amelyet nem alázokozott.
- Az agy és védőburkolatának (agyhártya) fertőzése miatt fellépő, vagy az anyagcsereproblémákkal összefüggő rohamok nem számítanak lázas rohamoknak.
A lázas rohamok két kategóriába sorolhatók. Az egyszerű típusú rohamok gyakoribbak. Ezek teljes testrázkódással járnak, és 15 percnél rövidebb ideig tartanak. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyszerű lázas rohamok nem befolyásolják a későbbi iskolai teljesítményt vagy az intelligenciát. A második típusba az összetett lázas rohamok tartoznak, amelyek csak a test egy részét érintik, 15 percnél tovább tartanak, vagy 24 órán belül ismétlődnek. Az összetett lázas rohamoknál valamivel magasabb a későbbi szövődmények aránya.
Sokan kapcsolatot keresnek az epilepszia és a lázas rohamok között, de az aggodalom többnyire felesleges. Az epilepszia kialakulásának esélye egy egészséges, fejlődési szempontból tipikus gyermeknél, akinek egyszerű lázas rohama van, 2-4 százalékra becsülhető, míg az általános populációban az arány körülbelül 1-2 százalék. Bár a lázas rohamok ijesztőek, általában nem járnak jelentős egészségi problémákkal. Szintén fontos, hogy a rövid lázas rohamok nem okoznak agykárosodást.
Az utógondozás
A lázas rohamok kezelése általában paracetamol vagy ibuprofén tartalmú lázcsillapítókra korlátozódik. Ezek nem csökkentik az újabb lázas roham kialakulásának esélyét, de kényelmesebbé teszik a gyermek életét. A görcsoldó gyógyszerek napi szedése nem javasolt.
Ha a gyermeket a roham napján megvizsgálják és kiértékelik az állapotát, attól még bizonyos helyzetekben további diagnosztikai vizsgálatokra lehet szükség. Vér- és vizeletvizsgálatot például csak akkor végeznek, ha az a láz értékeléséhez szükséges. Bár az egyszerű lázas rohamok nem károsak, az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy nem egy súlyosabb betegség tünetével áll-e szemben. A gyermekorvos meg tudja állapítani, hogy a beteg számára indokolt-e például a gyermekneurológus szakorvossal való konzultáció.
Ez is érdekelhet
A lázas rohamokra való genetikai hajlam létezik, de az öröklődés pontos módja nem ismert. Az esetek körülbelül 10-20 százalékában a lázas rohamot átélő gyermekeknek van olyan elsőfokú rokona, például testvére vagy szülője, akinek szintén volt vagy lesz lázas rohama. Ezenkívül az egypetéjű ikreknél magasabb az arány, mint a kétpetéjűeknél.
