A szíriai polgárháború reménytelenségét elsősorban az okozza, hogy számos ideológiailag, vallásilag, etnikailag és politikailag megosztott erő áll egymással szemben. Leegyszerűsítve persze vannak a kormánypártiak és a lázadók, de ez még csak azt sem jelenti, hogy két együttműködő tábor lenne, csupán annyit, hogy vannak, akik Bassár el-Aszad elnök rezsimjének fenntartását akarják, és vannak, akik a bukását. Persze, a konfliktusba beszálltak a regionális és a nagyhatalmak is, eltérő vagy kifejezetten ellentétes érdekekkel, sok pénzzel és fegyverrel. A betegek és sebesültek ellátásán dolgozó orvosok és egészségügyi szakemberek számára pedig a polgárháborús környezet azt jelenti, hogy romba dőlnek az intézményeik, eszköz- és gyógyszerhiánnyal szembesülnek, a harcok sújtotta területeken pedig egyre több páciens jut egy orvosra. ( A szíriai polgárháborúról itt olvasható összefoglaló. )
A BBC arról számolt be , hogy a lázadók területein a legutóbbi időben 10 nap alatt 10 kórház közvetlen légi vagy tüzérségi támadásokat szenvedett. Orvosi jótékonysági szolgálatok és az ENSZ tisztviselőinek jelentései szerint a támadások évek óta a legintenzívebbek. A szíriai kormányerők és az őket támogató orosz hadsereg azonban következetesen tagadja a polgári területekre mért csapásokat. Ugyanakkor az Idlib tartományban lévő Maarrat al-Numan szülészeti kórházát négy nap alatt háromszor is találat érte segélyszervezeti információk szerint. A Szíriai Amerikai Orvosi Társaság (SAMS) szerint öt ember halt meg a legsúlyosabb támadásban, és a kórházat ideiglenesen bezárták.
Célzott támadások az egészségügyi intézmények ellen
Hamis de Bretton-Gordon, az Orvosi és Segélyszervezetek Szövetségének (UOSSM) tanácsadója a BBC-nek elmondta, hogy a Kelet-Gúta terület kórházait érő támadások olyan szintet értek el, amilyet még nem láttak. Emiatt szükségessé vált a beteg gyermekek evakuálása. "Több mint 125 olyan gyermek van, akinek műtétre van szüksége; köztük három kisgyermeknek leírhatatlanok a sérülései. Van ott egy hathónapos baba, aki elvesztette az egyik szemét, és meghal, ha nem műtik meg, és egy nyolcéves kislány, aki mindössze 8 kg súlyú, és az alultápláltságtól haldoklik" - mondta.
Dr. Ghanem Tayara, az UOSSM elnöke elítélte a csapásokat. "Ez a friss támadási hullám az orvosi létesítmények ellen elszomorító és elfogadhatatlan. A csapások leállítják az intézmények működését, terrorizálják a személyzetet, és indokolatlan megpróbáltatást okoznak a betegeknek, akik már különben is szenvednek" - nyilatkozta. Elmondta, hogy a válság kezdete óta több száz jól dokumentált támadás történt a szíriai orvosi létesítmények ellen, és szégyenletes, hogy soha nem volt hivatalos büntetőeljárás ezekért a háborús bűncselekményekért, ami súlyosan aláássa az ENSZ hitelességét.
A szíriai kormány nemrég engedélyezte a Vöröskereszt egységeinek, hogy 29 kritikus állapotú beteget evakuáljanak Kelet-Gútából, de cserében foglyok elengedését kérték a másik oldaltól. Csakhogy több száz betegnek volna sürgős szüksége evakuálásra az enklávéban. A művelet december 27-én kezdődött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának bejelentése szerint, miután az ENSZ a szíriai kormánynál közbenjárt, hogy engedélyezze mintegy 500 beteg, köztük rákos gyermekek távozását. És ez csak az egyik, igaz, jelenleg legforróbb góca a polgárháborúnak.
"A hetedik évébe lépett válság egyre jelentősebb humanitárius erőfeszítéseket kíván, mert az állandóan visszatérő erőszakos ciklusok kiszorítják az embereket az otthonukból, néha olyan helyekre, ahol kevés erőforrás található, és nem tudnak segítséget kapni. Szíriában ma 5 millió embernek van szüksége humanitárius segítségre" - közölte a Lancet orvosi szaklappal Aoife Keniry, a World Vision keresztény humanitárius szervezet szíriai műveletvezetője.
Nem lehet hozzáférni az ellátáshoz
A hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz továbbra is az egyik legnagyobb kihívás, hiszen 2018 végére várhatóan 12,8 millió szíriai szorul majd orvosi segítségre, ami 1,3 milliós növekedés 2016-hoz képest - vélekedik a szakember. De különösen a kormányerőkkel, illetve orosz és iráni támogatóikkal csak nehezen tudnak együttműködni a segélyszervezetek, amelyeknek gyakran nem engedik meg, hogy kapcsolatba lépjenek a civil rászorultakkal. A SAMS jelentése szerint például Kelet-Gútában a folyamatos ostrom és az egészségügyi ellátás hiánya miatt legalább 17 beteg halt meg az elmúlt hónapokban, mert nem tudtak hozzájutni az orvosi ellátáshoz.
A szíriai egészségügyi kihívások és szükségletek a WHO szerint is nagyok. A leginkább veszélyeztetett szíriaiak közé a krónikus betegségekkel küzdők, a vakcinázatlan gyermekek, a terhes nők és az újszülöttek tartoznak, akiknek korlátozott hozzáférése van az életmentő szülészeti ellátáshoz, de a lányok és a nők számára sincs alapvető reproduktív egészségügyi ellátás, illetve hiányzik a pszichoszociális támogatás a traumák túlélőinek, beleértve a sebesülteket is.
"A szíriai egészségügyi helyzet 2017 elejétől kezdve tovább romlott. Ezt a tendenciát erősítette az alapszolgáltatások hiánya, beleértve a villamos energiát, az üzemanyagot, a biztonságos ivóvizet és az alapvető higiéniai szolgáltatásokat, ami növeli olyan betegségek, járványok kockázatát, mint a hasmenés, a tífusz és a hepatitis" - mondta a Lancetnek Elizabeth Hoff, a WHO szíriai képviselője. Annak a 163,7 millió dolláros támogatásnak, amelyet az Egyesült Királyság, az USA, Norvégia, Japán, az Európai Unió, Katar és Kína adott össze, eddig valamivel több mint 40 százaléka érkezett meg. Ebből többek között a létesítményi helyzeten és a menekülttáborokban élők egészségügyi ellátásán kívánnak segíteni.
Veszélyben a gyógyítók
Emellett javítani kellene az egészségügyi dolgozók biztonságán is, mert már a Lancet 2016-os jelentése szerint is Szíria lett a "legveszélyesebb hely a Földön az egészségügyi szolgáltatók számára". A helyzet pedig romlott azóta, hiszen tavaly is több száz egészségügyi dolgozót gyilkoltak meg, és folytatódott az orvosi létesítmények célzott megsemmisítése. Hoff szerint 2016-ban 338 támadást regisztráltak, tavaly pedig csak az első félévben 201-et. A hatás egyértelmű. Szíriában 2011-ben egy orvosra 600 ember ellátása jutott, Kelet-Gútában azonban jelenleg 3600 ember. Paul Donohoe humanitárius szakértő az eszköz- és gyógyszerhiányról is drámai képet festett. Az egészségügyi munkások újrahasznosítják a fecskendőket, a családok pedig beszedik a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Több ezer ember halt meg szükségtelenül a hiányzó vagy elégtelen orvosi ellátás miatt. A helyzet pedig minden évben csak rosszabb a helyben dolgozó szakemberek szerint.