A svájci üdülővárosban, Davosban minden év elején összegyűlnek a világ leghatalmasabb, legbefolyásosabb emberei - államférfiak, politikusok, üzletemberek, tudósok, újságírók -, hogy megvitassák a világ legnagyobb problémáit. Idén az egészségügy is kitüntetett téma volt. Óriási változások elé nézünk, amelyek gyorsabban fognak bekövetkezni, mint gondolnánk.
A január 24-i panelbeszélgetésen - amelyet Rebecca Blumenstein , a The New York Times főszerkesztő-helyettese vezetett - Albert Bourla , a Pfizer gyógyszeripari konszern operatív vezérigazgatója, Satya Nadella , a Microsoft technológiai óriás vezérigazgatója, Michael Neidorff , a világ legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, a Centene vezérigazgatója és Rajeev Suri , a magát többek között az egészségügyben újrapozicionáló Nokia technológiai multi elnök-vezérigazgatója mondta el gondolatait.
Technológia és élettudomány korábban sohasem látott módon
Exponenciális fejlődés tapasztalható tudományos és technológiai ágon is. Amikor ezek összetalálkoznak, hatalmas szinergikus hatások keletkeznek - mutatott rá Albert Bourla a kétkomponensű fejlődés működésére. Szerinte a változások négy szinten zajlanak. Először is olyan megoldásokat tudnak kidolgozni, amelyek eddig kielégítetlen, megoldhatatlannak tűnő problémákra, orvosi igényekre adnak választ. Mind az iparágnak, mind a pácienseknek előnyökkel jár a mesterséges intelligencia (MI), az új orvosi berendezések és biológiai szenzorok bevezetése, illetve az orvosi feljegyzések és leletek digitalizálása.
Ennek a második szinten az a következménye, hogy az orvosok sokkal korábban tudják a betegségeket diagnosztizálni vagy megjósolni, mint korábban, ráadásul személyre szabhatják a kezeléseket. Továbbá valós időben tudják ellenőrizni a páciensek állapotának változását.
A technológia új képességeket ad a pácienseknek is, így a harmadik szintű fejlődés következtében aktív szerepet vállalhatnak saját egészségük menedzselésében. Mivel az összes információ rendelkezésre fog állni, a betegek részévé válnak az egészségükkel kapcsolatos döntések meghozatalának.
Végül - a negyedik szinten - a technológia megváltoztatja a kapcsolatot az egészségügyi rendszer összes szereplője között. Évtizedek óta először az üzleti modell, amely meghatározza ezt a kapcsolatot, fordulópontjához érkezett. Azaz a technológia az egészségügyi értéklánc minden pontján hatást gyakorol, és az egyes elemeket, de az egész rendszert is átalakítja - vélekedett a Pfizer vezérigazgatója.
Hogyan befolyásolják a technológiai fejlesztések az egészségügyi gyakorlatot?
Amit Satya Nadella igazán izgalmasnak talál, az a számítógépekkel kapcsolatos vízió megváltozása. A mesterséges intelligenciára alapozva például ma már vannak olyan eszközök, amelyek a diszlexiásoknak segítenek, hogy javuljon az olvasási készségük. Az MI általánosságban is fejlődik, de leginkább ott, ahol a felhasználók ennek szükségét látják.
Már a világ több táján - Indiában, Brazíliában, Ausztráliában és az USA-ban is - használnak különféle kórházakban olyan alkalmazásokat, amelyek rögzítik az összes orvosi és betegadatot, és amikor a hálózathoz tartozó intézmények egyikében egy orvos megmér valamit egy betegnél, akkor értékeléséhez a hálózat minden adatát igénybe veheti, amelyet az MI megfelelő módon feldolgozott a számára. Ez teljesen megváltoztatja a gyógyítás kimenetelét.
A robotika is ugyanilyen fontos, amely komoly segítséget jelenthet a műtéteknél például a virtuális valóság (VR) és a valóságot és a mesterséges világot kombináló holotechnológia segítségével. A hologramok segítségével például az orvosok gyakorolhatják a műtéteket még azelőtt, hogy ilyet bármikor végeztek volna. A nagyobb számítógépes teljesítmény a gyógyszerkutatásban is sokkal jobb eredményeket hozhat.
A legnagyobb előrelépés azonban az adminisztratív területen következhet be. Az egészségügyi rendszer egyes szereplői - a páciensek, az orvosok, a kórházak, az egészségügyi szolgáltatók, a beszállítók és a finanszírozók - ugyanis sokkal közelebb kerülhetnek egymáshoz, és valós időben kommunikálhatnak - mutatott rá a Microsoft vezetője. A fókusznak a betegre kell irányulnia - tette hozzá Michael Neidorff. Rengeteg a feldolgozható adat, amelyből pontosan követhető a páciensek állapotának változása. Azt is követni lehet, hogy az egyes doktorok hogyan dolgoznak, és hogy milyen eredménnyel jár, ha egyik vagy másik megoldást alkalmazzák, ráadásul ez gyakorlatilag valós időben történik. Ezek az eszközök lehetővé teszik a beteg és családja kórtörténetének ismeretében a gyógyítás személyre szabását. Ennek óriási jelentősége van például a rákgyógyításban a Centene vezérigazgatója szerint.
Mi motiválja a befektetéseket az egészségügyi technológiába?
Az egészségügy olyan mértékben megdrágult, hogy a gyógyítás filozófiáján valamit változtatni kell, hogy a költségek kezelhetőek maradjanak. A betegségek közel kétharmadát a krónikus kórok adják: szívbetegségek, cukorbetegség, rák stb. A költségek 2/3-át ezek a betegségek képezik, és a költségek az utolsó 10 évben 50-70 százalékkal emelkedtek. Pedig e betegségek java része megelőzhető. Ezért a világnak a követőpozícióból át kell állnia a preventív ellátásra.
A Nokia például nem invazív viselhető orvosi eszközöket fejleszt. Persze, rengeteg monitorozóberendezést használunk már ma is, de ezek nagyméretűek, így nem lehet velük megmérni a beteg adatait minden pillanatban. Ha például egy retinaszkennert le tudunk kicsinyíteni több százszor kisebbre, akkor ez a probléma megoldódhat. Vagy ha egy ingujjba épített eszközt viselünk, akkor különféle fiziológiai adatokat mérhetünk. Mindenféle biokémiai információt be lehet így gyűjteni a koleszterinszittől a vércukorszinten át a tejsavszintig. Jelenleg a vizsgálatok nem elég rendszeresek. El kell menni az orvoshoz, aki rögzíti az adatokat, és kéri, hogy pár hét múlva térjünk vissza, de a kettő között nincs semmilyen érdemi megfigyelés. A folyamatosan rögzített adatok és a változások elemzése alapján azonban be lehet avatkozni, és megelőzni a betegségek kialakulását. Ez a hivatalosan ellenőrzött orvosi technológia (itt nem a fitneszkarkötők világában járunk) számos vizsgálatot tesz lehetővé valós időben, ami teljesen megváltoztatja, ahogy az orvosok dolgozhatnak.
Mi a legizgalmasabb a következő 5-10 év várható fejleményeiből?
A súlyos betegségek gyógyításának esélye. Remélhetőleg gyógyítani tudjuk a rákot, megfejtjük az elhízás rejtélyeit, szignifikánsan csökkenteni tudjuk a kardiovaszkuláris halálozást - vélekedett Albert Bourla.
A rákgyógyítás fejlődése nagyon izgalmas - értett egyet Satya Nadella. De oda úgy jutunk el, hogy az orvosok új generációja már egy teljesen új tudással felvértezve áll neki dolgozni. Ebben a kutatási eredményeket támogató mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz. A másik dolog a partneri kapcsolatok kialakítása abban, hogy az emberi genomot hogyan tudjuk felhasználni az immunológiában. A genom digitalizálása igazi trendváltó erő lesz. Rengeteg adat van, amelynek az elemzésével nyert eredmények közvetlenül eljuttathatóak a felhasználókhoz. Azaz a "hálózatba bekötött" adatok valós idejű eredményeket adhatnak az orvosok kezébe.
Az emberek tovább élnek, akár 120 éves korukig - mondta Michael Neidorff. A technológiai fejlődés üteme pedig elképesztő. El sem tudja képzelni, hogy milyen messzire lehet ezzel jutni, különösen az adatelemzések révén, hiszen az eredményeket azonnal praktikusan fel lehet használni. Az adatfeldolgozás persze sokféle információ, például a képi információk előállításában vagy a gének működésének feltárásában is nagy előrelépést hoznak.
A különféle orvosi egészségügyi, orvosi eszközök vagy az idősekre vigyázó otthoni alkalmazások és számos más megoldás kialakítja a "medical home" fogalmát, azaz megjelennek a kórházakkal összekötött otthonok - hívta fel a figyelmet Rajeev Suri. A vizsgálatok akár 90 százalékát is el lehet így végezni. Nem kell autóba ülni vagy mentőt hívni, hogy vizsgálatra menjünk a kórházba, ha valami bajt észlelnénk.
Olyan sok adat keletkezik azonban, hogy a jelenlegi hálózatok nem képesek kezelni. Ha elterjed az 5G hálózati technológia , akkor ezerszer nagyobb kapacitást nyújt majd, mint a jelenleg elterjedt rendszerek. Most az adatok úgy haladnak, mintha egy autópályán mennének, a jövő hálózatait pedig úgy kell elképzelni, mint a nagy sebességű vonatokat, amelyek saját pályájukon haladnak, ahol nem közlekedik semmi más. Így bátran meg lehet operálni egy robottal a világ másik felén lévő pácienst, mert az adatforgalom késedelem nélküli lesz.
Jön az 5G ambulancia is, Kínában máris folynak a tesztek - jegyezte meg a Nokia vezetője. Ha valaki olyan ruhát visel, akkor ez már az utcán elemzi állapotát, és mire odaér a rohamkocsi, máris egy sor fontos információ birtokában van - a nagy felbontású kamerákkal és egyéb műszerekkel pedig nagyon precíz információkat küldhetnek a kórháznak. A konnektivitás, a bekötöttség ezért nagyon komolyan meg fogja határozni a jövő egészségügyét a masszív adatfeldolgozási kapacitásokkal együtt.
Hogyan befolyásolja a technológiai fejlődés az egészségügyi ellátás minőségét?
Mindegyik szakértő egyetértett abban, hogy ezeket a technológiákat valahogyan demokratizálni, hozzáférhetővé tenni kell. De ez költséghatékonyság nélkül nem fog menni. Albert Bourla szerint a betegség mindig drága, azaz gazdasági terhet jelent. Az idősödő népességen belül a nem fertőző betegségek (rák, szív és érrendszeri problémák, cukorbetegség stb.) egyre elterjedtebbek. A WHO becslése szerint 20 éves távlatban ennek 47 ezer milliárd dollár a költsége, ami a világ éves GDP-jének 75 százaléka. Ezeknek a betegségeknek ugyanakkor jelentős része megelőzhető lenne a korai diagnózissal, és jobban menedzselhető az új technológiákkal. Csak az Egyesült Államokban 700 ezer orvosi látogatást és 340 ezer kórházi beutalást lehetne kiküszöbölni, ha a diabéteszesek viselhető szenzorokat használnának. Az így elkerülhető költség 7 milliárd dollár volna egy évben. Azaz a technológia hatása hatalmas az egészségügyre.
Az orvos- és kórházcentrikus ellátásról át kell állni a betegcentrikus ellátásra, amit a technológia segít. Ha a reaktív helyett a preventív gyógyászat kerülne előtérbe, akár 50 százalékos megtakarításokat is eredményezhetne az egészségügyben - tette hozzá Rajeev Suri. Ehhez persze bizonyítani kell, hogy ezek a rendszerek hasznosak. Akkor boldogan fizetnek majd értük a páciensek, az állam, a biztosítók, a nonprofit szervezetek. A technológia és az adatok lehetővé teszik azoknak a paramétereknek a dokumentálását, amelyek megmutatják, hogy mi értelme volt a beavatkozásnak - tette hozzá a Pfizer vezérigazgatója. Szerinte a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint ahogy a szabályalkotók követni tudják, ami nagyon komoly korlátot jelenthet. Márpedig a fejlődés érdekében el kellene kerülni egy túlszabályozott környezet kialakulását.
Forrás: World Economic Forum
Legjobban: