Nem is olyan régen kész csodának számított, hogy forgalmas helyeken olyan automata defibrillátorokat helyeztek el, amelyeket tulajdonképpen mindenki képes használni, aki követni tudja a készüléken elhelyezett vagy az eszköz által megadott utasításokat. De ma már olyan mobiltelefonos alkalmazások is léteznek, amelyekkel a készülékhez csatlakoztatott érzékelő segítségével szívultrahang-vizsgálat vagy véroxigénszint-mérés is végezhető. Azaz valószínűleg nemsokára már a laikusok is elkészíthetnek olyan elemzéseket, amelyek megmutatják, hogy egy betegnek vajon infarktusa van-e, vagy más a problémája - írja a Spiegel . Ezeket az eredményeket pedig el lehet küldeni például a mentőknek addig is, amíg kiérnek a helyszínre, vagy egy ügyeletes orvos tanácsokat adhat ezek alapján az ellátás megkezdéséhez.
A betegek hosszú ideje másoktól függenek: gyógyítóktól vagy orvostól. De a mobileszközök kezdik megváltoztatni ezt a helyzetet. A mesterséges intelligencia megjelenése és a mobilkommunikáció alapvetően megváltoztatja az orvosi ellátást. Sok olyan vizsgálat lesz, amely eddig csak orvosi rendelőben volt lehetséges, de hamarosan bárki bármikor elvégezheti akár az otthoni karosszékben ülve is. A kicsi és megfizethető tartozékok segítségével az okostelefonok képesek mérni az agy elektromos tevékenységét, a szem belsejében lévő (intraokuláris) nyomást és a vérnyomást. Megmutathatják az EKG-értékeket, felismerhetik a pitvari fibrillációt, ellenőrizhetik a tüdőfunkciót, rögzíthetik a szívhangokat , felvételeket készíthetnek a belső fülről, analizálhatják a légzést, szkennelhetik a verőereket, sőt akár a DNS-szekvenálást is elvégezhetik. Azaz hamarosan csekély lesz a technikai felszereltség különbsége egy háziorvosi rendelő és egy jobb okostelefon között. Sőt a betegeknek néha jobb szolgálatot tesznek a mobiltelefonok.
Nehéz elképzelni ugyan ezt a folyamatot, de valami hasonlót egyszer már megfigyelhettünk az üzleti életben. A vállalatoknál az üzembiztos, robusztus technológiákat használták, mert a működési biztonság állt előtérben. Csakhogy a teljesítményorientált alkalmazottak inkább használták munkára az innovatív kiskereskedelemben beszerezhető technológiákat, amelyek jelentős részben mobiltelefonos applikációk voltak. A cégek végül e konzumerizációnak nevezett folyamat miatt kénytelenek voltak feladni merev álláspontjukat és beengedni a professzionális felhasználásba a fogyasztói célra fejlesztett eszközöket és alkalmazásokat. Senkinek se legyen kétsége: az egészségügyben is le fog zajlani ez a folyamat, vagyis a kórházak, klinikák, rendelők kénytelenek lesznek engedni az új fejlesztések nyomásának. Nyilvánvaló, hogy a páciensekből a technológia hatására sem válnak orvosok, de az is biztos, hogy nem fognak fizetni olyasmiért, amit ingyen elvégezhetnek maguknak.
Az orvosok versenye
A Spiegel több németországi fejlesztést is felhoz ennek bizonyítására. Az M-sense nevű alkalmazás forradalmasítja a migrén diagnosztizálását. A Magdeburgi Egyetemen Neotiv nevű mobiltelefonos programja pedig az Alzheimer-kór megbízható diagnosztizálására alkalmas. Vannak olyan szkennerek is, amelyek a Star Trek-filmek trikorderére emlékeztetnek: egyszerűen csak odatartják a páciens homlokához, és másodperceken belül megkapják a diagnosztikai információkat. Egy izraeli vállalat kifejlesztette a SCiO-t, az első okostelefonos alkalmazást tömegspektrometriához . Ha például egy almát tartanak a közelébe, akkor pontos összetétele megjelenik a kijelzőn. De az alkalmazás gyógyszertablettáknál is működik: az eszköz beolvassa a megcélzott objektum összetételét, összehasonlítja egy adatbázissal, majd megmondja, hogy mi az (például egy paracetamoltabletta). Persze, egy ilyen teszt rendszeres használata még a kórházi sürgősségi osztályokon sem bukkant fel, de minden nappal közelebb kerülünk hozzá.
Egyelőre nem világos, hogy ezek a változások mit jelentenek majd az egészségügy számára, és hogyan jelennek meg a betegek, az orvosok, valamint a professzionális (nagyméretű) orvosi eszközök gyártóinak életében. Az viszont biztos, hogy az orvosok versenyhelyzetben találják maguk, és ez ösztönzi az egészségügyi ágazat fejlődését. Néhány éven belül a betegek nemcsak azt dönthetik el, hogy melyik orvoshoz menjenek, hanem valószínűleg választhatnak a helyi orvosok, az online diagnózisok és az intelligens szkennerek között is. Sőt a vizsgálatokat a legkülönfélébb helyzetben elvégezhetik rajtuk, például munka vagy vezetés közben. Eddig a doktor-beteg kapcsolatban az orvosok uralkodtak, de most fordul a kocka, és az orvosok egyre kevésbé lesznek fontosak.
A milliárd dolláros ipar
Az egészségügyi alkalmazások első hullámát a fitneszkarkötők és hasonló eszközök jellemezték. Ezek alig voltak többek játékszereknél. De a második hullámban már olyan fejlesztések érkeznek, amelyek az orvostechnikai ágazatban jelentős szereplőkké válhatnak. Nemcsak arról van szó, hogy a befektetők sok pénzt látnak az ágazatban, ezért rengeteg pénzt öntenek a fejlesztésekbe, hanem arról is, hogy a hagyományos egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt csökkenő bizalom hogyan állítható helyre az új megoldásokkal.
Jelenleg az egészségügyi ágazat teljesítménye az intézményekben megjelenő páciensektől függ, de az egészségügyi közgazdászok meg vannak győződve róla, hogy a digitális szektor hamarosan csatlakozik a tevékenységi területhez. Az Európai Unió 28 tagországa mintegy 1400 milliárd eurót költ évente egészségügyi ellátására . Ez hatalmas összeg, amelyből a csúcstechnológiai cégek ki akarják venni a maguk részét, minden bizonnyal úgy, hogy a források egy részét átcsoportosítják a hagyományos egészségügyi ellátásból (a kórházakból és az orvosi praxisokból) az új területre. Az átalakulás igen gyors lesz. A berlini technológiai színtér egyik vezetője, Markus Müschenich, aki korábban maga is gyakorló orvos volt, arra számít, hogy 2025-re a digitális orvosi ellátási ágazat értéke Németországban eléri a 100 milliárd eurót. A digitális szektor a szervezettségét tekintve a két másik szektor előtt lesz. Emiatt az orvosok egyre inkább függenek majd attól, hogy milyen referenciákat tudnak megszerezni a digitális rendszerek használatában.
A svájci Gottlieb Duttweiler Intézet (GDI) szakértői szintén úgy vélik, hogy az okostelefonok az egészségügyi rendszer alapvető kapcsolódási felületévé válnak. A költségek miatti nyomás a digitális rendszerek felé tolja az egészségügyi rendszert. Logikusnak tűnik, hogy a betegek a kezdeti vizsgálatokat az okostelefonok használatával végezzék majd el - mondta a Spiegelnek Karin Frick, az intézet kutatási vezetője. Jellemző a helyzetre, hogy a holland elektronikai konglomerátum, a háztartási gépeiről, szórakoztató elektronikai termékeiről ismert Philips eladta minden részlegét, és ma már csak orvosi technológiával foglalkozik. Az orvosi digitális technológiák központja nem a Szilícium-völgyben van, hanem az Egyesült Államok keleti partján, Európában és Izraelben. A specializált vállalkozások ezekről a helyekről nőnek ki. De az olyan nagy tech-cégek, mint a Google, az Apple, a Samsung és az IBM szintén beszálltak a versenybe. Ez így együtt pedig tényleg gyors változást ígér.
Legjobban: