Magyarországon 9945 védőnői körzet működik, ebből 682 betöltetlen – írja a Pénzcentrum a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott adatokra hivatkozva. A cikk szerint a szakemberhiány elsősorban azokban a körzetekben a legsúlyosabb, amelyekhez nem tartozik iskolai feladatkör. Ezenkívül éppen azokban a megyékben több a betöltetlen körzetek száma, ahol a szülőképes korú nőkre jutó élveszületések aránya is az átlagnál magasabb – tehát ahol eleve nagy szükség lenne védőnőkre. E körbe tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye.
A NEAK korábban azt közölte a Pénzcentrummal, hogy a betöltetlen körzetek sem maradnak ellátás nélkül. Ilyen esetekben helyettesítéssel oldják meg a hiányt. Ugyanakkor Szalainé P. Boglárka a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnői alapszervezetének vezetője tavaly novemberben a Népszavának nyilatkozva arról beszélt, hogy nemcsak az üresen álló körzetekben, hanem a gyesen és tartósan távol lévők körzeteiben is a szomszédos körzetből érkező védőnők látják el a feladatokat. Így aztán nagyjából a védőnők ötöde végez helyettesítést az országban.
Ez persze nagy megterhelést jelent. A szakszervezet számításai szerint 2500-3000 feladatellátási helyen nem jut emiatt elegendő idő és figyelem a kisgyermekes családokra és várandósokra. Vagyis az ellátottak 25-30 százalékának sérül az egyenlő ellátáshoz való joga.
Mindezt a jövőben súlyosbíthatja, hogy ahogy az egészségügy más területein, úgy a védőnői ellátásban is magas a dolgozók átlagéletkora. Így aztán tömegesen vonulhatnak nyugdíjba az elkövetkező évek során a szakemberek, akik mögött nincs megfelelő létszámú utánpótlás. A védőnői munkához ráadásul jellegéből fakadóan hozzátartozik, hogy sokan már fiatalon elhelyezkedtek a területen, így igénybe vehetik a nők kedvezményes öregségi nyugdíját, a nők 40 kedvezményt.
Ez is érdekelhet
Borítókép: Sóki Tamás/MTI
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
