Stresszelni mindig van okunk, így jelentős mértékben saját magunktól függ, hogy létrehozzuk-e, elviseljük-e vagy éppen elkerüljük-e ezt az állapotot. Egy stresszellenes termékeket forgalmazó cég megbízásából néhány hónapja készült felmérésből kiderült, hogy a magyarok közel harmada érzi stresszesnek magát. Ennél nagyobb azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem tapasztalják magukon ezt a hatást. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2014-2015-ös vizsgálatai szerint azonban az EU-ban csak a munkahelyi stressz kára elérheti a 136 milliárd eurót. Magyarországon ebből évente mintegy 440 milliárd forint veszteség keletkezik, ami folyó áron fejenként mintegy 50 ezer forintot jelent. Az összeg nagyjából megfelel annak, amekkora kárt a dohányzás okoz .
A stressz akkor jelenik meg, ha úgy értékeljük, hogy az erőforrásaink nem elegendőek a külső elvárások teljesítéséhez, amelyekkel ezért nem leszünk képesek sikeresen megbirkózni. Elvárás pedig sokféle lehet. Nem tudjuk fizetni a számlákat, nem tudunk megfelelő életszínvonalat nyújtani a családnak, nem tudunk elég jó eredményeket felmutatni a munkában, vagy csak nem érünk oda időben a túl nagy forgalom miatt és kikészít a tehetetlenség.
Létezik fizikai stressz is, de amit közvetlenül érzékelni szoktunk, az a lélektani stressz. Ennek négy fő típusa van .
Nyomás. Ez akkor jelenik meg, ha valamilyen külső vagy belső indíttatásból valamilyen feladatot korlátozott időn belül vagy meghatározott módon kellene végrehajtani.
Frusztráció. Olyankor találkozunk ezzel, amikor az igények, a motiváció, a vágyak és a hatékony teljesítés akadályokba ütközik a saját hibáink, korlátaink vagy tőlünk független okok miatt.
Konfliktus. Amikor két vagy több egymásnak ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között kell választanunk, vagy személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal.
Szorongás, félelem vagy düh. Ilyenkor észleljük a fenyegetést vagy sérelmet szenvedünk, amire érzelmi reakciókkal válaszolunk.
A stressz népbetegséggé vált
Az Országos Stresszfelmérés a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63 százalék), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47 százalék) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressztényezőként jelent meg az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41 százalék), valamint komoly problémát okoz a szekálás (40 százalék). Egy amerikai tanulmány , amely kétezer munkavállaló lelkiállapotát mérte fel, azt állapított meg, hogy a megkérdezettek 43 százaléka küzd súlyos szorongással. A vizsgálat szerint a szorongás és a stressz legfontosabb okai között van az új emberekkel való találkozás, a politika, a nyilvános beszéd és a nagy tömeg, de van öt olyan tényező is, amely elsősorban otthon éri az embereket. Nézzük meg ezeket közelebbről is.
Munka
A modern technológia gyakran azt eredményezi, hogy hazavisszük a munkát, hiszen a számítógépünkön keresztül hozzáférünk a munkahelyi környezetünkhöz is. A család persze nehezen viseli, ha csak testben érkeztünk haza, de lélekben és érzéseinkben nem. Ez gyakran szül konfliktust és növeli a stresszt, ami ironikus módon csak ronthatja a munkahelyi termelékenységet. Azaz meg kell húzni a határt a munka és az otthon között - például azzal, ha kikapcsoljuk a munkahelyi e-maileket és értesítéseket, ha már lejárt a munkaidőnk.
Pénz
A pénz gyorsan képes a stressz forrásává válni, a túlköltekezéssel vagy a kötelező számlák kifizetésének nehézségeivel. Hasznos lehet először beazonosítani, hogy ez a fajta stressz miből származik. Van-e problémánk az impulzusvásárlásokkal (meglátjuk és latolgatás nélkül megvesszük)? Érzünk-e szégyent a pénzügyi helyzetünk miatt? Jellemző-e ránk a " szűköségi mentalitás "? "A pénz miatti szorongás gyökereinek megértése időbe telhet, de elvezethet a megoldáshoz, hogyan is kezelhetjük ezt a problémát a legjobban. El kell fogadni például, hogy akit nem Bill Gatesnek vagy Jeff Bezosnak hívnak, az mindig találkozni fog olyan emberekkel, akik nála jobban állnak anyagilag. Emiatt nyilvánvalóan nem érdemes kevesebbnek érezni magunkat.
A szűkösség érzése rövidlátóvá tehet bennünket, mert az elménk a jelenlegi hiányra összpontosít, s az azonnali előnyöket a jövőbeliek rovására túlbecsüljük. Emiatt például elhalasztunk fontos dolgokat, az orvosi ellenőrzéseket vagy például a testmozgást. Csak sürgős eseményeken veszünk részt, és nem törődünk kisebb befektetésekkel, beruházásokkal akkor sem, ha azok haszna jelentős lehet a jövőben. A jövőbeni életünk megtervezéséhez kognitív erőforrásokra van szükségünk, ahogy az eszünket kell használnunk az éppen megjelenő kísértéseknek való ellenálláshoz is. Különféle felmérések arra az eredményre jutottak, hogy a pénz tényleg nem boldogít, és csak arra kell ügyelni, hogy az életmódunk alapjaihoz szükséges számláknak meglegyen a fedezetük. Ezután az a legjobb, ha az erőforrásainkat arra használjuk, hogy minél inkább úgy élhessük az életünket, ahogy szeretnénk.
Egészségi problémák
Nagyon sok (igaz és hamis) információ érhető el az egészség megőrzéséről, betegségekről. A szorongással küzdő emberek gyakran azzal súlyosbíthatják a helyzetüket, hogy képzett szakember helyett az internettől várják a számukra hasznos vagy kielégítő információt. Ez egy teljesen téves magatartás, mert a szakemberekkel való beszélgetések többnyire enyhítik a szorongást. Ha kiderül, hogy az adott szakorvos nem felel meg az igényeinknek még mindig ott van a lehetőség egy másik felkeresésésére.
Konfliktusok
A konfliktusnak számos formája lehet, de ezekben szinte mindig közös az az érzés, hogy veszélybe kerül az adott kapcsolat stabilitása. Érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a szorongó reakció természetes. Ha tudjuk, hogy közeledünk egy nehéz beszélgetéshez, érdemes lejegyezni, hogy mi az, amit alapvetően mondani szeretnénk. Ez segíthet a konfliktus körül kialakult gondolataink és érzéseink rendszerezésében, és nagyobb esélyt ad a tiszta, hatékony kommunikációra is. A konfliktus felszámolásáért úgy tehetünk meg mindent, ha világosan elmondjuk az álláspontunkat és valóban meghallgatjuk, hogy mit mondanak azok, akikkel a feszült viszonyunk kialakult. Amikor képesek vagyunk meghallgatni másokat és figyelembe venni a nézőpontjukat, akkor sokkal nagyobb esély van arra, hogy minket is meghallgatnak.