Stresszelni mindig van okunk, így jelentős mértékben saját magunktól függ, hogy létrehozzuk-e, elviseljük-e vagy éppen elkerüljük-e ezt az állapotot. Egy stresszellenes termékeket forgalmazó cég megbízásából néhány hónapja készült felmérésből kiderült, hogy a magyarok közel harmada érzi stresszesnek magát. Ennél nagyobb azoknak az aránya, akik azt állítják, hogy nem tapasztalják magukon ezt a hatást. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2014-2015-ös vizsgálatai szerint azonban az EU-ban csak a munkahelyi stressz kára elérheti a 136 milliárd eurót. Magyarországon ebből évente mintegy 440 milliárd forint veszteség keletkezik, ami folyó áron fejenként mintegy 50 ezer forintot jelent. Az összeg nagyjából megfelel annak, amekkora kárt a dohányzás okoz .
A stressz akkor jelenik meg, ha úgy értékeljük, hogy az erőforrásaink nem elegendőek a külső elvárások teljesítéséhez, amelyekkel ezért nem leszünk képesek sikeresen megbirkózni. Elvárás pedig sokféle lehet. Nem tudjuk fizetni a számlákat, nem tudunk megfelelő életszínvonalat nyújtani a családnak, nem tudunk elég jó eredményeket felmutatni a munkában, vagy csak nem érünk oda időben a túl nagy forgalom miatt és kikészít a tehetetlenség.
Létezik fizikai stressz is, de amit közvetlenül érzékelni szoktunk, az a lélektani stressz. Ennek négy fő típusa van .
Nyomás. Ez akkor jelenik meg, ha valamilyen külső vagy belső indíttatásból valamilyen feladatot korlátozott időn belül vagy meghatározott módon kellene végrehajtani.
Frusztráció. Olyankor találkozunk ezzel, amikor az igények, a motiváció, a vágyak és a hatékony teljesítés akadályokba ütközik a saját hibáink, korlátaink vagy tőlünk független okok miatt.
Konfliktus. Amikor két vagy több egymásnak ellentmondó, nehezen egyeztethető lehetőség között kell választanunk, vagy személyes érdekellentétbe kerülünk másokkal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szorongás, félelem vagy düh. Ilyenkor észleljük a fenyegetést vagy sérelmet szenvedünk, amire érzelmi reakciókkal válaszolunk.
A stressz népbetegséggé vált
Az Országos Stresszfelmérés a magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó (63 százalék), mint a jelentős mennyiségi elvárás (47 százalék) okoznak magas stresszterhelést. Jelentős stressztényezőként jelent meg az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke (41 százalék), valamint komoly problémát okoz a szekálás (40 százalék). Egy amerikai tanulmány , amely kétezer munkavállaló lelkiállapotát mérte fel, azt állapított meg, hogy a megkérdezettek 43 százaléka küzd súlyos szorongással. A vizsgálat szerint a szorongás és a stressz legfontosabb okai között van az új emberekkel való találkozás, a politika, a nyilvános beszéd és a nagy tömeg, de van öt olyan tényező is, amely elsősorban otthon éri az embereket. Nézzük meg ezeket közelebbről is.
Munka
A modern technológia gyakran azt eredményezi, hogy hazavisszük a munkát, hiszen a számítógépünkön keresztül hozzáférünk a munkahelyi környezetünkhöz is. A család persze nehezen viseli, ha csak testben érkeztünk haza, de lélekben és érzéseinkben nem. Ez gyakran szül konfliktust és növeli a stresszt, ami ironikus módon csak ronthatja a munkahelyi termelékenységet. Azaz meg kell húzni a határt a munka és az otthon között - például azzal, ha kikapcsoljuk a munkahelyi e-maileket és értesítéseket, ha már lejárt a munkaidőnk.
Pénz
A pénz gyorsan képes a stressz forrásává válni, a túlköltekezéssel vagy a kötelező számlák kifizetésének nehézségeivel. Hasznos lehet először beazonosítani, hogy ez a fajta stressz miből származik. Van-e problémánk az impulzusvásárlásokkal (meglátjuk és latolgatás nélkül megvesszük)? Érzünk-e szégyent a pénzügyi helyzetünk miatt? Jellemző-e ránk a " szűköségi mentalitás "? "A pénz miatti szorongás gyökereinek megértése időbe telhet, de elvezethet a megoldáshoz, hogyan is kezelhetjük ezt a problémát a legjobban. El kell fogadni például, hogy akit nem Bill Gatesnek vagy Jeff Bezosnak hívnak, az mindig találkozni fog olyan emberekkel, akik nála jobban állnak anyagilag. Emiatt nyilvánvalóan nem érdemes kevesebbnek érezni magunkat.
A szűkösség érzése rövidlátóvá tehet bennünket, mert az elménk a jelenlegi hiányra összpontosít, s az azonnali előnyöket a jövőbeliek rovására túlbecsüljük. Emiatt például elhalasztunk fontos dolgokat, az orvosi ellenőrzéseket vagy például a testmozgást. Csak sürgős eseményeken veszünk részt, és nem törődünk kisebb befektetésekkel, beruházásokkal akkor sem, ha azok haszna jelentős lehet a jövőben. A jövőbeni életünk megtervezéséhez kognitív erőforrásokra van szükségünk, ahogy az eszünket kell használnunk az éppen megjelenő kísértéseknek való ellenálláshoz is. Különféle felmérések arra az eredményre jutottak, hogy a pénz tényleg nem boldogít, és csak arra kell ügyelni, hogy az életmódunk alapjaihoz szükséges számláknak meglegyen a fedezetük. Ezután az a legjobb, ha az erőforrásainkat arra használjuk, hogy minél inkább úgy élhessük az életünket, ahogy szeretnénk.
Egészségi problémák
Nagyon sok (igaz és hamis) információ érhető el az egészség megőrzéséről, betegségekről. A szorongással küzdő emberek gyakran azzal súlyosbíthatják a helyzetüket, hogy képzett szakember helyett az internettől várják a számukra hasznos vagy kielégítő információt. Ez egy teljesen téves magatartás, mert a szakemberekkel való beszélgetések többnyire enyhítik a szorongást. Ha kiderül, hogy az adott szakorvos nem felel meg az igényeinknek még mindig ott van a lehetőség egy másik felkeresésésére.
Konfliktusok
A konfliktusnak számos formája lehet, de ezekben szinte mindig közös az az érzés, hogy veszélybe kerül az adott kapcsolat stabilitása. Érdemes emlékeztetni magunkat, hogy a szorongó reakció természetes. Ha tudjuk, hogy közeledünk egy nehéz beszélgetéshez, érdemes lejegyezni, hogy mi az, amit alapvetően mondani szeretnénk. Ez segíthet a konfliktus körül kialakult gondolataink és érzéseink rendszerezésében, és nagyobb esélyt ad a tiszta, hatékony kommunikációra is. A konfliktus felszámolásáért úgy tehetünk meg mindent, ha világosan elmondjuk az álláspontunkat és valóban meghallgatjuk, hogy mit mondanak azok, akikkel a feszült viszonyunk kialakult. Amikor képesek vagyunk meghallgatni másokat és figyelembe venni a nézőpontjukat, akkor sokkal nagyobb esély van arra, hogy minket is meghallgatnak.
Legjobban: