A koronavírus-pandémia szimmulációját a Johns Hopkins Egyetem egészségbiztonsági központja a Világgazdasági Fórummal , valamint a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal együttműködve futtatta le 2019. október 18-án New Yorkban. A 201. Esemény néven jegyzett járványgyakorlatot Eric Toner , az egyetem tudósa irányította. A szimuláció nem csak azt modellezte, hogy a járvány hogyan fog terjedni, hanem vizsgálta azokat a területeket is, ahol az állami és magánszféra együttműködésére is szükség lenne a súlyos járványra adott valasz során, így csökkentve a gazdasági és társadalmi következményeket.
Bill Gates évek óta hangoztatja , hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy olyan járvány, amely sok millió életet követelhet. "A NATO háborús játékokat játszik, és igen jól képzett embereket tart készenlétben. Nekünk most kórokozós játékokat kell játszanunk! Nem arra van szükségünk, hogy felvásároljuk a boltokban az összes spagettit vagy óvóhelyekre költözzünk. Cselekednünk kell, mert az idő nem a mi oldalunkon áll" - fogalmazott. Majd arra hivatkozott, hogy az Institute for Disease Modeling (Betegségmodellező Intézet) szerint egy olyan erősen fertőző és halálos kórokozó, mint az 1918-as influenza, ma világszerte csaknem 33 millió embert ölne meg, mindössze hat hónap alatt.
A túlnépesedés fokozza a pandémia veszélyét
Toner választása azért esett a koronavírusra, mert ez is egy emberről-emberre könnyen terjedő kórokozó, általában a légutakat támadja meg, és olyan betegségeket idézhet elő, mint a tüdőgyulladás vagy a megfázás. Koronavírus már okozott súlyos akut légzőszervi megbetegedéseket , éppen Kínában, ahol a SARS-járvány mintegy 8 ezer embert fertőzött meg, és közülük 774-et megölt 2002-2003-ban. A koronavírussal az a probléma, hogy az emberek zöménél akár 14 napos lappangás után jelenkeznek csak a legtöbbször náthaszerű tünetek, de a fertőzés mindvégig továbbadható. Némelyeknél viszont, akiknek a szervezete kevésbé képes védekezni, a vírus nagyon súlyos állapotot idézhet elő.
A vuhani 2019-nCoV vírus okozta járvány egyelőre nem tekinthető pandémiának annak ellenére, hogy a világon már sokfelé eljutott, megjelent Amerikában, Európában, illetve Ázsiában Thaiföldön, Japánban, Dél-Koreában, Tajvanon, Vietnamban, Szingapúrban és Szaúd-Arábiában is jelentették a felbukkanását. Nyilvánvalóan egy ideig minden nap új helyszínen fog megjelenni újabb potenciálisan halálos fertőzéseket okozva. A szakemberek elsősorban attól tartanak, hogy ha eléri a nem elég fejlett egészségügyet működtető és sűrűn lakott országokat (különösen Afrikában), akkor ott nem lesz elég erőforrás a betegség elszigetelésére, és fellobbanhat egy komolyabb járvány, kialakulhat egy újabb erős gócpont.
A jelenlegi járványról Eric Toner a Business Insidernek azt mondta, hogy még nem tudni mennyire fertőző, csak az világos, hogy emberről emberre terjed, de nem nyilvánvaló, hogy milyen mértékben. A kezdeti benyomás szerint lényegesen enyhébb kórokozóról van szó, mint a SARS. Ez ugyan megnyugtató, de ezzel szemben áll, hogy valószínűleg könnyebben átadható a SARS-nál, legalább is a közösségi környezetben. (Erre utal, hogy a SARS kilenc hónap alatt okozott 8 ezer fertőzést, a 2019-nCoV viszont egy hónap alatt a Johns Hopkins Egyetem számlálója szerint több mint 6000-et .)
A CAPS nevű kitalált vírussal folytatott szimuláció (amely a forgatókönyv szerint egy brazíliai sertésfarmról indult) keményebb konzekvenciákkal számolt annál, mint aminek eddig a valóságban (a vuhani halpiacól induló fertőzések esetében) tanúi vagyunk. A hipotetikus koronavírus-járvány szimulálása azt mutatta, hogy hat hónap elteltével a világ szinte minden országában előfordulnak vírusos fertőzések, és 18 hónapon belül 65 millió ember halhat meg. A szimulációban a vírus ellenálló lenne minden modern oltással szemben. Halálosabb volna, mint a SARS , de ugyanolyan könnyű lenne elkapni, mint az influenzát.
A gazdaság és a mindennapi élet is megsínyli
A színlelt kitörés kicsiben kezdődött. A betegek olyan tünetekkel keresték fel az orvosukat, amelyek az influenzára vagy tüdőgyulladásra emlékeztettek. Tőlük terjedt át a járvány a dél-amerikai nagyvárosok zsúfolt szegénynegyedeibe, ahol már gyorsan elterjedt. Ezt követően hasonló események történtek, mint a valóságban. A távolsági közlekedés járatait törölték, és az utazási foglalások jelentősen visszaestek. Ezzel párhuzamosan az emberek hamis információkat kezdtek terjeszteni a közösségi médiában. A szimulált világjárvány globális pénzügyi válságot robbantott ki, a részvénypiacok 20-40 százalékot estek, és a világ GDP-je 11 százalékkal zuhant.
A MarketWatch tőzsdei portál beszámolója szerint a gazdaság a valóságban is megérzi a járvány fenyegetését, de az aktuális becslések szerint a veszteség a globális GDP 0,7 százalékának megfelelő összeget, vagyis 570 milliárd dollárt érhet el, ami tízszerese a SARS- vagy a H1N1-járvány gazdasági hatásának.
Hogy legyen viszonyításin alapunk egy nagy világjárványhoz, az eddigi legpusztítóbb dokumentált pandémia az 1918-as spanyolnátha -járvány volt, amelyben az influenza 50 millió ember életét követelte. Figyelembe kell venni, hogy akkor körülbelül 1,8 milliárd ember élt a Földön, jelenleg ennek bő négyszerese, 7,73 milliárd . Ma számos, a járvány terjedéséhez ideális igen zsúfolt nagyváros van, könnyű egyik kontinensről elutazni egy másikra. Ugyanakkor jobban szervezett, jobban felszerelt és komolyabb, igen gyors kommunikációval megtámogatott tudásbázison működik az egészségügy.
"A lényeg, amelyet megpróbáltunk kifejteni az októberi gyakorlatunk során, hogy nem csak egészségügyi problémákkal kell számolni, hanem gazdasági és a társadalmi következményekkel is. A vuhani koronavírusnak is jelentős gazdasági következményei lehetnek, ha az összes eset száma ezrekben lesz mérhető" - mondta Toner.
A CAPS szimuláció során a tudósok nem voltak képesek időben oltást kidolgozni a járvány megfékezésére, ami reális feltételezés, hiszen az olyan valódi halálos koronavírusok ellen, mint a SARS vagy a MERS , még a megjelenésük után évekkel sincsenek oltások. A kutató szerint, ha évek vagy évtizedek helyett hónapok alatt elkészítenénk a vakcinát, az megváltoztatná a játszmát. Ám nem csak a lehetséges oltások meghatározása a probléma, mert arra is gondolni kell, hogy ezeket miként gyártják le globális szinten, hogyan terjesztik és adják be őket az embereknek. A konklúzió, hogyha nem tudunk elég gyorsan oltásokat kidolgozni, akkor a járvány tovább terjedhet. Toner szerint a túlnépesedő Földön beléptünk a járványok korszakába.
Legjobban: