Egy átlagos felnőtt bőrfelülete 1,8 négyzetméter. Ha mikrobák lennénk, akkor ezt hallva alaposan felhúznánk a szemöldökünket, hiszen a rengeteg gyűrődés, ránc, betüremkedés, pórus és hajlat (ahol a parányok megélnek) összességében ennél sokkal többet ad ki. Ekkora területen pedig már a mikroorganizmusok törzseinek ezrei és példányainak milliárdjai férnek el. Csak a könyékhajlatunkban 2 ezer faj él a stanfordi mikrobiológus Nathan Wolfe szerint . A bőr mikorbiótáját ugyan néhány ismertebb baktériumfaj uralja, de a szagunkat nem csak ezek határozzák meg, hanem a többiek is hozzáteszik a magukét az anyagcseréjük során megjelenő vegyianyagok kipárolgásai révén. A különféle fehérjék, zsírok és egyéb vegyületek lebomlása mind más és más végtermékben és szagban végződik.
Normális esetben az emberek táplálkozása, tisztálkodási szokásaik, környezetük, a velük többé vagy kevésbé rendszeres kapcsolatban állók, az egészségi állapotuk, a káros szenvedélyeik vagy éppen a mozgásmennyiségük is hat a bőrükön élő mikroorganizmusok populációjának összetételére - írja a Vice magazin . Azaz van ugyan egy emberi alapszagunk, de ezt befolyásolja a rasz, az életkor, az életmód és a többi felsorolt dolog. A koronavírus-járvány ebbe az egyensúlyba tenyerelt bele, hiszen meg kellett változtatnunk az életmódunkat. Kevesebb emberrel találkozunk, máshogy étkezünk, valószínűleg változnak a tisztálkodási és öltözködési szokásaink, kevesebbet, de legalább is máshogyan mozgunk stb. Következésképpen a változással a bőrünkön élő baktériumkolóniák egy részének javítjuk, míg más részének rontjuk az életfeltételeit. Más mikrobiális egyensúlyhoz pedig más szag dukál.
A szagunk mindig változik
Ezek alapján azt is feltételezhetjük, hogy a történelem során bekövetkező változások, az átalakuló életkörülmények, szokások, ruhaviselet, etnikai összetétel stb. időről-időre megváltoztatták az emberek szagát. A 21-ik század emberének is megvan a saját illata.
Ezt megerősítve kiderült, a szag egyik legfontosabb tényezője, hogy kikkel kerülünk kölcsönhatásba, hiszen ez befolyásolja a velünk élő mikrobák listáját. Egy 2014-es kutatás szerint az azonos lakókörnyezetben élő emberek és állatok megosztották mikrobiális közösségüket valószínűleg a bőr és a láb "elszennyeződése" miatt. A Science magazinban olvasható tanulmányból kiderül, hogy amikor a családok elköltöztek, a mikrobiológiai "aurájuk" is követte őket. Illetve, ha egy ember akár csak pár napra is elhagyja az otthonát, akkor a hozzájárulása a többiek mikrobiomjához csökken.
Hogy ez a hatás milyen erős, azt egy 2013-es tanulmány szemléletesen feltárta. A görkorcsolya-derbi egy igazi kontaktsport, azaz a csapattagok az ellenfeleket igyekeznek kiszorítani, kilökni a pályáról. Mielőtt összecsaptak volna, minden csapatnak jól elkülöníthető mikrobiális ujjlenyomata volt. "A különbségek annyira nagyok voltak, hogy a játékosok bőrén élő baktériumok alapján meg lehetett mondani, hogy ki melyik egyesület színeiben érkezett" - írta a The New Yorker magazin . A verseny után azonban a sportolók bőrén a baktériumkolóniák összetétele közeledett egymáshoz, elmosva a különbséget a csapatok között.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Rob Dunn, az Észak-Karolinai Állami Egyetem biológusa szerint sok ember a távolságtartási korlátozások és a karantén miatt otthon van, csak néhány emberrel - szobatársakkal, partnerekkel vagy a családtagokkal - találkozik. Mivel ez az állapot hetekig fennáll, nincsenek, akik befolyásolják a mikrobiomjukat, és az illatukat. Azaz az összezártak között beáll egy csak arra a közösségre jellemző "karanténillat".
Lehetőséget teremtünk a baktériumoknak
Befolyást gyakorolhat a szagunkra az is, hogy milyen tisztálkodási szokásokat veszünk fel a járvány ideje alatt. Ha többet vagyunk otthon, és kevesebbet vagy egyáltalán nem tartózkodunk a munkahelyen, konditeremben, étteremben, közösségi létesítményekben, az befolyásolja, hogy hányszor és hogyan mosakszunk meg, illetve használunk-e izzadásgátlókat, dezodorokat stb. Ha például odahaza az izzadásgátlókat mellőzzük, az lehetőséget teremt azoknak a baktériumtörzseknek a megerősödésére, amelyek az elég átható hónaljszagért felelősek. Ebben ráadásul a genetikának is szerepe van, mert vannak, akik jobb életkörülményeket nyújtanak az ilyen típusú mikrobáknak. Ezt igazolták azok a kísérletek , amelyeket a kevésbé izzadós emberek mikrobiomjának átültetésével végeztek. A beavatkozás után az alanyok egy ideig szintén kevésbé izzadtak és szaglottak.
A szagokat befolyásoló másik tényező a stressz lehet az új helyzetben - mondta Julie Horvath-Roth, az Észak-Karolinai Központi Egyetem genetikusa. Ha stresszhelyzetbe kerülünk, a hónalj mirigyei több táplálékot termelnek az ott élő mikrobák számára. Hozzátette, az ismert ugyan, hogy az étrend változásai befolyásolják a bél mikrobiómját, de arról nem tudunk semmi biztosat, hogy a táplálkozás hogyan befolyásolja a bőrünkön élő mikrobákat.
Végül, az általunk viselt ruházat is megváltoztathatja a mikrobáinkat. Chris Callewaert, a Genti Egyetem mikrobiológusa kimutatta , hogy a poliészter szövet viselésével nagyobb az esélyünk az illatozó mikrobák megtartására. Horvath-Roth szerint a ruházat megválasztása valószínűleg azt is befolyásolja, hogy miféle mikrobák növekednek és maradnak rajta.
Ez is érdekelhet
Nem tudni biztosan, de a szakemberek feltételezik, hogy a bőr mikrobiomjában bekövetkező változások nem relevánsak vagy drámaiak. Lehet, hogy egy ideig kissé megváltozik az illatunk, de emiatt felesleges aggódni. Jó esélye van, hogy a járvány elmúltával és az életünk normális kerékvágásba való visszazökkenésével a szagunk is normalizálódik. Persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy sokak szerint az életünk már sohasem lesz pontosan olyan , mint a COVID-19 megjelenése előtt. Megtörténhet, hogy ismét átléptünk egy történelmi szaghatárt.
